Októberi emlékezés Sarmaságon
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak Sarmaságon.
A rendezvény színhelye ezúttal is a Művelődési Központ székhelye – a felújított Kemény – kastély – előtt álló szoborpark volt, ahol a helyi baptista fúvószenekar térzenével fogadta az ünnepség résztvevőit. A helyieken kívül megjelentek Végh Sándor prefektus, Fekete Szabó András szenátor, Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi Róbert, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke.
– Ezen a napon a magyar szabadságért harcolt minden hősre emlékezünk – jelentette ki Veres Erzsébet, az ünnepi rendezvény műsorvezetője. Emlékbeszéd helyett elhangzott Örkény István próza és drámaírónak „Az első lövés” című írása.
A jelenlevőket köszöntő Horváth József középiskolai történelemtanár mondott ünnepi beszédet, aki hangsúlyozta: a hagyományőrzés napja is az aznapi emlékezés, ugyanis öt esztendővel korábban avatták fel a Pro Libertate-emlékművet a kastélykertben.
A beszédet mondott történész kiemelte a bevezetőjében, nem a közismert eseményeket idézi fel, helyette kevésbé ismert tényeket, a forradalom és a szabadságharc nemzetközi hátterét ismerteti. Sokan nem is tudnak arról, hogy a hidegháború idején, Sztalin szovjet diktátor halála után megbomlott a hatalmi egyensúly. Ausztriából kivonultak a megszálló szovjet csapatok, állományuk viszont megnőtt a szomszédos keleti államokban. Nyugat Németország a NATO-hoz csatlakozott, ellenében alakult meg 1956-ban a Varsói Szerződés nevezetű katonai tömb. A térséget megszálló hadsereg szerepe váltotta ki, hogy a szabadságért tüntető budapesti fiatalok harcot robbantottak ki. A szuezi válság miatt az USA hozzájárult, hogy a Szovjetunió letörje a forradalmat, amelyet példátlan megtorlás követett, kétszázezer ember hagyta el az országot, a Kádár-rendszer elnemzettelenítette a társadalmat. Ünnep viszont október 23-a azért is, mert a rendszerváltást kezdetén 1989-ben azon a napon kiáltották ki a Magyar Köztársaságot.
Az ünnepi szónoklatot követően az alkalomhoz illő és a közönség figyelmét megragadó verses-zenés összeállítás hangzott el Szász Ingrid, Keresztes Éva, Katona Gergő előadásában. Azt követően a prefektúra, a megyei RMDSZ szervezet, a megyei tanács, a helyi polgármesteri hivatal és tanács, RMDSZ szervezet az iskolacsoport, a Pro Sarmaság Egyesület, a Rákóczi Szövetség, a helyi és a megyei SZIT és egyesületek helyezték el a kegyelet virágkoszorúit az emlékmű előtt. A rendezvényt a Szózat elhangzása zárta Bai Zsuzsa előadásában.
A méltóságteljes ünnepi megemlékezés jeles művelődési eseménnyel járt együtt. A művelődési Központban megnyitották a sarmasági származású, a magyarországi Pápán letelepedett Katona György neves képzőművész egyéni kiállítását, melyen felesége, Katona Zsuzsa vállalta a tárlatvezetői szerepet.
Megjegyezzük, az évente hazajáró művész erdélyi alkotótáborok rendszeres résztvevője. A művész idén töltötte be 50-ik életévét, az alkalomból munkásságát ismertető album is megjelent, ám Zilahon is egyéni tárlata volt látható ez évben. Munkái a magyar történelemhez is kapcsolódnak, 1956-ról szóló festményén kívül nagyra értékelt „A szabadságharc Veronikái” című műve.
A Művelődési Központban a diktatúra és az 1956-os forradalom és szabadságharc dokumentumértékű fotókiállítást is megtekinthettek az érdeklődők.
Zilahi László
2010. október 29. | Közéletünk