Az anyanyelv ünnepe
Szilágynagyfalu Arany Napjainak megszervezését a református egyházközség vállalta magára, és a körülményekhez képest a lehető legmagasabb színvonalon. A rendezvények között az igényesen összeállított anyanyelvi vetélkedő mellett olyan előadásokat is hallhatott az érdeklődő közönség és a diákok is, amelyek Arany János szellemiségének, illetve a reformátusság gyökereinek feltérképezését kisérelték meg.
A kétnapos ünnepség szombat délelőtti megnyitó istentiszteletén Gellért Gyula bihardiószegi esperes hirdette az igét, amelyben Karácsony Sándor pedagógus-lelkészt is megidézte. Joggal, hiszen amint ezt a továbbiakban Lukács József lelkipásztor is kiemelte, az iskola és az egyház példás együttműködésének vagyunk tanúi Szilágynagyfaluban, Karácsony Sándor üzenetét kellene kövesse minden iskola.
Az Arany Napok díszvendége volt a nagykőrösi Arany János Általános Iskola kórusa és vezetősége. A református iskola méltán viseli ezt a nevet, hiszen kilenc évig volt az iskola tanára Arany János, ekkor írta meg az első magyar irodalom tankönyvet.
Az iskola nevében Magyarné Bogár Ildikó köszöntötte az ünnepség szervezőit és résztvevőit.
A nagymúltú nagykőrősi iskola 1823-30 között épült. Arany János 1851 és 1860 között tanított ott, utána az Akadémia hívó szavára Budapestre költözött.
1856. május 7-én így írt egy barátjának Nagykőrösről: „Meglehet, ha innen elmennék, ide vágynék vissza.”
Az iskolának jelenleg 463 tanulója – tehát Arany Jánosnak ugyanennyi követője – van. Az iskolában tanító 40 tanár fő célja a keresztyén értékek közvetítése, az egészséges életmód terjesztése, hiszen ebben a multikulturális káoszban ez az egyetlen érték, amelybe kapaszkodhatunk: a református identitás.
Az igazgató szavaiban szintén Karácsony Sándor elvei tükröződtek, amelyek szerint Isten nem más, mint az emberek közötti tér – ez a világ legrövidebb pedagógiai programjának alapelve. Tanítása szerint nem javakat, hanem ennél sokkal értékesebb dolgokat: szíveket kell gyűjteni, mert az embernél nincs nagyobb érték.
Az iskola gyermekkórusának szolgálata különleges élményt jelentet mindenki számára.
Zuh Imre, a szalontai Arany János Múzeum igazgatója szakavatott előadásban értekezett Arany János református gyökereiről, szellemi elkötelezettségéről. Arany János szerint a költészet nem más, mint a lélek kiengesztelődésének eszköze, a lélek ünnepe. Mélyen hitt a költészet kiengesztelési, megbékéltetési szerepében, a lélektisztító katarzisban.
A templomi akadémia után a templomkertben felállított szobornál folytatódott az ünnepség. Ez alkalommal Fekete Szabó András szenátor köszöntőjében jelezte, hogy az identitástudat megőrzésének fontos része az emlékezet, a kultúránkhoz hozzátartoznak azok az 1956-os események is, amelyek emléknapjait éljük. Az akkori áldozatok nélkül aligha képzelhető el a mai nemzeti öntudat. „Mai tisztelgésünk legyen egyben főhajtás is mindazok előtt, akik minden forradalomban kiálltak az önkényuralom, a magyarságellenes erők ellen.”
Arany János szobrának talapzatára koszorút helyezett el a kormánybiztosi hivatal nevében Végh Sándor prefektus. A megyei tanácsot és a közintézményeket Csóka Tibor alelnök és Szabó István főtanfelügyelő-helyettes képviselte. Az RMDSZ megyei szervezete nevében Fekete Szabó András szenátor, Csóka Tibor alelnök, a Szövetség megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Szilágyi Róbert, illetve titkára, Simonfi Mária rótta le kegyeletét a szobor előtt. Nem hiányozott a nemrég különvált Bagos polgármestere, Marina Ida sem, aki együtt ünnepelt a nagyfalusiakkal. A vendégek, a helyi civil szervezetek, egyházak koszorúinak elhelyezése után a szobor talapzata nem látszott ki a virágok közül.
Mindehhez nagyon találó díszletet nyújtott az Arany János Őszikékjeire jellemző sárguló platánok látványa.
Délután az anyanyelvi versenyen Kosztolányi Dezső nyelvművelő írásai kapcsán folytatódott a diákok kreativitását is próbára tevő verseny.
Az V. - VIII. osztályosok számára meghirdetett versenyre tíz iskola csapata nevezett be. A helyi Petri Mór Iskola mellett jelentkeztek Lompért, Varsolc, Sarmaság, Szilágysomlyó, Bagos, Zovány, Ipp, Kémer és Kárásztelek diákjai. Sajnos, a krasznai iskola meghívása valahol elakadt, ezért az illetékes magyar tanár nem tudott a meghívásról, ez alkalommal ők lemaradtak a versenyről. Nem ők az egyetlenek. A vetélkedő eddigi történetében egyetlen magyarországi vendég sem vállalta a megmérettetést.
A zsűri nagyon nehéz helyzetben volt, hiszen alig pár pont különbség volt a csapatok között, ilyen helyzetben nehéz megmondani, mennyire helytálló a rangsorolás, de a pártatlanságot a meghívottak biztosították. Első helyen Szilágynagyfalu csapata végzett (Benedek Noémi, Nagy Katinka, Janó Nikolett). A második díjat a zoványi diákok, a harmadikat pedig a kárásztelkiek vihették haza. A zsűri nevében Zuh Imréné, Bihar megyei tanfelügyelő értékelésében kiemelte a résztvevők munkáját, a pedagógusok áldozatát, hiszen a tananyagon kívül kellett a diákokat felkészíteni erre a versenyre. Meglepetésként szolgált, hogy a diákok véleményalkotói képessége, kreativitása is jelentős szerepet kapott.
Az egész ünnepség sikere az iskola és a templom – az egyházközség – példás együttműködésén alapul. Véleménye szerint érdemes országossá fejleszteni ezt rendezvényt.
A közönséget is mozgósító verseny és az egész rendezvénysorozat ötletes megszervezését és lebonyolítását az iskola magyartanára mellet az egész tanári kar és a vezetőség illetve az református közösség példás együttműködésének köszönhető.
Arany János reformátusi elkö-telezettségének jegyében hirdették meg a rajzversenyt „Engedjétek hozzám a gyerekeket” jelszóval, erre 13 iskolából 241 rajz érkezett, példázva az érdeklődést.
Az ünnepség este a művelődési házban „Vadrózsák” és az „Árvalányhaj” táncosainak fellépésével folytatódott.
A vasárnapi ünnepi istentiszteleten Mikló Ferenc lelkipásztor, a Bihari Egyházmegye esperese hirdette az igét, amelyen a nagyszalontai egyházközség mintegy negyventagú kórusa szolgált. Az ünnephez illő szakszerűséget dr. Buzogány Dezső egyetemi tanár előadása biztosította. Témája előkészítette az október 31-i ünnepséget: Kálvin János hatásáról beszélt a erdélyi református egyház megalakulásának folyamatában.
Szilágynagyfalu művelődése
Katona –Farnas Sándor alpolgármester büszkén vázolta a községi könyvtár helyzetét. Adományokat kaptak, külföldről is, hozzátették a sajátjukat, és azóta folyamatosan gyarapodik a könyvtár családok hagyatékaival. Nemrégen a Microsoft cégtől kaptak könyveket, számítógépeket és összekötötték a már működő teleházat a könyvtárral, ahol több számítógép állandó világhálós kapcsolata biztosított a látogatók számára. A két szolgáltatás együtt nagyon sok fiatalt vonzott. Délutánonként tele van a ház fiatalokkal, idősebbekkel. A könyvtár népszerűsége elsősorban Somogyi Vengli Judit könyvtárosnak köszönhető, aki megszervezte a tánccsoportokat. A nagyobbak számára az „Árvalányhaj” együttes utánpótlásának számít a „Vadrózsák”, amelyben a kisebbek tanulják a néptánc fortélyait. Az Arany János szobor felavatása mintha a kultúrát is fellendítette volna. Akkor volt 20 néptáncosunk, most van 80, és külföldön is több helyen sikeresen szerepeltek. Sőt, van egy moderntánc-csoportunk is, amelyet a hollandok is láttak nemrégen, és felvetették, hogy az ottani romániai napok alkalmával is meghívnák őket. Ezenkívül két színjátszó csoportunk is van, mindkettő ott volt a PADIFon, az egyik második díjat hozott haza. Elmondhatjuk, hogy nagyon élénk a falu élete az egyház, a könyvtár illetve a művelődési ház körül.
A község viszonylag nagy, 3750 lakosa van, ebből mintegy 350-en Bürgezden laknak.
Az iskola
Májer Elemér igazgató végig ott volt az ünnepségen, segített mindenben, megmutatta a falu büszkeségét, az új tornacsarnokot, melynek működési költségeit a polgármesteri hivatal fizeti, de minden esetben az iskola rendelkezésére áll. Nem csak tornaórákat, de zónaközi sportvetélkedőket is itt szerveznek. A sport terén is országos sikereket értek el a diákok.
Jogilag az iskolához tartozó óvodában 152 kisgyereket jegyeznek, ehhez még hozzáadódik a bürgezdi óvoda 6 gyereke, tehát van utánpótlás. A Petri Mór Általános Iskolában az 1-4. osztályban 190 gyereket tanítanak, közülük 12 a bürgezdi elemi iskolában tanul. Az 5-8. osztályban pedig 186 tanuló koptatja az iskolapadot. Sajnos, a magyar osztályok létszáma egyre csökken, lassan évfolyamonként csak egy-egy osztály marad magyar tannyelvű. Pedig a község mintegy 70%-a magyarnak vallja magát.
A tanári kar és a diákok eredményei országos szinten is jelentősek a különböző tantárgyversenyeken. A Commenius programban pedig egy angliai iskolával közös pályázaton európai szinten is elismerték teljesítményüket.
Józsa László
2010. október 29. | Címlap