A XII. Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválról jelentjük

Minden év őszén diákszínjátszó előadások színesítik Szilágycseh kulturális életét. Így történt az idén is, amikor a XII. PADIF-on résztvevő több mint ötszáz színjátszó diáknak sikerült három napra egy külön világot teremteni a felújított művelődés házban. Ez nem egy zárt világ, bárki beléphetett és csodálhatta a színpadi varázslatot. Sokan ki is használták az alkalmat, és nem bánták meg; megismerhették fiataljaink gondol-kodásmódját, máshol ki nem mondott vélemények kerültek felszínre és igen gyakran igazi színházi élményben volt részük.

Az idei fesztivál sok új jellemzővel gazdagodott. Egyrészt országos jellegű megmérettetésen vehetett részt 21 csapat az ország különböző szegleteiből, Jászvárostól Năvodarig, Nagyváradtól Brassóig, Máramarosszigettől Kovásznáig, és akkor még nem is említettük a Szilágy megyeieket. Másrészt pedig ez volt az első alkalom, hogy román és francia nyelvű darabokat is láttunk a seregszemlén.

Az októberi fesztivált megelőzően sokszor felmerült a „hogyan” kérdés, hisz a pályázati keretek jelentősen leszűkültek. Az viszont egy percig sem merült fel, hogy esetleg elmarad a találkozó. Végül az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium sietett a szervezők segítségére, felvette a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált a minisztérium által szervezett, alaptanterven kívüli tevékenységek listájára, és ezzel támogathatóvá tette azt. Talán nem is olyan rossz, hogy van érdekképviseletünk. Tanárok és diákok, egy hetvenfős lelkes csapat, október nyolcadikára a legapróbb részletekig megszervezte a diákszínjátszók versenyét. Pénteken délutántól pedig két napon át a felújított művelődési ház szinte minden zuga nyüzsgő színpaddá, illetve próbateremmé alakult át.

Az általános iskolások csoportjában a zsűri a Kaplonyból érkezett Fintorgók csapat előadását jutalmazta első díjjal. Második díjat vitt haza két csapat is: a Petri Mór Iskola Maszkura csapata és a Maros megyei Gernyeszegi Kópék. A harmadik díjra a máramarosszigeti Leöwey Klára Iskola bizonyult érdemesnek. A zsűri Péter-Pál különdíját Szilágykraszna érdemelte ki. Szilágycsehből a Gyulaffy László Iskolából két színjátszó csoport is jelen volt a találkozón: a Szikla csapat egy klasszikus szöveg korszerű feldolgozásáért és színreviteléért, a Ripacsok együttesből Csősz Emőke és Eiben Evelin pedig egy Méhes György színjáték dialógusainak élményszerű előadásáért részesült különdíjban. A gernyeszegiek a színpadi mozgáskultúráért, a szilágynagyfalui Maszkura az előadás jelmeztervezői teljesítményéért, a désházi Csalóka Csapat a bíró szerepének alakításáért vehette át a különdíjat. Alakítási díjjal jutalmazta  a zsűri Balázs Friderikát, a nagyfalui Maszkura Héráját, a Szatmárnémetiből érkezett Sztankovics Dávidot Ludas Matyi alakításáért, a gernyeszegi Szabó Tamást Kelemen alakításáért, valamint a máramarosszigeti Ferenczy Dánielt a kukta szerepében nyújtott teljesítéséért. A tanulók életéből merített téma színpadi megjelenítéséért jutalmat vehetett át a szilágycsehi Gyermekklub román színjátszó csapata. Az általános iskolások bebizonyították, hogy a diákszínjátszás a lehetőségek tárháza, ahol mindenki őszintén, gátlások nélkül megmutatkozhat, önmagát adhatja teljes valójában.

A második napon Varga András polgármester, dr. Nagy Éva és dr. Kötő József köszöntő beszéde után tíz csapat tematikailag és műfailag igen sokszínű és tartalmas előadását értékelte a zsűri. Elnöke dr. Kötő József parlamenti képviselő, színháztörténész volt. A zsűri tagjai dr. Nagy Éva államtitkári tanácsos, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztériumtól, Bessenyei György, a Szatmárnémeti Harag György Társulat színésze, Mátyás Irén, a Zsámbéki Szombatok Nyári Színház és Művelődési Ház igazgatója, Zserhánszky István színikritikus, Nagy István versrendező és Vida Katalin tanárnő voltak.

Egy egész napot betöltő előadássorozatot láttunk, mely bátor emberekről szólt, olyanokról, akik mernek önállóan gondolkodni, véleményt mondani az élet kérdéseiről. Sokszor elfelejtettük, hogy diákokról van szó, és nem felnőttek játszanak előttünk. A zsűri értékelte a szép beszédet, a kiemelkedő csapatteljesítményt és az egyéni alakítást egyaránt. Első díjat kapott a brassói Grimasz együttes, második díjjal zárt a szilágycsehi Berekenye és a nagybányai Dramatis Personae. Harmadik díjnak örülhetett a nagyváradi Létra együttes és a jászvárosi So Trupa csapat. A zsűri különdíját a szép beszédért és a záró képért a kolozsvári Katarzis együttes vehette át. A szilágykrasznai Tinikomédiások a kiemelkedő csapat-teljesítményért részesültek különdíjban. Egyéni különdíjat mondhat magáénak Păun Lavinia, a năvodari Hyperion csapat tagja, Bara Erika,, a szilágynagyfalui LS Thália tagja és Maria Varlan, a So Trupa színjátszója. A Művelődési Ház és a Szilágy Megyei Központ különdíját kapta a sarmasági Dáliák, a kovásznai Körösi Csoma Sándor Diákszínpad és a nagyfalui LS Thália csapat.

Végül a Művelődési Ház, a Megyei Központ, és az Orion munkatársai egy hatalmas díszoklevéllel jutalmazták, a színjátszók és a szilágycsehi színházi barátok örömére a PADIF elindítóját és éltetőjét, Bodea Györgyöt. Ez a gesztus sokat elmond a színjátszás helyéről, fontosságáról a szilágycsehiek életében.

Sokan és sokat vállaltak a színpadi csoda megvalósulásáért. Eddig csak helység- és csapatneveket, színjátszókat említettünk, de illesse köszönet a pedagógusokat és irányítókat is, akik ott vannak a sikerek mögött: Bálint Ferenc (Brassó), Bodea György (Szilágycseh), Filip Rozalia (Szilágycseh), Hegyi Ana (Jászváros), K. Kovács István (Sarmaság), Kovács Gyöngyvér (Gernyeszeg), Kozma Éva (Nagyvárad), László Andrea (Szilágykraszna) Lászlóffy Csaba (Kaplony), Leuca Silvia (Navodari), Molnár János (Kovászna), Nagy Tünde Mária (Szatmárnémeti), Ozsváth Ilona (Szilágykraszna), Pop Márk-Fabio (Nagyvárad), Rekita Rozália (Kolozsvár), Sarkadi Viktória (Nagyvárad), Sebestyén Gabriella (Máramarossziget), Somogyi Vengli Judith és Tóth Ella (Szilágynagyfalu), Varga D. István (Szilágycseh), és Weisz Nicolae (Nagybánya).

Dr. Nagy Éva úgy értékelte, hogy a kétnapos nemes versengésnek nincs vesztese. Mindenki nyert, aki csak fellépett a PADIF színpadán, szert tehetett átvehető, adaptálható tapasztalatokra, bepillanthatott műhelytitkokba, és ez nem kevés. Végszóként pedig csak annyit, hogy aki nem próbálta ki magát diákszínjátszó csoportban, vágjon bele bátran, mert az ott szerzett értékekkel csak gazdagodhat.

Fesztivál megható pillanat volt az, ami a főszervezőnek, Bodea Györgynek is meglepetés volt. Hatalmas taps közepette nagy emléklapot kapott a fesztivál megszervezéséért. Bodea György megköszönte minden munkatársának, családjának a segítséget a fesztivál megszervezésében. Elmondta, hogy már belefáradt, sok a dolga, ideje átadni ezt a fiatalabbaknak. Nem tudta folytani a füttykoncert miatt, de mégis túlkiabálta a termet: „De ezt a hangulatot látván meggondoltam magam”. A még viharosabb tapsot és hangorkánt már alig tudta túlharsogni még a hangerősítő segítségével is: „Azért ius folytatom, jövőre találkozunk ugyanitt a XIII. PADIFON.”

Vida Katalin

2010. október 15. | Kultúra