Dicsőítő emlékező írás

(Laudatio)

Virág Károly született 1922.dec.23-án a Bihar megyei Bályok községben. Kisgyermekkora óta Berettyószéplakon lakott, ahol elemi iskolai tanulmányait végezte. Édesapja az igazi megbecsült iparos-cipészmester volt. Középiskolai tanulmányait a Zilahi Wesselényi Kollégiumban végezte 1943. júniusában. Jelesen érettségizett. 1943-ban beiratkozott a Kolozsvári Református Teológiára, 1947-ben letette az első lelkészképesítő vizsgát.

Segédlelkészi szolgálatát az Ifjúsági Keresztyén Egyesület utazó titkáraként végezte. Ebben a minőségében sorra járta az erdélyi református gyülekezetek és gimnáziumok ifjúsági egyesületeit. Oroszlánrészt vállalt az 1947-ben Aranyosegyerbegyen és 1948-ban Zsibón rendezett Országos IKE konferenciák megszervezésében.

1948 őszén a felekezeti iskolák államosításával megszűnt az utazó titkári állás. Ez év decemberében Szilágysámsonba nyert kinevezést. Sámsoni szolgálata idején 1949-ben kötött házasságot Gergely Rózsával a Teológiai Fakultás első éves hallgatójával. 1949-ben az Érköbölkúti gyülekezet választotta lelkipásztorának.

1955-ben a Szilágy megyei Görcsön gyülekezete hívta meg lelkipásztorának. Görcsön anyaegyházközséghez tartozott Nyírsid és Szórvány, amit nem egyszer gyalogszerrel utazva látott el. Ekkor vállalta el a Zilahi Egyházmegye számvevőtisztségét is. A közlekedési nehézségek miatt fogadta el a Szilágyfőkeresztúri Egyházközség meghívását 1963-ban. Itt szolgált 1994-ig, nyugalomba vonulásáig.

Görcsöni és keresztúri lelkipásztori tevékenységével az egyházmegye lelkészi közösségében való aktív részvételével szerzett akkora tekintélyt, hogy 1973-ban őt választották meg esperessé. Mivel 1968 óta a Zilahi Egyházmegye a Nagyváradi Püspökséghez tartozott, a választást Papp László püspök nem vette tudomásul és az állami egyházpolitikának megfelelő esperest választatott.

1990 tavaszán a kommunista diktatúra bukása után a Romániai Református Egyház megújította testületeit, és a Zilahi Egyházmegye ismét Virág Károlyt választotta esperesévé. Munkája során lelkipásztor társainak lelkigondozását a gyülekezetek rendjének fenntartását tartotta fontosnak. Szolgálata idején szerzett saját székházat az egyházmegye Zilahon. Több évtizedes lelkészi tapasztalatait esperesként az egyházkerület vezető testületeiben a közgyűlésben, az igazgatótanácsban és az esperesek kollégiumában is kamatoztatta. Nagy erőfeszítéseket tett a Wesselényi Kollégium újraindításáért, a kezdet nehézségeinek leküzdésében. Az Ő lelkesedése és találékonysága döntő jelentőségű volt. Mint volt Wesselényi-s diák igyekezett meghonosítani a régi kollégiumi szellem időtálló értékeit.

1994-ben nyugállományba vonulásakor sem költöztek el Szilágyfőkeresztúrról. S míg egészsége engedte, részvett az egyházi közéletben.

A sors különös ajándéka számomra, hogy Virág Károlyt méltathatom. Az iskolát együtt végeztük, s már ezidőben örök barátságot fogadtunk egymásnak. Nemcsak az osztályban, hanem az egész iskolában kitűnt kiváló matematikusi képességével, elveihez mindig ragaszkodó egyenes kiállásával. A sors elválasztott egymástól, de lélekben örök barátok maradtunk. A Szilágysági Magyarokért kitüntetésben a családjáért, nemzetéért, egyházáért egy életen át megingathatatlanul küzdő egyén részesül.

Dr. Andársofszky Barna

2010. szeptember 24. | Társadalom