Megszorítások, következmények

A megszorító intézkedések és a rossz munkakörülmények miatt egyre több orvos és asszisztens vállal külföldön munkát. Nem egyedi jelenségről van szó, a kelet-európai országok hasonló gondokkal küzdenek. Romániában azonban olyan nagy a migrációs kedv, hogy lassan az ország lesz Európa „orvosellátója”.

Miközben Romániában 25 százalékkal csökkentik az amúgy sem magas köz-alkalmazotti béreket, Nyugat-Európában egy orvos tízszer, egy asszisz-tens akár tizennégyszer többet kereshet, mint itthon úgy, hogy jobb munka-körülmények között, kevesebbet dolgozik.

Az Egészségügyi Minisztérium tud a jelenségről: adatai szerint az utóbbi három évben folyamatosan nőtt a kivándorlók száma.

A legkedveltebb célország Nagy-Britannia, de sokan választják Francia-országot, Írországot, Svédországot, Németországot és Belgiumot is. Legtöbben Bukarestből és a nagyobb egyetemi központokból távoztak: Temesvárról, Kolozsvárról és Iaşi-ból.

Az orvosi kamara felméréséből kiderül, hogy az intenzív terápián, a sürgősségi ellátásban, a diabetológián és bel-gyógyászaton, a kardiológián és a sebészeten vált akuttá a szakemberhiány. „Az is rendkívül aggasztó, hogy egyetemi tanárok nélkül maradunk. A iaşi-i orvosi egyetemen például már csak egyetlen sebész van” – hívta fel a figyelmet Vasile Astărăstoaie, az orvosi kamara elnöke.

Az ország lakosságának számarányához képest nagyságrendekkel több orvos végez évente, mint a nyugati országokban. Romániában 6000 medikus kap diplomát évente, a hatvanmilliós Franciaországban 6500, a hetven millió lakossal rendelkező Nagy-Britanniában pedig 7000. A végzősök fele kap állást, itthon a hazai egyetemek tehát rendkívül magas költségbe „üresbe” dolgoznak és képzik a diplomás munkanélkülieket, illetve a tudásukat külföldön kamatoztató szakembereket – véli Peretianu.

A csehek és a lengyelek sem állnak jól

Csehországban ugyanolyan pánik van az orvosok elvándorlása miatt, mint Romániában. „A gond az, hogy a cseh társadalomnak az orvos alulértékelt és alulfizetett tagja” – nyilatkozta Zdenek Mrozek, a cseh orvosi kamara alelnöke. A Cseh Orvosok Szakszervezete a közelmúltban megválasztott politikai vezetőkhöz fordult, hogy az orvosok fizetésének kiegészítésére évi 117-157 millió eurót biztosítson.

Csehországban a frissen végzett orvos havi 650 eurónak megfelelő fizetésre számíthat. Az átlagos havi bér 900 euró. A fiatal orvosok egy része azonban csak havi 235 euró részfizetést kap, noha valójában teljes munkaidőben dolgozik. Ugyanez a helyzet Lengyelországban, ahol az asszisztensnők sztrájkoltak a nehéz munkakörülmények és az alacsony bérek miatt.

(hirszerk.)

2010. augusztus 13. | Társadalom