Lehet, ha érdemes!
Hepehupás Szilágyságunk egyik mezőgazdasági ágazata az állattartás lenne. Nem véletlenül írtam feltételes módban. Pedig valamikor hasznot is hozó foglalkozás volt. Szilágyságságban három jelentős tejfeldolgozó gyár volt. Volt, ez már múlt idő.
Valamit tenni kellene, hogy azokat a mezőgazdasági ágazatokat, amelyeknek már hagyománya és feltétele van, tovább vigyük, hasznosítsuk. Sajnos az állam pénzhiányra panaszkodva kihátrál ebből. Egyedül hagyja termelőinket, akik anyagiak híján nem tudják megoldani ezt a problémát. Ez a mezőgazdaságunk elsorvadásához és elszegényedéséhez vezet.
Ha az állam nem segít, befektetőket kellene keresni, akik fantáziát látnak a mezőgazdaságban. Hát nem verik le egymást a befektetők – mondhatnánk – ezért, azokat, akik ilyenre vállalkoznak támogatni, segíteni kellene. Hátha sikerül velük együtt beindítani a vállalkozást.
Augusztus 10-én, kedden, a Szilágysomlyói Polgármesteri Hivatal rendezésében egy izraeli befektető, Zviska Kfir úr mutatta be elképzeléseit: sajtgyártással szeretne itt foglakozni. Megjelent több környékbeli tejtermelő, és képviselték magukat szép számmal a környék polgármesterei és alpolgármesterei. Itt voltak Perecsen, Varsolc, Kraszna, Krasznahorvát, Nagyfalu, Bagos, Sarmaság, Gyümölcsénes (Plopiş), Halmosd, Alsóvalkó, Krasznahídvég (Măerişte) képviselői.
Érdekes dolgokat hallottunk Zviska Kfir úr előadásában. Olyan sajtgyárat szeretne létesíteni, amely bivaly, kecske, juh és tehén tejéből készítené a sajtot. A bivalysajt nagyon keresett lett napjainkban, a gyógyászatban is felhasználják. A Parkinson kór egyik csodagyógyszere. Kfir úr mikrobiológus és kémikus, ezért nagyon sok érdekes dolgot tudott mondani a sajtok gyógyászati értékeiről. Általában a sajtok nagyon egészségesek, sajnos keveset fogyasztunk belőlük, de ennek talán anyagi okai is vannak, pedig több nemzetnél a sajt minden étkezésnél az asztalra kerül.
A sajt készítésének egyik titka, hogy a tej minősége nagyon jó legyen. Ezért fejőtelepeket létesítenének, szükségtől függően akár mozgó laboratóriumot is, hogy tiszta és friss alapanyagot kapjanak. Ebben a vállalkozásban uniós pénzeket is bevonnának.
A polgármestereink nagyon gyakorlati kérdéseket intéztek az előadóhoz. Pop Imre, Kraszna polgármestere az európai pénzek lehívásának nehézségeiről tájékoztatott. ,,Ha így mennek a dolgok, rövid időn belül már állataink sem lesznek, nem érdemes tartani őket” – fakadt ki Marin Ida Magdolna, Bagos polgár-mesterasszonya. Szó szót követett és egy érdekes eszmecsere kezdődött a megjelentek között. Egy korrajz jött elő jelenlegi állapotainkról, és mindenki véleménye az volt, hogy változtatni kellene. Az a baj, hogy községeinknek kevés eszköz áll rendelkezésre a gondok orvoslására. Pedig a mi vidékünk nagyon alkalmas az állattartásra. De az embereknek nincs pénzük a nagyobb vállalkozások beindítására. Sokszor becsapták őket, példának hozták fel a ki nem fizetett tejet, amelyet a különböző tejfeldolgozóknak leadtak. Legelőink is vannak, elég jó minőségűek. Példának hozta fel a krasznahídvégi polgármester, hogy 2000 hektáron vannak legelőik. Négy évvel ezelőtt egy holland partneri kapcsolat révén sok gazda ingyen Holstein teheneket kapott. Tej lenne, de az emberek azt várnák, hogy legyen egy komoly cég, ahova beadnák a tejet annak valós értékén. Tudjuk jól, milyen alacsony áron kótyavetyélik el a tejet, már akik beadják, és nem adták el állataikat. Mindenki véleménye az volt, hogy valamit tenni kellene. A befektetői kedv is nagyobb kellene legyen. Septimiu Ţurcas, Somlyó polgármestere több pénzügyi konstrukciót vázolt, amelyet igénybe lehetne venni.
A találkozón részt vet Hecht Sándor, nagyfalui származású New York-i fogorvos, aki több éve jelentős összeget fektetett be az állattartásba, sok érdekes ötletet adott a résztvevőknek.
Figyeltem a részvevők arcát: gondterheltek voltak. Nagyon sok ilyen és ehhez hasonló bemutatókon vettek részt, és sajnos nem lett belőle semmi. Kfir úr megígérte, hogy átgondolja a hallottakat és rövid időn belül visszatér és értesít minden érdekeltet a továbbiakról.
Érdekes találkozó volt és reméljük hasznos is. Nagyon nehéz valamit érdemben tenni a mai nehéz gazdasági helyzetben. Minden lehetőséget ki kell használni és ez, tudom, rengeteg energiát elhasznál. Ha megtudok valami újat ebben a témában, akkor tudósítani fogom önöket, remélem pozitív hírekkel. Addig is enyhébb és szárazabb nyarat kívánok önöknek.
A viszontlátásra!
Vida János
2010. augusztus 13. | Közéletünk