Lapozó

Menesztené Băsescut a szavazók 65 százaléka

* A szavazójoggal rendelkező polgárok 65 százaléka Traian Băsescu menesztésére szavazna egy esetleges népszavazás alkalmával – derül ki az IPP Data Research felméréséből. Az elnök menesztése ellen a szavazati joggal rendelkező romániaiaknak csupán 17 százaléka szavazna. Az alkotmány értelmében ha a parlament többsége megszavazza az elnök felfüggesztését, akkor 30 napon belül népszavazásra kerül sor, eldöntendő: menesztik-e az elnököt vagy sem? Az utóbbi időben több ellenzéki politikus is úgy nyilatkozott, hogy felfüggesztenék az elnököt. Ha parlamenti választásokra kerülne sor, a szavazatok így oszlanának meg: PSD – 40%, PNL – 26%, PD-L – 12%, UNPR – 7%, PRM – 7%, RMDSZ – 5%. A felmérést július 9. és 16. között végezték, egy 1040 fős mintán. (hotnews.ro)

Ismét felfüggesztenék az államfőt

* Az államfő felfüggesztését kezdeményezte a szenátus házbizottságánál Dan Voiculescu. A Konzervatív Párt (PC) alapítója és volt elnöke július elején nyújtotta be a Traian Băsescu elmozdítására irányuló javaslatát a felsőház vezetőségéhez, ám ez csak pénteken került nyilvánosságra. Időzítése nem lehet véletlen, ugyanis egy nappal korábban jelentek meg annak a felmérésnek az eredményei, amely szerint az államfő leváltására kiírt esetleges referendumon a lakosság 65 százaléka Băsescu ellen szavazna.

Dan Voiculescu kezdeményezésétől azonban – nyilatkozatok szintjén – egyelőre nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzéki alakulatok is elhatárolódnak.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai szerint addig nincs esély az államfő felfüggesztésére, amíg nem alakul ki parlamenti többség, amely ezt megszavazza. A PSD szóvivője, Radu Moldovan tájékoztatása szerint pártja most a kormány elleni őszi bizalmatlansági indítványra összpontosít.

* Koszovo

Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és úgy véli, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága (ICJ) „korlátozott jelleggel” vizsgálta meg az ügyet – derül ki a román külügyminisztérium hétvégi közleményéből.

A román szaktárca rámutatott arra, hogy a Nemzetközi Bírósághoz intézett kérdés nem tette lehetővé, hogy az ICJ lényegi, tartalmi vonatkozásban vizsgálja meg a kérdést. A hágai bíróság csak a függetlenségi nyilatkozat törvényességének kérdésében foglalt állást, és nem nyilvánított véleményt annak jogi következményeiről, azaz egy „állítólagos új állam létrehozásáról” – olvasható a közleményben.

A román külügyminisztérium szerint az ICJ maga állapította meg a döntésről szóló határozatban, hogy a hozzá intézett kérdés korlátozott jellegű, ugyanis az nem vonatkozott a függetlenséget kimondó nyilatkozat következményeire, vagyis arra, hogy Koszovó államiságot szerzett-e, és a függetlenség elismerésének jogi következményei érvényesek-e.

Így Románia szerint az ICJ nem vizsgálta meg, hogy a függetlenséget kimondó nyilatkozat törvényes módon vezetett-e egy új állam létrehozásához, sem azt, hogy a nemzetközi jog feljogosítja-e Koszovót függetlenségének kikiáltására. A román külügyi közlemény szerint az ICJ világosan rámutat arra is, hogy nem vizsgálhatja meg az önrendelkezéshez való jog alkalmazását ebben az esetben, mivel ez a hozzá intézett kérdés témakörén kívül helyezkedik el.

„Románia ezért továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és reméli, hogy Belgrád és Pristina között újrakezdődik a párbeszéd egy olyan megoldás találása érdekében, amely mindkét fél érdekeinek megfelel” – olvasható a közleményben. Románia azon országok közé tartozik, amelyek kezdettől fogva ellenezték Koszovó függetlenségét.

(Hirszerk)

2010. július 30. | Aktuális