A kormányzás jobb és rosszabb oldalai
„Az utóbbi két-három hónap volt a legfeszültebb időszak a belpolitikai életben” – jelentette ki Seres Dénes parlamenti képviselő az elmúlt hétvégén az RMDSZ polgármestereivel, alpolgármestereivel és a helyi szervezetek elnökeivel tartott találkozóján. A képviselő a Szövetség kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban elmondta: voltak/vannak jobb és rosszabb oldalai a kormányzásnak, ezért vállalni kell a népszerűtlen intézkedéseket. Felborult az állami költségvetési egyensúly, és ez nem csak az utóbbi öt-hat hónap következménye, hanem az eltelt 20 év oda nem figyelése idézte elő. Seres Dénes ugyanakkor emlékeztet arra, az elmúlt három évben ötször szólították szavazó urnákhoz a választókat, s ezidőben a hatalom nem számolta, mennyi szemét gyűlt össze az országban, s intézkedni kell az állami költségek csökkentéséért, a túlzott kiadások elkerüléséért. „Tavaly felmerült az, kölcsön kell, úgynevezett „biztonsági öv” – mondta a képviselő. „Ez ugyan jól hangzott, de kiderült nem a biztonsági övre, hanem hitelre van szüksége a kormánynak. A kölcsönhöz ugyanakkor feltételek, garanciák kellettek. Memorandumot írt alá a kormány 2009-ben, elkötelezte magát, de nem tett semmit. Ezért kellettek a megszorító intézkedések, pontosabban a vállalt 6,8 százalékos költségvetési hiány tartozásához. Szükség volt a külföldi kölcsönre, a hazai bankoktól hitelt nagyobb kamatokkal vehetett fel. Kína megnyitott volna hitelt, ám az Európa Unió nem egyezett bele. Lehetőség lehetett volna az állami kötvények kibocsátása, de az nem jött be. Így korlátozni kellett a kiadásokat és növelni a bevételeket. Minderről nem konzultáltak az RMDSZ-szel előzetesen”.
A találkozó résztvevőit a helyzet ismertetővel egyidőben a képviselő arra hívta fel a helyi közigazgatási vezetők figyelmét: a gyarapodásra mégis léteznek feltételek, ezek egyike az EU-pályázatok útján megszerezhető pénzek.
A szilágysági helyi közigazgatás vezetőit nyilván érdekelték a legújabb kormányintézkedések, többek között a helyhatósági alkalmazottak létszám-csökkentése.
Más kérdés az, öt vagy tíz évvel korábban volt esedékes az állami apparátus karcsúsítása. Jelenleg 1,3 milliónál több alkalmazottat foglalkoztatnak a közszférában, ebből 700 ezernél többet a közigazgatásban. Ezzel kapcsolatban Seres Dénes elmondta, a decentralizációt illetően megtette a szükséges lépéseket Cseke Attila, az egészségügyi tárca vezetője azzal, hogy kórházak a megyei, illetve a helyi tanácsok tulajdonába kerültek.
„A krasznai kórház az egyetlen az országban, amelyiknek nincs adóssága” – tájékoztatott a parlamenti képviselő. A leépítést illetően úgy vélte, Szilágy megyében ez nem jelent veszélyt.
2010. július 09. | Közéletünk