A decentralizáció az autonómia lehetősége

Az RMDSZ változásra, refomra, modernizációra vállalkozott - Marosvásárhelyen zajlott a Szövetség polgármestereinek országos találkozója

- Kormányzati szereplőként az RMDSZ nem csupán a helyi közösségek, önkormányzatok működtetésére, hanem a változásra, a refomra, modernizációra vállalkozott, és e tekintetben a Szövetség legfontosabb prioritása a decentralizáció – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, az RMDSZ polgármestereinek országos találkozóján.
A találkozón, a mintegy 150 polgármester mellett jelen voltak az RMDSZ vezetői, megyei, területi szervezeteinek elnökei, megyei tanácselnökei és alelnökei, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) tagjai, valamint kormányzati tisztségviselői. A rendezvény célja a Szövetség polgármestereinek tájékoztatása a kormányprogramba foglalt decentralizációs folyamatokról, továbbá az, hogy az önkormányzati tisztségviselők fogalmazzák meg véleményeiket ebben a rendkívül fontos témakörben.
Politikai helyzetelemzésében a szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ különös helyzetben vállalkozott a kormányzásra, hiszen „menet közben kellett felszállniuk a vonatra”, és el kellett fogadni már előzőleg meghozott döntéseket, de az RMDSZ miniszterei ilyen körülmények közepette is nagyon jó munkát végeztek.
Kifejtette: az RMDSZ nemcsak működtetésre, hanem a változásra, reformra, modernizációra, az átalakításra vállalkozott, és ez a két célt egymást kiegészítőnek, egyidejűnek tekinti. Kifejtette: a Szövetség nem fogadja el azt, hogy – bár a prognózisok szerint csupán egy százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani az idén – leálljanak a helyi önkormányzatok által elindított fejlesztések, beruházások. – A nagy feladat az lesz, hogy megtaláljuk a forrásokat az infrastrukturális fejlesztések, a vállalkozás-serkentő intézkedések folytatására. Ha ugyanis az ország ki akar lábalni a gazdasági válságból, akkor azt csak megszorító intézkedésekkel nem tudja megtenni, hiszen ennek nincs gazdaságélénkítő hatása. Ezért nem értettünk egyet az adók növelésével, nem értünk egyet azzal, hogy egyetlen kilométer autópálya sem épül az idén – hangsúlyozta.
Kiemelte: a jelenlegi időszak nagy kihívása, nagy feladata a decentralizáció.
– Közös célunk, feladatunk, hogy megvalósítsuk a közigazgatás mélyreható reformját, és ezáltal eszközöket adjunk az önkormányzatok kezébe, hogy a közösségekért cselekedni tudjanak – mondta az elnök, aki szerint beérett néhány fontos decentralizációs döntés, amellyel sikerülhet ugrásszerű változást elérni: az egészségügyben és az oktatásban sikerülhet kikényszeríteni a decentralizációt, melynek eredményeként a kórházak, az egészségügyi intézmények és az iskolák is az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek. Ez a megnövekvő hatáskör és anyagi kiadás pillanatnyilag nagy nehézségeket jelenthet az önkormányzatoknak, erről a lépésről azonban nem szabad lemondani, hiszen ezáltal válik lehetővé, hogy a helyi közösségek beleszólhassanak ezen intézmények működésébe – mutatott rá.
Az oktatási törvény kisebbségi vonatkozásairól szólva jelentős eredménynek nevezte, hogy a tervezet lehetővé teszi a történelem és földrajz magyar nyelven történő oktatását, a román nyelv tanítását sajátos tanterv szerint, beleértve az érettségit is, de nagyobb lesz a fejkvóta a magyar diákok és egyetemisták esetében is.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatban elmondta, a bukaresti kormánynak kötelessége volt a parlament karcsúsításáról tartott népszavazás eredménye alapján alkotmánymódosítást kezdeményezni, ez azonban nem azt jelenti, hogy az RMDSZ egyetértene a tervezetben foglalt minden intézkedéssel.     Az RMDSZ nem értett egyet a referendummal, és nem fogadja el az egykamarás parlamenti rendszer bevezetését, ugyanakkor egyetért azzal, hogy a jelenlegi rendszert alapjaiban kell megváltoztatni. – A mostani kétkamarás rendszer semmit sem ér: sokkal nagyobb rosszat tesz a parlamenti eszmének, mint jót, de ezt nem felszámolni, hanem megváltoztatni kell. (…) Egy jó megoldás az lenne, hogyha a szenátus egyfajta regionális képviselet lenne. De ismétlem, azért a jövőt nem úgy kell elképzelni, hogy – regionális képviselettel, szenátussal vagy szenátus nélkül, de – továbbra is Bukarestben intézik az ügyeinket, hanem úgy, hogy itt intézzük a dolgainkat” –, hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki szerint az érdekvédelmi küzdelemnek a kisebbségi jogok területén is folytatódnia kell, hiszen, mint fogalmazott: „csupán félúton vagyunk”. A bírálóknak, a hangzatos nyilatkozatok kedvéért politizálóknak üzente: az RMDSZ valóban kis lépésekkel, de megállás nélkül halad előre, és ez még mindig jobb, mint mozdulatlanul álmodozni a nagy ugrásról.
Takács Csaba ügyvezető elnök az önkormányzati tisztségviselőknek az RMDSZ szervezeti életében betöltött szerepéről beszélt. Úgy vélte, a Szövetség polgármestereinek jelntős szerepet kell vállalniuk a szervezet társadalmi beágyazottságának növelésében, a célkitűzések megvalósításában, ehhez pedig az önkormányzatok, az országos szervezet, valamint a parlamenti és kormányzati tisztségviselők egybehangolt munkájára van szükség. Kifejtette: az elmúlt húsz év azt bizonyította, hogy az erdélyi magyarság számára az RMDSZ képes követhető jövőképet felmutatni.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter Kihívások és lehetőségek a kultúra és örökségvédelem terén címmel tartott előadást, amelyben a kulturális örökség védelmét célzó programokról szólt. Úgy értékelte, a magyar vezetésű művelődési tárca hatalmas esélyt jelent arra, hogy az e tekintetben hosszú évtizedekig tudatosan elhanyagolt magyar szellemi és épített örökség elnyerje méltó helyét a romániai társadalomban.dőgazdálkodási miniszter a környezetvédelmi beruházásokról, lehetőségekről beszélt a tanácskozás résztvevőinek. Mint mondta, bár a környezetvédelem ezévi költségvetése lényegesen kisebb az előzőeknél, így is nagy összegű programok állnak az önkormányzatok rendelkezésére, a pénzek hatékony felhasználása érdekében azonban komoly helyi projektekre van szükség.
Cseke Attila egészségügyi miniszter az önkormányzatoknak az egészségügyi decentralizáció előtti és utáni helyzetét vázolta. Úgy értékelte, radikális változásokra van szükség az egészségügyben, és e tekintetben a mélyreható decentralizáció a legfontosabb lépés. Közölte: a minisztérium 2010. július elsejében határozta meg azt az időpontot, amikor a korházak önkormányzati hatáskörbe mennek át.
A felszólaló polgármesterek főként az infrastrukturális fejlesztések folytatásának és az RMDSZ kórmányzati részvételének fontosságát emelték ki.
A konferencián Borboly Csaba, az OÖT elnöke, a decentralizáció gyakorlati kérdéseiről tartott előadást, a kormányzati szakpolitikákról és támogatásokról Haschi András-Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Borbély Károly, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, valamint Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára tájékoztatta az önkormányzatok képviselőit.

(Tájékoztató)

2010. április 30. | Címlap