Romániában is újradefiniálódhat a szélsőjobb

Milyen változások várhatók a romániai magyar politikai szervezetek retorikájában, politizálásában a magyarországi választásokat követően?
Bakk Miklós politikai elemző: Kétségtelen a Fidesz győzelme. A Fidesz által alakított kormány változást hoz a magyar nemzetpolitikában és a határon túli szervezetekkel való viszonyban is. A nemzetpolitikában a változást minden jel szerint a tegnap este bejelentett első lépés, a kettős állampolgárság kérdésének a napirendre tűzése jelenti, de ezentúl valószínűleg változások lesznek a támogatás-politikában és a Fidesz, mint kormánypárt és a határon túli, így az erdélyi magyar politikai szervezetek viszonyában is.
Mivel Erdélyben egy ilyen plurális magyar politikai mezőny jött létre, és ennek szereplői – az RMDSZ, az MPP, és az EMNT – között konfliktusos helyzet alakult ki, ez kétségtelenül meghatározza a Fidesz velük szemben kialakított viszonyát.
Úgy gondolom, hogy két alapvető tényező fogja ezt meghatározni. Egyrészt az, hogy mind a Fidesz, mind az RMDSZ kormánypárt. Annak ellenére, hogy az RMDSZ és a Fidesz között nem volt túl jó kapcsolat, ez utóbbi kétségtelenül reálpolitikai módon viszonyul ehhez a kérdéshez, és igyekszik egy stabil kapcsolatot kialakítani az RMDSZ-szel.
Másrészt viszont az EMNT-nek és az MPP-nek tulajdonított kitüntetett szerep, affinitás is megjelenik ebben a kapcsolatrendszerben. Az fogja a Fidesz szempontjából ezt a helyzetet megnehezíteni, hogy az EMNT és az MPP között egy nagyon erős konfliktusos viszony alakult ki az utóbbi időben, erre vonatkozóan a Fidesznek meg kell találnia berkein belül a maga kompromisszumos megoldását. Nehéz megjósolni jelen pillanatban, hogy ez hogyan fog történni.
- Milyen változás várható Magyarország és Románia kapcsolatainak alakulásában?
A kettős állampolgárság kérdését nem nézi túl jó szemmel a román politikum, sőt, az is felmerült szélsőséges jobboldali retorikai szinten, hogy mondjon le román állampolgárságáról az, aki magyar állampolgár akar lenni.
Ez egy 5-8 évvel ezelőtti történet, amikor a kettős állampolgárság kérdése nagyon erőteljesen egy szimbolikus dimenzióban jelentkezett. Azóta ennek a kérdésnek nagymértékben elkopott a drámai hatása Magyarországon és Romániában is, hiszen Románia is szembesült a kettős állampolgárság kérdésével(a Moldovai Köztársaságban élő románok kapcsán - szerk. megj.).
A kettős állampolgárság már nem rendelkezik azzal a szimbolikus és politikát felforgató érzelmi töltettel, amely ezelőtt néhány évvel tetten érhető volt. Jóval inkább technikai kérdésként fogalmazható meg. Azt hiszem, hogy ez a technikai vetület lesz majd domináns, amikor felmerül a kérdés a Magyarország és Románia közti viszony kapcsán, pontosabban a magyar parlamentben. Nem hinném, hogy hasonló politikai szenvedélyeket keltő kérdéssé tud válni, mint 6-7 évvel ezelőtt.
A székelyföldi autonómia kapcsán felerősödni látszik a román politikai pártok jobboldali retorikája.
- Elképzelhetőnek tartja, hogy kisebb módosításokkal akár a kettős állampolgárság kérdésében is alkalmazhatóvá váljon ez a fajta diskurzus?
z állampolgárság kérdése az EU-s hatás következtében nagy mértékben elvesztette territoriális jelentőségét. A többes állampolgárság egyre elterjedtebb gyakorlat. Székelyföld autonómiája a hatalom területi megoszlásáról szól, és ez természetesen nagy elutasításba ütközik a román politikai életben. Ezt a kérdést itt Erdélyben kell újrafogalmazni, de természetesen szükség van Magyarország támogatására is. Hasznos az lenne, ha ez a kérdés nem teljes mértékben a magyar-román viszonylatban, hanem a romániai demokrácia kérdéseként is felmerülne.
Nem zárhatjuk ki, hogy a kettős állampolgárság kérdésének felmerülése a román politikai pártok malmára hajtja a vizet. Azonban én úgy gondolom, hogy maga a szélsőjobb is átalakulóban van, mint ahogy Magyarországon a hagyományosabb, történelmibb felfogásokhoz közelebb álló MIÉP gyenge teljesítménye és a Jobbik előretörése is tulajdonképpen a szélsőjobb egyfajta közeledését jelenti az európai típusú radikalizmushoz, amely nem kimondottan csak a hagyományos nemzeti önvédelmi tartalmakhoz kapcsolódik, hanem nagyon sok szociális kérdést – bevándorlás- és globalizáció-ellenes pozíciót – is magába foglal. Ez a típusú átalakulás szerintem Romániában is bekövetkezik, így nem a román-magyar ellentét lesz a szélsőjobb egyetlen vesszőparipája.
- Hogyan fogja befolyásolni a Jobbik a magyarországi kormányzást?
Kétségtelenül radikálisan bírálni fogja a magyar kormányt. Ez az eddigi vitákból kitűnik, illetve a Jobbik-Fidesz viszonyon már a kampány idején láthatóvá vált. Én úgy gondolom, hogy a kormány ideje alatt is fennmarad ez a viszony. Ennek a jelentősége az, hogy a magyarországi politika jobboldalán tulajdonképpen egy európai típusú képlet alakult ki, amelyben világosan megrajzolódik a mérsékelt közép-jobb és a radikálisabb pártok közötti határ. A következő időszakban az lesz izgalmas, hogy mi fog bekövetkezni a magyar pártpolitika baloldalán. Az ott levő pártok versenyezhetnek a balközép újradefiniálásáért. Stratégiailag az MSZP mellett az LMP számára is adott ez az esély.
A kormányalakítás szempontjából világos és egyértelmű, hogy egypárti kormány alakul: ennek előnye, hogy a kormányzás nagyon stabil lehet, mivel egyértelműbben keresztül tudja vinni a programját a Fidesz. Kérdés az, hogy lesz-e a Fidesznek kétharmados többsége. Megjegyezendő, hogy a gazdasági reformok és a szükséges gazdasági szférára vonatkozó intézkedések tekintetében teljesen mindegy, hogy van, vagy nincs kétharmados többség.
A kétharmados többség tulajdonképpen az alkotmánymódosításhoz, illetve néhány – az önkormányzati vagy a választási törvényhez hasonló - törvény módosításához szükséges, de az elemzők és a mandátum-becslők többségének a véleménye szerint a második forduló meghozza a kétharmados többséget a Fidesz számára.

(hírszerk.)

2010. április 16. | Kitekintő