Az EU rólunk szól

„Az EU rólunk szól” címmel tartott előadást február 18-án délután a Mocsolyai Kultúrotthonban Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő a Pro Mocsolya Egyesület által szervezett konferencián. Előadásában többek között szó esett az Európai Unió integrációs folyamatairól és az EU intézményeinek felépítéséről és működéséről.

Együtt, egymásért!
A konferencián Móré Zsigmond Mihály Levente, a Mocsalyi Református Egyházköség lelkipásztora, a Pro Mocsolya Egyesület elnöke házigazdaként köszöntötte a vendégeket a Mocsalyi Kultúrotthonban. Megnyitó beszédében elmondta, hogy a konferenciát a Pro Mocsolya Egyesület által megnyert „Fiatalok a szilágysági fiatalokért” című pályázat keretén belül rendezték meg, amelyet  a Youth in Action (Tineret in Actiune) program finanszírozott. A program keretén belül sikerült öt Szilágy megyei ifjúsági szervezetet erősíteni a csapatformálási, közösség-fejlesztési képzéseken keresztül: Zilahon, Szilágyerkeden, Szilágyballán, Sarmaságon és Mocsolyán.
,,Együtt, egymásért, egymást segítve, egymással érintkezve meg tudjuk mutatni, hogy vagyunk, hogy létezünk, s hiszem, hogy ez a fiataloknak is egy olyan alternatíva, ahol az ő energiáikat felélhetik, s ahol a közösség érdekében cselekedhetnek” –hangsúlyozta az esemény főszervezője.
Tapasztalatai szerint feltették számunkra a mércét. Napról napra vállalkozások zárnak be, fiatalok munkahelye szűnik meg, mert nem vagyunk eléggé felkészülve. Úgy véli, hogy éppen ezért kell szervezni ilyen konferenciákat, ezért kell elhívni szakembereket, hogy majd lehessen elmondani, hogy a szilágyságiak vidéki szinten is a lehetőségeket kihasználták.
A Fiatalok lendületben program is 3 millió eurót ad romániai szinten a fiatalok képzésére, a fiatalok programjainak a támogatására, de sajnos még hiányoznak az olyan civil szervezetek, akik lehívnák ezeket a pénzeket. Ezenkívül azonban még számos lehetőség és program van, amire sajnálatos módon, talán információhiány vagy közömbösség miatt, nem igazán van érdeklődő.

Irányvonalat a fiataloknak
Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntésében hangsúlyozta:  ,,Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő nem először jár a Szilágyságban, a kampányában megígérte nekünk, hogy ha rászavazunk, akkor több alkalommal is ellátogat hozzánk, hogy velünk is megossza azt a tapasztalatot, amit Brüsszelben, Strasburgban nyert, s így ő általa, mi szilágyságiak is betekinthetünk abba, amit Európai Uniónak nevezünk, és amelynek 2007. január elsejátől Románia is szerves része. Egy olyan struktúráról van szó, amihez fel kell nőni, hiszen Európa megosztottsága elsősorban szervezeti szempontból van.  Ezelőtt húsz évvel még olyan struktúra szerint szerveződött Románia, ami nem engedte az egyéneket kibontakozni, a fejlődést központosította, és megpróbált mindent egy számukra idegen elv alapján igazgatni. Ez ugye változott, európai uniós tagállamok lettünk és nekünk is ott van három képviselőnk. A gazdasági és poitikai szempontokat is figyelembe véve is Brüsszel az irányadó, ahhoz kell igazodni minden nemzetállam parlamentjének, kormányának. Ahhoz, hogy a fiatalok a jövőjüket tervezzék, ahhoz tudomást kell szerezzenek arról, hogy hogyan, miként, milyen irányvonalat kell követniük. A mai délután a szervezőknek és Winkler Gyulának köszönhetően alkalmas arra, hogy egy kicsit közelebb kerüljünk Európához, s hogy itt Mocsolyán találkozva betekinthessünk az Európai Unióba, betekinthessünk a saját jövőnkbe.”
Az EU rólunk szól
A köszöntéseket követően az európai parlamenti képviselő az Európai Unió integrációs folyamatairól és intézményeiről tartott előadást. Elmondása szerint nagyon ambiciós próbálkozás az, hogy 40-50 percben tartson előadást  az európai folyamatokról úgy, hogy minél több információt tartalmazzon, ami nagyon fontos úgy, hogy arra is alkalmas legyen, hogy a hallgatóságban kérdések fogalmazzódjanak meg.
,,Az előadásom címének jogossága azzal lett bebizonyítva, hogy mi mindannyian itt vagyunk, hiszen azért szól rólunk, mivel önöknek ilyen irányú kezdeményezése volt.“ - szögezte le a képviselő.

Volt ezer célkitűzés, amit meg kell oldani. Úgy érzem, hogy valós az, amiről a kampány során is beszéltünk önökkel, hogy az ország egy mély morális válságban van. Én hiszem, hogy a válságnak az oka, amiben ma fetrengünk pontosan az, hogy amiután az unióhoz csatlakoztunk eltűnt az a célkitűzés, ami a teljes társadalmat motiválta. Ha visszaemlékeznek a 90-es évek végén a NATO-hoz akartunk csatlakozni, hogy legyünk biztonságban, hogy ne kelljen félnünk a keleti szomszédoktól. Ez motivált, voltak reformok, mindenki dolgozott, mert mindenkit motivált a csatlakozási célkitűzés. Aztán jött az unió, amihez reformokat kellett végrehajtani. Nem Brüsszel miatt kell reformokat végrehajtani, hanem saját magunk miatt, hiszen a gazdaságunknak a termelékenységére oda kell figyelni, mivel nem lehet a köztisztviselők fizetése nagyobb, mint amennyit a gazdaságnak a teljesitménye megenged. Románia az egyetlen uniós ország, amelyben a közszférában való átlagjövedelem nagyobb mint a versenyszférában az átlagjövedelem. Magyarul az állami alkalmazott, átlagban többet keres, mint a gazdaságban dolgozó alkalmazott. Ez pont fordítottja az európai uniós normának, hiszen ott egy kicsit másképpen történnek a dolgok.
A másik dolog, hogy fogyasztók vagyunk az unióban. Létezik egységes piac, mint például ha Sámson községben kiírják az aszfaltozási pályázatot, jöhet müncheni cég is, és ugyanúgy mehet Münchenbe szilágysági cég is aszfaltozni. Létezik egy verseny a cégek között. Nos, ezt a versenyt kell megnyerni”- összegezte a képviselő.
A képviselők válaszoltak
Az előadást követően a hallgatóságnak lehetősége volt, hogy kérdéseket intézzen a képviselő urakhoz, amit ki is használtak.
Kis Juhász Csaba : Ön szerint gazdaságilag és mentálisan mennyi az az idő, ami alatt eljutunk oda, ami az unió követelménye illetve nivója? Valamint mikor lesz az EU-ban egyenrangú bérezés?
Winkler Gyula: Attól féltünk ezelőtt egy pár évvel, hogy 2000-ben jön a világvége most a következő 2012-ben. Hát azt megmondom biztosan, hogy nem fog jönni 2012-ben. Viszont, hogy nekünk mennyi idő kell arra nehéz válaszolni. Szigorúan gazdasági szempontból kiszámítva a legreálisabb elemzések arról szólnak, hogy körülbelül két évtizedre van szükség, hogy egy európai átlaghoz csatlakozzunk. Ez a két évtized természetesen 2010-től számítandó. Ez a két évtized egy húszévesnek nem sok idő, viszont az ő felkészültsége, a kezdeményezőkészsége mind benne lesz abban,. Hogy esetleg 18-vagy 20 vagy 22 év lesz ez a folyamat.
A fizetésről egy dolgot szeretnék mondani, hogy Románia különleges helyzetben van, de más országokban is éles viták folynak arról, hogy kinek mennyi kell legyen a fizetése. Sajnos a 2010-es év a munkanélküliség éve lesz, mert a gazdasági válság amit okozott az most lassan megmutatkozik a munkahelyek válságában, a szociális válságban. A 2010-es év többek között arról is szól, hogy ezeknek a vállalatoknak a szolidaritását összetartsa.
Józsa Tibor: Mit tesz az unió arra nézve, hogy egységesen legyen elbírálva minden állampolgár vízumkérelme? Mivel jelenleg egy diszkrimináció tapasztalható ezen a téren, például az Egyesült Államok részéről.
Winkler Gyula: Az unió területen való mozgásról azért kitételek nincsenek. Egyelőre van még a schengeni határ, ami azt jelenti, hogy még nincs lebontva a vám. Ami az unión kívüli mozgást illeti, egyenlőre azok bilaterális kapcsolatok. Egyelőre az Egyesült Államok még nem tud megkötni az unióval semmit. Az Egyesült Államok az országokkal külön- külön köt vízumkiadással kapcsolatos szerződéseket, éppen ezért ezt Romániának kell megoldania. Létezik egy rendszer, amivel mérik, hogy egy-egy ország állampolgárai mennyi szabálysértést követnek el, s ez is befolyásolja az országok közötti tárgyalási alapot.
Az EU akkor lesz erős, amikor jogi személyként tud tárgyalni majd az EU állampolgárai nevében.
Seres Dénes:  Minden állam próbálja felmérni a helyzetet. Ott, ahol megtapasztalják, hogy sok kihágás történik egy ország állampolgárai részéről, nyilvánvalóan azzal az országgal szemben egy bizonyos távolságtartás van. A vízum micsoda? Beengedlek, ha vissza is mész egy bizonyos határidőn belül. Ha nem tartod be, az akkor nyilvánvalóan egy kihágás. Ha ezek a kihágások a román állampolgárok részéről csökkenni fognak, akkor majd előbb utóbb enyhülni fog, vagy eltörlődik a vízumkötelesség. Ehhez hozájárulhat a biometrikus útlevél, ami azt jelenti, hogy elektronikusan minden adat az emberről egészen az ujlenyomatig benne van.
Bernáth István: Az EU-ban milyen megoldást látnak a romakérdésre?
Winkler Gyula: Én Vajdahunyadon lakom és nagyon nagy a munkanélküliség, és nem kapok egy személyt, aki pénzért az édesanyám vaskerítését lefestené.
Az unióban van romastratégia, s ez valamennyi pénzzel is el van látva. Ezeket az országokat nyilván az államokon keresztül lehet megpályázni, mivel nem minden állam érdekelt ebben. Az az érzésem, hogy az uniós romastratégia sem fog választ adni arra a kérdésre, hogy most mi legyen? Újra vissza kell térnem a morális válságra, hiszen a társadalmunkban nem csak a roma él szociális segélyen, hanem százával élnek szociális segélyen magyarok is, románok is.  Ami szomorú az az, hogy a parkok és a kocsmák mindig tele vannak. A morális válságra viszont nem ez ad választ, mivel egy sokkal mélyebb vizsgálódásra van szükség, önmagunkkal kell szembenéznünk, egy olyan társadalomban, melyaz elmúlt húsz évet rombolással töltötte el, hiszen az ipartól kezdve leromboltuk az összes diktatórikus  rendszernek a maradványait, viszont igen keveset tettünnk a ledöntött dolgok helyébe.
A másik dolog, hogy ugyanúgy ahogy fontos lenne hazahozni azt a másfélmillió románt, fontos lenne hazahozni azt a két- háromszázezer magyart is. Őket senki sem tudja hazahozni. Ők akkor fognak hazajönni, amikor rájönnek, hogy a pluszpénz kevesebbet jelent ott, nem anyagi értelemben, hanem a távolbaszakadás miatt, vagy pedig akkor jönnek haza, ha itt is megkapják azt amiért külföldre mentek. Spanyolország, Íroroszág átmentek ugyanezeken a folyamatokon. A 70-80-as évek végén a spanyolok tízezrei dolgoztak Németországban, dolgoztak Belgiumban, ma már viszont elvétve találunk spanyol munkásokat ezekben az országokban. Találunk viszont lengyelt, romániait és magyarországit. Valószínüleg 20 év múlva mi leszünk a célpont a pakisztáni, az indiai meg az örményországi vendégmunká-soknak.
Seres Dénes: A romakérdéssel kapcsolatban csak annyit fűznék hozzá, hogy a romákat oktatni kell. Jelenleg az a helyzet áll fenn, hogy az állam azért fizet, hogy ne vegye a kenyeret a szomszéd asztaláról. Ez, akkor változhat meg, amikor a romák ki tudnak lépni abból a középkori életmódból, amiben sok esetben élnek. Ha ők is fennébb tudnának kerülni egy szinttel, akkor már nem szeretene visszatérni oda.

Lejegyezte: Máté József

2010. február 26. | Közéletünk