Farsangzáró a Szilágyságban

A hagyomány szerint kedden véget ért a farsang, a zenés mulatságok ideje. Ehhez a naphoz, a farsangi időszak utolsó napjához különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak.
Napjainkban egyre több településen elevenítik fel a régi hagyományokat, szokásokat, az idősebbek visszaidézik a múltat, s ami szép és jó volt, átmentik a mai fiatalság számára. A húshagyó keddhez kapcsolódó hagyományokat elevenítették fel a Perecseni Polgármesteri Hivatal alkalmazottai, akik kedden a falu lakossága, de főleg a fiatalság számára egész napos rendezvényt szerveztek a helyi kultúrotthonban. A nagy nap előestéjén, hétfő délutántól összegyűltek az idősebbek és egy-egy jó történet mellett kezdték a több száz töltöttkáposzta elkészítését. A jó hangulat mellett csak úgy röpült az idő és teltek meg a 15 literes fazekak, szám szerint hét. Józsa Ibolya főszakács elmondta, hogy ennek a káposztának a különlegessége abban állt, hogy nemcsak hús és rizs volt a töltelékben, hanem málékása is.
Kedd délelőtt tizenegy órakor a két főszakács, Ibolya és Erzsébet, elkezdte a kürtőskalács tésztájának a dagasztását, 10-12 kg lisztből, margarinból, tejből, cukorból, élesztőből, tojásból, olajból, vaníliaporból és pici sóból. A félórai kelést követően elkezdődött a sütés, ami délután 6 óráig tartott.
Az ünnepi hangulatot kora délután az iskolások, fiatalok biztosították, akik mind a töltöttkáposztából, mind a kürtőskalácsból falatozhattak, és akik a kultúrotthonban táncos előadást tartottak. Darabont Noémi és Józsa Katalin oktatók irányításával felléptek az elemi iskolásokból illetve az általános iskolásokból álló nép-tánccsoportok, ezt követően késő délutánig gyermekjátékokat szerveztek.
A mulatságból a férfiakat sem hagyták ki a szervezők, számukra borkóstolást tartottak. Estére, aki akart, 1-2 palack bort hozott, s a jelenlévők illetve a gazdák egymás borait kóstolgatták, értékelték.
Józsa Ibolya elmondta, hogy helyi hagyománynak számít a hamva-zószerdához tartozó szokás is, amikor a szomszédoló nők „mustármagot kapnak a fenekükre”: a szomszéd gazdától, aki csomót köt egy kendőre, törölközőre, és azzal veri meg a házaló hátsóját, ezzel jelezve, hogy vége a farsangnak, s már nem illik beülni pletykálkodni.
Józsa Katalin művelődési szakelőadó elmondta, hogy a húshagyókeddi rendezvény célja a kiveszőben lévő hagyomány felelevenítése, felidézése, hogy a gyerekek kóstolják, érezzék, lássák és tudják, hogy milyen lesz majd ezután az ilyen jellegű rendezvény.
Ugyancsak farsangi és farsangzáró hagyománynak számít az álarcos bemutatók, bálok rendezése illetve a tűzgyújtás. Kémeren például minden húshagyókedden a domboldalon tüzet raknak, hogy elűzzék a rossz dolgokat, és csendre, visszavonulásra buzdítsanak. Magyarkecelben az idén elmaradt a farsanghoz vonatkozó hagyományok felelevenítése, Seres Árpád alpolgármester szerint a falu kiöregedett, s bár az idősek tudnának a régi időkről mesélni, olyan kevés a fiatalság, hogy ilyen jellegű rendezvényt már nem tartanak. A húshagyókeddről ma már csak otthon, családon belül emlékeznek meg.
Sarmaságon bár ezúttal elmaradt a nagy báli mulatozás, a sülő lepény illatával megtelt a falu, mert a hagyomány szerint a családok ilyenkor lepényt sütnek. Farsang idején pedig álarcosbálokat rendeznek az óvodában, iskolákban. Váralmás polgármestere Újvári Jenő elmondta, hogy az elmúlt hétvégén 3 napos farsangi rendezvényt tartottak Sztánán, ahol részt vett a kolozsvári főkonzul, s Magyarországról 2 autóbusznyi vendég érkezett.
Bár véget ért a farsang, a mulatságok ideje, nagyon sokan abban reménykednek, hogy nemsokára beköszönt a jó idő, tavasz, hisz mostmár csak 7 hét választ el húsvéttól.

Kulcsár Mária

2010. február 19. | Vidékeink