A kultúra felelőssége

Kelemen Hunor miniszter a Szilágy Megyei Kulturális, Vallásügyi és Örökségvédelmi Igazgatóság felavatásán

,,Bármennyire megértőek vagyunk a műemlékvédelemre leosztott támogatás tekintetében, ezeknek a létesítményeknek gazdasági válság idején is naponta romlik az állapota. Ezért finanszírozási lehetőségeket kell találnunk legalább azok számára, amelyek halaszthatatlan beavatkozást igényelnek – jelentette ki Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter Zilahon, a Szilágy Megyei Kulturális, Vallásügyi és Örökségvédelmi Igazgatóság felavató ünnepségén, amelyen húsz megye kulturális intézményeinek képviselői is részt vettek február 12-én. Az országban mintegy 30.000 műemlék szerepel a nyilvántartásokban, de naponta eltűnik legalább egy a súlyos károsodások illetve az önkényes lebontások következtében. Itt Zilahon is semmi keresnivalója a történelmi hangulatot árasztóű főtéren egy üvegpalotának. Csak város képét, hangulatát rontja. (Ekkor jegyezte meg Seres Dénes képviselő, hogy ezt még Victor Halmajan megyei tanácselnök és Leontin Badea prefektus idejében történt, nagyrészt nekik „köszönhetjük”.)Az ország műemlékeiből 518 található Szilágy megyében, ebből 110 szerepelt a nemzeti örökség kiemelt kategóriájában.
A kulturális miniszter örömét fejezte ki, hogy jelen lehet Zilahon egy olyan műemléképület felavatásán, amelynek felújítási munkálatai több mint két éve kezdődtek el, és amely ezennel visszakerül Szilágy megye kulturális intézményhálózatába. ,,Olyan épület avatójára gyűltünk most össze, amely a következő időszakban egy elvet is szimbolizál majd: az épített örökség védelmének elvét. Ellenpéldáját is láttam a városképbe való beavatkozásnak, amióta Zilahra megérkeztem. Olyan új épületeket, amelyek semmilyen kapcsolatban nem állnak a körülöttük lévő műemléképületekkel” – jelentette ki Kelemen Hunor az eseményen, továbbá hozzátette, azok, akik a kultúra területén tevékenykednek, és akik ugyanakkor az örökség védelmét is felvállalták, felelősek ezeknek az épületeknek a további sorsáért is.  A tárcavezető szerint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától származó hitel, amelyből országszerte tizenöt kulturális intézményt újítanak fel, jelentős támogatás, hiszen a felújítási munkálatokra nem volt mód alapokat elkülöníteni az állami költségvetésből. „A munkálatok kezdetekor sokan szkeptikusak voltak a sikereit illetően. Azonban a szaktárca projekt-menedzsment irodája a Szilágy megyei kollégákkal együtt bebizonyította, hogy Romániában is lehet a XXI. századi igények szerint és a törvények szigorú betartásával műemléképületet felújítani” – jelentette ki a miniszter.
A jelenlegi gazdasági helyzetben egyetlen új felújítási munkálatot nem tud elkezdeni a minisztérium. Minden erőforrást arra összpontosítanak, hogy néhány megkezdett munkálatot befejezzenek. Esetleg jövőre várható új munkálatok megkezdése. Ebben az évben tehát nem várhatunk látványos eredményeket ezen a téren.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón a tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy a minisztériumnak alárendelt megyei kulturális igazgatóságokat a következő időszakban átszervezik, hatáskörük pedig többnyire az örökségvédelem területén lesz jelentős.  ,,Az általam említett változások nem a személycserékre, inkább a decentalizációra, amely a kultúra terén eléggé előrehaladott folyamat. Ezek az igazgatóságok nem a helyi rendezvények megszervezéséért fognak felelni, hanem, a minisztériummal közösen, az örökségvédelmet vállalják majd fel, így a műemléklista összeállítása és a felújítási engedélyek kibocsájtása is közös feladat lesz” – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki a vonatkozó költségvetési forrásokról úgy vélekedett, a jelenlegi támogatás összegének négy-ötszörössére volna szükség, hiszen tizenötezer műemléképület vár jelenleg komoly rehabilitációs munkálatokra. „Válság idején mi megértőek lehetünk a restaurálásra elkülöníthető összegek tekintetében. Azonban ezek a létesítmények naponta károsodnak, és néhány el is tűnhet, ha nem avatkozunk be. Ezért a vissza nem térítendő támogatások és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától kapott hitel fontos ahhoz, hogy ezeket a felújítási terveket gyakorlatba ültethessük”- hangsúlyozta a miniszter, aki a szankcióknak és szigorításoknak a vonatkozó törvényekbe való bevezetéséről elmondta, az illetékes hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy adott esetben közbelépjenek, ha a tulajdonosok szándékosan nem végeznek restaurálási munkálatokat a birtokukban lévő műemléképületeken.
Külön kitért a kulturális örökség digitalizálásának szükségességére. Ebből a szempontból még fehér folt vagyunk Európa térképén. „A modern technológiák, a számítógép és az internet használata, a felhasználói ismeretek mellett attól is függ, hogy van-e hozzáférhető, értékes és érdekes tartalom” – mondta Kelemen Hunor miniszter azzal kapcsolatban, hogy a könyvtárakban a világháló szolgáltatásait kulturális tartalmak keresésére is használhatják az érdeklődők. „A Biblionet program azért is fontos, mert a technikai felszerelés mellett a könyvtárosok is szakképzésben részesülnek, s így a közkönyvtárakkal szembeni megváltozott igények szerint végezhetik munkájukat” – hangsúlyozta a miniszter. Kelemen Hunor emlékeztetett arra a vitára is, amelyet február elején szervezett meg Bukarestben az általa vezetett szaktárca és a Biblionet program, és amelyen a közkönyvtáraknak a közösség életében betöltött új szerepéről vitáztak a szakemberek. Ugyanakkor beszámolt arról is, hogy a minisztérium egyik alárendelt intézménye már hozzálátott a kulturális örökség digitális megjelenítéséhez, amelyet a továbbiakban a kortárs művészetekre és irodalomra vonatkozó résszel fognak kiegészíteni.
A sajtótájékoztató után Kelemen Hunor miniszter tanácskozott az ország különböző kulturális intézményeinek vezetőivel, meglátogatta a zilahi Ady Endre- emlékházat és találkozott a Szilágy megyei magyar közösség vezetőivel, közvélemény-formálóival.

J.L.

2010. február 19. | Címlap