Választásokkal felérő pártvándorlás

Romániában a parlament összetétele, a törvényhozási erőviszonyok nem csak a választások nyomán alakulnak ki, illetve módosulnak.
Romániában divatossá vált a „pártvándorlás”, azaz a pártcsere, az egyik politikai alakulatból a másikba történő „átigazolás”, olyannyira, hogy törvényileg kellett büntetni. A román politikus azonban mindenkor megtalálja a kiskaput – nem kis mértékben azért is, mert a törvényeket már eleve „kiskapukkal” látják el.
Narancssárga függetlenek
A „pártvándorok” különösképpen a választásokat közvetlenül megelőző és követő időszakban jelennek meg, amikor az új erőviszonyok már körvonalazódnak. A dolgok természetéből adódik az, hogy ilyenkor az ellenzékbe szorult politikai alakulatokat hagyják el tömegesen tagjaik, a hatalmi tömörülés(ek)hez csatlakozva.
Az átállást különösképpen megkönnyíti az a körülmény, hogy a „hűtlenkedőknek” nem kell megalázkodva bebocsátásért kuncsorogniuk – a választások megnyerésére esélyes vagy a győztes pártok maguk invitálják át őket, pénzt vagy pénzt jelentő tisztségeket – gyakran mindkettőt – felkínálva számukra.
Minderre jó példa mindaz, ami mostanság történik a romániai politikai életben, amikor is a kormányzó demokrata-liberálisoknak sikerült számos honatyát kiszakítaniuk az ellenzéki tömörülések – a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt – parlamenti frakcióiból. A kormánypárt csábító ajánlatai nyomán új törvényhozási frakció jött létre: a „függetlenek csoportja”.
Parlamenti erőviszonyok – egyesztendőnyi „pártvándorlás” előtt, a 2008-as választások után
A vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében ugyan a pártot váltó politikus elveszíti a párt színeiben elnyert tisztségét, semmiképpen sem büntethető, viszont az, aki függetlenként kívánja folytatni pályafutását. Ez akkor is igaz, ha a szakadár politikus függetlenként egyértelműen valamely más párt mellé áll, mint például most a „függetlenek” tavaly ősszel megalakult és immár 23 tagra gyarapodott csoportja, amely nyíltan a demokrata-liberálisokat támogatja.
A frakció a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok képviselőházi és szenátusi tagjaiból áll. Kezdetben 24 tagot számlált, közülük négyen azonban időközben beléptek a Demokrata-Liberális Pártba. Utólag viszont létszámuk további három „pártütővel” egészült ki, a Szociáldemokrata Párt két tagjával, Tudor Ciuhodaruval és Valeriu Steriu képviselővel és a nemrégiben átállt Corneliu Grosu szenátorral.
„Érvágás” az ellenzéken
A „pártvándorok” miatt a két ellenzéki tömörülés képviselőházi és szenátusi frakciói komoly veszteségeket szenvedtek. A tavalyi államfőválasztások – 2009 novembere – óta a szociáldemokraták sorait 13, a nemzeti liberálisokét pedig 14 honatya hagyta el, közülük négyen a kormánypárti frakciót erősítették: a rendelkezések ugyanis csak a más pártba történő belépést tiltják, a más frakcióhoz való csatlakozást nem.
Mindez meghatározó mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 2008. évi parlamenti választásokhoz képest jelentősen átalakuljanak az erőviszonyok a Tisztelt Házban. A szociáldemokraták például a törvényhozási választások nyomán mindössze három mandátummal szereztek kevesebbet a demokrata-liberálisoknál, jelenleg azonban már 19 szavazattal van kevesebbjük a fő kormánypárti tömörülésnél.
Mircea Geoană parlamenti csapatából kilenc képviselő és négy szenátor távozott, egy részük azért, mert nem szavazta meg a Boc-kormány ellen a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ által közösen benyújtott bizalmatlansági indítványt, másik részük pedig azért, mert az államfő-választási kampány során nyíltan bejelentették: Traian Băsescut fogják támogatni saját jelöltjükkel, Mircea Geoană pártelnökkel szemben.
Előzőek a pártvezetés részéről kapott fenyegetésekkel indokolták lépésüket, utóbbiakat pedig a pártelnök és kamarillája távolította el vezetőségi tisztségeikből.
A távozó szociáldemokrata honatyák között a legismertebb Gabriel Oprea – aki egyébként a „függetlenekből” összeállt frakció vezetője is, Eugen Nicolicea, Vasile Soporan, volt pártja kolozsvári szervezetének egykori vezetője, Anghel Iordănescu, a Steaua korábbi focistája, a katonacsapat és a román válogatott volt edzője.
A Nemzeti Liberális Párt egyetlen esztendő leforgása alatt 14 honatyát – tíz képviselőt és négy szenátort – veszített. Igaz, parlamenti csoportját kevésbé ismert politikusok hagyták el, a veszteség mégis érzékenyen érintette a tömörülést, amely a választások során elnyert 92 parlamenti mandátum helyett, már csak 78 vokssal rendelkezik.
Következetlenségek következményei
Az „átigazolások”, a politikai következetlenségek komoly követ-kezményekkel jártak. Nyomukban a fő kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt az RMDSZ-szel megkötött kormánykoalíciónak köszönhetően, valamint a függetlenek és a nem magyar kisebbségek képviselőházi csoportjának támogatását élvezve, immár viszonylag kényelmes többséggel rendelkezik a parlamentben.
A legutóbbi parlamenti választásokat követően a két legnagyobb politikai tömörülés, a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt szinte azonos számú mandátumot szerzett, előbbiek csupán három hellyel rendelkeztek többel ellenfelüknél. Jelenleg a szociáldemokraták 164 mandátuma151-re apadt, ami jelentősen megnövelte a kormánypártiak előnyét.
A demokrata-liberálisoknak a két ellenzéki tömörülésből kilépő honatyák segítségével sikerült megszavaztatniuk az újabb Boc-kormányt. További ígérgetéseik nyomán várhatóan újabb tagokkal gyarapszik majd a „narancssárga függetlenek” tábora, így az ellenzékiek pozíciója egyre gyengébb lesz, a parlamentben mindinkább a demokrata-liberálisok és szellemi vezérük, Traian Băsescu államfő akarata érvényesül majd. B. T.

(ÚMSz)

2010. január 29. | Fórum