Széchenyi- Év 2010

Nemes hagyományként mindenik esztendőben a nemzet legkimagaslóbbnak tekintett személyéről emlékezik a magyarság. Idén, 2010-ben Széchenyi – Év keretében a „legnagyobb magyarnak” nevezett Széchényi István gróf emlékezetére szerveznek rendezvényeket Magyarországon és határain kívül. Széchenyi személye Erdélyhez, még közelebbről a szilágysági Zsibóhoz is kötődik ifjú Wesselényi báró kapcsán. Életrajzírói nem feledkeznek meg arról, hogy a grófra nagy hatással volt az 1821-ben kezdődött barátsága az erdélyi reformpolitikussal.
Széchenyi István, a néhai Somogy vármegyei főispán Széchényi Ferenc fia volt, ám apja nagyobb érdemeinek egyike, hogy 1802-ben a nemzetnek ajándékozta könyvtárát, térkép-, metszett- és éremgyűjteményét, ezzel mega-lapozva a nevével jelzett Országos Széchényi Könyvtárat, s melyet életében anyagilag ő tartotta fenn.
A fiú apjához hasonlóan a nemzeti érdekeket tartotta szem előtt, ezért nagy összegű támogatásokat vállalt fel.
Széchenyi István (1791-1850) halálának másfél évszázados évfordulója okán tartják meg a nevével fénmjelzett évet. Ez időben alkalom lesz életének ismertetésére, aki a magyar nemzeti liberális mozgalom és a reformkorszak személyeként az ország és a nép elmaradottsága elleni munkásságával írta be nevét a történelembe. Sokat utazott a fejlettebb gazdaságú nyugati országokban, ott szerzett tapasztalatai késztették, küzdjön a hazai állapotok megváltoztatásáért.
Előbb lótenyésztéssel foglalkozott, s annak gazdasági fellendítéséért hozta létre a reform korszak elején a Lótenyésztő Egyesületet. Több gazdasági vállalkozást szervezett, a nagyobbak között szerepel a Duna Gőzhajózási Társaság (1831), Pesti Hengermalom (1837), Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1841), ugyancsak személyesen irányította a Lánchíd építését, a Vaskapunál az Al – Duna szabályozását. Erre több évtizeddel korábban emléktábla figyelmeztette a Kazán-szoros utazóit.
Legismertebb kezdeményezése a Magyar Tudományos Akadémia megalapításához fűződik. A reform korszak jelentős, Pozsonyban tartott 1825-27-ik évi országgyűlésen egy évi jövedelmét ajánlotta a fel a tudományosság intézményének létrehozására.
Széchenyi István is tollat fogott nézetei megismertetéséért. A Hitel című műve 1830-ban a nemesi ősiség eltörlését is célozta, a feudális társadalmat bírálta a polgári társadalom fejlesztése érdekében. Műve nagy hatással volt, de számos bírálat érte haladó eszméit támadók részéről. Nem értett egyet Kossuth lapjaival, a Pesti Hírlap radikális vonalát veszedelmesnek tartotta, viszont vállalta az 1848-as forradalmat, és a felelős magyar kormányban a közmunka és a közlekedésügyi tárca vezetője volt.
Felőrlődött idegrendszere miatt a döblingi elmegyógyintézetben kezelték, ahol 1860. áprilisban következett be máig vitatott öngyilkossága.

2010. január 29. | Művelődés