Referendum és következménye

Vasárnap este már közölték az előzetes eredményeket a közvélemény kutatások alapján. Az elnökválasztás számunkra nagyon fontos, de a Parlament Basescu elnök által javasolt átalakítása már súlyosan érintheti a magyar érdekképviseletet. A referendum érvényességének esetleges következményeit Seres Dénes képviselő részletezte a Szilágyság számára.

– A referendum eredményének semmiféle közvetlen következménye nincs. Egy konzultáció történt a választópolgárokkal, és ezt követően a parlament hatáskörébe tartozik az, hogyan lehet alkotmánymódosítást eszközölni, hiszen a törvényhozás átalakításához parlamenti határozat szükséges. Ez hosszú vita folyamata, meglehet ilyen alkalommal sikerülhet a magyar közösség elvárásait is alkotmányban rögzíteni. De az elfogadásához a parlament kétharmados többsége szükséges. Ehhez Băsescu pártja már nem elégséges, nem látom, honnan tudná megszerezni ezt a többséget. Ez egyelőre egy jelzésértékű dolog a Parlament számára, de nem látom, hogyan kivitelezhető, mert ha meg is lenne az alkotmány módosításának parlamenti terve, az csak akkor lenne hatályos, ha újabb népszavazáson az állampolgárok több mint fele megszavazza egy újabb referendumon. Csak mindezek után következhetnek az alkotmánymódosításnak megfelelő törvénymódosítások! Az eddigi ta-pasztalatok alapján – ez alól kivétel az államelnök-jelöltséggel összekapcsolt komédia – a referendumokon viszont nem szokott a szavazópolgárok fele megjelenni. Az alkotmánymódosítás kidolgozása és elfogadása tehát nem is olyan egyszerű, mint ahogyan azt elhitette az elnök a választási kampányában a politikailag öntudatlan választók tömegével.
Ez az egész cirkusz az elnökválasztási kampány népszerűség hajhászó része volt. Öt éve volt arra, hogy reformjait kierőszakolja, de ez csak most jutott eszébe, az elnökválasztási kampányban. Nem véletlenül, mert nem sikerült saját akarata mellé felsorakoztatni a demokratikusan megválasztott parlamenti többséget, tehát kitámadta a politikai osztályt, mert az választópolgárait képviselte nem azt amit az elnök akart. Újraválasztási kampányában sem  előző megvalósításira illetve a következő öt év terveire, programjára hivatkozott – meglehet ilyen nincs is –, hanem kizárólag személyes ambícióit gátló politikai ellenfeleit támadta.
– Azzal, hogy kiátkozta a teljes politikai osztályt, és saját magát kiáltotta ki egyedüli nemzetmentő messiásnak, gyakorlatilag a demokrácia alapelveit támadta.
– Így van, de a mi korosztályunk még emlékszik arra, hogy több mint 20 évvel ezelőtt ehhez hasonló mindentudó nemzetmentő akárki uralma alatt sínylődtünk. Most ő is a társadalmi igazság egyedüli letéteményese akar lenni, aki szerint a demokrácia is csak akkor működhet, ha mindenki neki ad igazat. Ezzel mi mélységesen nem érthetünk egyet. Ám referendum egyidejű meghirdetése egyértelműen csak kampánycélokat szolgált.
– Ha csökkenti a Parlament létszámát gyakorlatilag a kis pártok jelenlétét, véleményük politikai diverzitását törölné el.
– Önmagában véve a véleménykülönbségek képviseletét semmisítené meg. Az eddigi eléggé széleskörű képviseleti lehetőség, ez most nagyon beszűkül. Nem csak a kisebbségek képviselete lehetetlenülne el – jelenleg 19 kisebbség képviselője ül a Parlamentben, a különböző bizottságokban –, hanem a magyarság képviselete is a nagy pártokhoz képest jelentéktelenné válna. Meglehet, hogy a többi kisebbséghez hasonlóan egy mandátumunk maradna, mint az örményeknek vagy a makedónoknak.
Romániában a kétkamarás parlamentet kell megtartani két ok miatt is. Először azért, mert az Európai Unió tagállamaként számunkra kötelező a jogharmonizáció, márpedig 2013-ig az uniós ajánlások értelmében minden állam át kell térjen a kétkamarás parlamentre. Ha Băsescu saját választási érdeke ezt kívánja, miért ne menne szembe az EU-val? Másrészt elengedhetetlen a parlament reformja, amelyben a mi elképzeléseink szerint a Szenátus a régiók képviselete kellene legyen – ezeket a régiókat is a hagyománynak és a társadalmi kohéziónak megfelelően kell kialakítani –, a Képviselőház pedig a politikai képviselet és a törvényhozás feladatait kellene ellássa.
Úgy gondolom, hogy az Európai Unió a jövőben nem a nemzetállamok, hanem a régiók uniója lesz, semmiképpen nem lesz az elnöki diktatúrák állampolgárokra erőszakolt nemzetállami elképzelések gyűjteménye. Ennek nincsen helye az EU-ban.
– Ezek szerint az RMDSZ álláspontja az, hogy az elkövetkezőkben mindenképpen a demokrácia megőrzésére, és az ezt szavatoló politikai diverzitás megtartására fog szavazni?
– Ez egyértelmű számunkra. Többször elmondtam, hogy az országban egy komoly, megfontolt, erős parlamenti többséggel – tehát támogatottsággal – rendelkező kormányra van szükség. Csak ilyen kormánnyal tárgyal az Európai Unió, csak ilyen kormánynak van hitele. Csak ilyen kormány tudná kezelni a válságot is. Ennek megalakítását többször is meggátolta az államelnök. Konstruktív programokat, pragmatikus és főleg eredményes elnököt és kormányt szeretnénk az ország számára. Olyan elnökre van szükség, aki nem akarja ráerőszakolni saját vagy érdekcsoportja véleményét a parlamentre, a kormányra, az alkotmányban is rögzített szétválasztott hatalmi ágakra. Ez már diktatúra. A politikai válság régen véget ért volna, ha az alkotmányban is rögzített államelnöki feladatoknak megfelelt volna, és elfogadja a parlamenti többség kormányfő-jelöltjét. De számára többet jelentett saját tisztségének megtartása mint a gazdasági válság kezelése. Az általa gerjesztett kormányválság, a politikai bizonytalanság viszont elijeszti a befektetőket, a hitelezőket. A választási cirkuszokat látva valószínűleg külön érdeke fűződött ahhoz, hogy az általa ellenőrzött belügyminiszter, prefektus, köz-intézmények igazgatói vezényeljék le ezt a szavazást, ezért nem fogadott el egy független jelöltet. Nem akarta kiengedni a kezéből a választások ellenőrzését. A teljes szavazási struktúra kézben tartása volt fontos számára. Rengeteg jelzés érkezett a törvényesség határát súroló választási jelenségekről, de a hatóságok tárgytalannak minősítették ezeket. Nem egy alkalommal változtatta meg a prefektus a polgármesterek által javasolt szavazóbizottsági elnökök jegyzékét, mondván, hogy nem köteles figyelembe venni a helyi közigazgatás javaslatait, a kinevezés joga az övé. Ezért kellett minden ilyen helyre pártkatonákat állítani. Mindez nem elfogadható a demokrácia szabályai szerint.
Reméljük, hogy sikerül ezt az országot megmenteni az egyszemélyes diktatúrától, a demokratikusan megválasztott törvényhozási többség zsarolásától, szidalmazásától. Másképpen a demokráciának is búcsút mondhatunk. Bármilyen sokba kerül, a diktatúra még drágább.
- Köszönjük az értékelést.

Lejegyezte: Józsa László

2009. november 27. | Közéletünk