Egyed Ákos 80 éves

Kutatásainak gazdag termését gyűjtötte be dr. Egyed Ákos történész, akadémikus az Erdélyi Múzeum Egyesület országos elnöke születésének 80-ik évfordulójára. Személyisége és munkássága nemcsak példamutató életpálya, életmű felmutatásával emelte az erdélyi magyar tudományos életbe, hanem a hazai tudományosság jelentős szervezőjévé avatta.
A székelyföldi Bodoson, 1929. november 25-én született tudós tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen folytatta, ahol gyakornokként kezdte meg történészi, kutatói tevékenységét. Félszázadnál korábban a kolozsvári Történeti Intézet kutatója, főkutatója, aki fiatalon nagyszámú szaktanulmányt közölt szakmai és kulturális kiadványokon kívül hazai lapokban. Tanulmányainak nem kis részét rangos román és német nyelvű szakkiadványok közölték. Társszerzője volt ugyanakkor számos műnek munkaközösségek résztvevőjeként. Történészként a gazdaságtörténet kutatásában kiemelt figyelemmel foglalkozott az erdélyi ipartörténettel, érdeklődése főleg a székelyföldi gazdaság és társadalom sokrétűsége feltárására irányultt.
Egyed Ákos a történelemtudományok doktora címet szerezte meg több mint negyven évvel ezelőtt, a Magyar Történészek Világszövetségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, tudományos érdemrendekkel és díjakkal kitüntetett történész. Megkapta a Román Akadémia díját, s nem mellékesen az EME Zilah és Vidéke Petri Mór emlékplakettjét is megkapta a Szilágyságban végzett tudomány népszerűsítő munkásságáért, éveken át a megye városaiban tartott előadásaiért.
Sokszáz tanulmány, cikk szerzője, ugyanakkor alapvető történelmi tárgyú könyvek írója. A Kriterion Könyvkiadó emlékezetes Téka sorozatában több kötet szerkesztője és gondozója volt.
Munkásságára vonatkozó bibliográfia található többek között  a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon rávonatkozó szócikkben, amely azóta sokkal gyarapodott. Külön hangsúlyozzák A parasztság Erdélyben a századfordulón (1975) c. munkáját valamint a Háromszék 1848 – 1849 (1973. és 1979.) című monográfiáját.
A korszakra vonatkozóan jelent meg 2001-ben az Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése című összegező műve dokumentumokkal kiegészítve. Elmondható a műről, elsőként tárta fel Erdély utolsó országgyűlésének történetét, amely ugyancsak kutató tevékenységének eredményeként egyik fontos műve.
Fél évtizede jutott el az olvasókhoz egy másik nagy munkája, Az erdélyi magyarság történetéből 1790-1914 című műve az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatában. Ez a munka az 1990-ben újjá alakult Erdélyi Múzeum Egyesület céljainak megfelelően az erdélyi magyarság rövid összefoglaló története mintegy másfélszáz oldalon. Noha a témakörben több magyar, német, román nyelvű kötet jelent meg az elmúlt korokban, éppen csak az erdélyi magyarság teljes története hiányzott mindeddig a székelységén kívül, ugyanakkor Egyed Ákos e könyve szélesebb olvasóközönséghez szól a szakmabelieken kívül.
A rendszerváltást követően nem eléggé értékelt még az a fáradságos munka, amelyet Egyed Ákos folytatott a modern erdélyi akadémiáért. Ez az akadémia pedig az Erdélyi Múzeum Egyesület amely a Magyar Tudományos Akadémiának partnere is egyben.
Szilágy megye városaiban tartott tudományos rendezvények népszerű előadójaként sokan zárták szívükbe a tekintélyes és szerény történelemtudóst. Születése 80.-ik évfordulóján ezért gondolunk Egyed Ákosra elismerő tisztelettel és szeretettel, egészséget és erőt kívánva felbecsülhetetlen értékű munkássága folytatásához.

Fejér László

2009. november 27. | Művelődés