Kisebbségben itthon

Kisebbségi komferencia
Mentalitásváltásra van szükség Romániában a kisebbségek helyét és szerepét, a többség és kisebbség viszonyát illetően: a tulajdonos és albérlő mentalitásról át kell térnünk a társtulajdonosi mentalitásra. Az erdélyi magyarság nem albérlője, hanem – csaknem 7 százalékos részesedéssel – társtulajdonosa Romániának, és ezt a szemléletet érvényesítenünk kell a közélet minden területén – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány által szervezett Nemzeti identitás és a nemzeti kisebbségek jelenléte a politikában címet viselő szemináriumon. Az immár hagyományos kisebbségpolitikai szemináriumon, amelyen részt vettek a magyar, a roma, az ukrán, a szerb és más kisebbségek képviselői, jelen volt még Frunda György szenátor, aki a nemzeti kisebbségek politikai jelenlétére vonatkozó hazai törvényeket ismertette, összehasonlítva más európai országokkal.
Borbély László képviselő, az esemény házigazdája elmondta, azért szervezték a konferenciát, mert az utóbbi húsz évben rengeteget beszéltek arról, hogy a kisebbségek, a kisebbségi szervezetek milyen módon jelennek meg a közéletben és a politikában. Arról is sok szó esett, hogy ezeket a szervezeteket politikai pártoknak kell-e tekinteni, vagy egy kisebbségi szervezet – akkor is, ha választások idején pártként viselkedik és részt vesz a választásokon – több mint egy politikai alakulat.
Előadásában az RMDSZ elnöke rámutatott: a közeljövő egyik legfontosabb feladata megteremteni a nemzeti kisebbségeknek az államigazgatásban és általában a döntéshozatalban való képviseletének alkotmányos garanciáit. Mint mondta, meg kell határozni bizonyos képviseleti arányokat, amelyek biztosítanák a kisebbségek arányos jelenlétét a közintézményekben, függetlenül attól, hogy az illető érdekvédelmi szervezet kormányon van-e vagy sem. A szövetségi elnök szerint nagy eredménynek számított, hogy az elmúlt években – az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően – lényegesen nőtt a magyar szakemberek száma a közhivatalokban, ezért nagy kudarcként érte a magyarságot, hogy a szervezet ellenzékbe kerülésével ez a jelenlét egyik napról a másikra drasztikusan lecsökkent. Emiatt  - tette hozzá - az RMDSZ arra a következtetésre jutott, hogy teljesen át kell értékelni a kisebbségek képviseletére vonatkozó eddigi elveket, egy új szemléletet, és ami ennél fontosabb, egy új gyakorlatot kell életbe léptetni e tekintetben. Mint mondta, nagy eredménynek tekintette, hogy az Alkotmány kidolgozása során az RMDSZ érvényesíteni tudta azt az elvet, mely szerint a nemzeti kisebbségek számára az államnak kötelező módon biztosítania kell a parlamenti jelenlétet. A kisebbségeknek alanyi jogon járó parlamenti képviselet azonban mindeddig egy egyedi rendelkezés – mutatott rá, hiszen az elvet nem sikerült kiterjeszteni a közélet más területeire is. - Egy új mentalitásra van szükség: a tulajdonos az albérlő mentalitásról át kell térnünk a társtulajdonosi metalitásra Romániában: úgy kell szemlélnünk, hogy az itt élő nemzetiségek közös tulajdonosai ennek az országnak – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Frunda György szenátor bejelentette, a helyi közigazgatási törvény módosítására tett javaslatot. Azt akarja elérni, hogy 20 százalékról 15 százalékra csökkenjen a küszöb, amely fölött a közigazgatási intézményekben kötelező legyen használni valamely kisebbség anyanyelvét is a román mellett.
Kifejtette, azért lenne szükség a módosításra, mert az elmúlt években számottevően csökkent a magyar közösség létszáma. Elmondta, már megfogalmazta javaslatát, és szenátortársai úgy vélték, támogatható, sőt, hajlandóak tárgyalni az RMDSZ egy másik kéréséről is, mely szerint a nemzeti kisebbségek arányos képviseletet nyerhetnének a döntéshozó fórumokban, illetve függetlenül attól, ki van kormányon, a magyar szakemberek megmaradhatnának tisztségeikben.

2009. október 16. | Közéletünk