A Kárpát-medencében

– Fordulóponthoz érkezett a Kárpát-medencei magyar kisebbségi politizálás: míg az elmúlt húsz évben Erdélyben, Szlovákiában és Vajdaságban is kisebbségjogi szempontból jelentős eredmények születtek, a nemzetállami megközelítés tekintetében nem sikerült alapvető szemléletváltást előidézni. Most következik az, hogy lebontsuk ezt a rendkívül elavult és veszedelmes szemléletet – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök hétfőn, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett, a Kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetéről és lehetőségeiről szóló konferencián. A műhelybeszélgetésen a szövetségi elnök mellett Glatz Ferenc, az MTA Határon Túli Magyar Tudo-mányosságért Alapítvány elnöke, Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP), valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) vezetője is előadást tartott.
Beszédében Markó Béla kifejtette: az elmúlt húsz év magyar kisebbség-politikája eredményeinek fényében megállapítható, a kisebbségi érdekérvényesítés jelenlegi politikai eszközei kimerülőben vannak. – Fordulóponthoz érkeztünk: ma a legnagyobb kérdés, hogy az eddigi eredményeket stabilizálva sikerül-e áttérni a nemzetállami megközelítés lebontására és egy társtulajdonosi szemléletet tükröző új megközelítés érvényesítésére – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint ebben az Európai Unióra is jelentős szerep hárulna, ezt a feladatát azonban jelenleg az európai államszövetség nem teljesíti. - Képtelenség, hogy Európai Unióban a nemzetet és államot azonosítsák egymással. Mindazt amit elértünk eddig, azt szinte kizárólag saját erőnkből értük el: látható, hogy ma még a kisebbségi szervezetek politikai eszközei a legfontosabbak, hiszen Brüsszelben nincsenek kötelező érvényű normák, amelyekkel rá tudnák kényszeríteni Romániát vagy Szlovákiát, hogy érvényesítsenek bizonyos megoldásokat. Nagy szükség lenne arra, hogy az Unió másképp közelítse meg a kisebbségi kérdést, ma ugyanis az Unió gyakorlatilag ráhagyja a nemzetállamokra, hogy oldják meg a maguk módján a többség-kisebbség viszonyát. Jó példája ennek sajnos a szlovákiai nyelvtörvény esete, amelyben Brüsszel hallgat, mi több rosszallja az esetet és azt üzeni, hogy a két ország a kétoldalú kapcsolatok szintjén próbálja megoldani a kérdést, ami számunkra teljesen elfogadhatatlan – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki szerint a nemzetállami szemlélet meg-változtatásához egy mélyreható decentralizációra és regionalizációra is szüksége van a Kárpát-medencei országokban.
Glatz Ferenc szerint is összegezni kell az elmúlt két évtized kisebbségi magyar politizálásának eredményeit, és általában az ezt érintő európai politikai folyamatokat: mint mondta, ma már látható, hogy Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt  kifulladt a ‘89-et követő lendület, és bizonyos az is, hogy mára újra kell gondolni a kapitalista társadalomszervezés eddigi elveit és gyakorlatát. Úgy vélekedett, ma a Kelet-európai országok  - az integrációs kényszer megszűnésével - nem hajlandók további érdemi lépeseket tenni a kisebbségi jogok bővítése terén, és ezt a jelenséget erősíti az  is, hogy ‘89 után a nyugatot, valamint az Amerikai Egyesült Államokat sem a kisebbségi jogok érvényesítése, mint inkább az európai hatalomelosztás érdekelte. Az MTA volt elnöke a Trianon utáni évtizedek legnagyobb eredményének nevezte, hogy a határon túli magyar közösségek erős érdekvédelmi szer-vezeteket hoztak létre, amelyek húsz év is maradandónak bizonyulnak.
A konferencián Csáky Pál MKP- és Pásztor István, VMSZ-elnök a kisebbségpolitika további lehetőségeiről, Gál Kinga és Tabajdi Csaba EP-képviselők pedig  a magyarságpolitika európai vetületeiről tartott előadást.

2009. október 16. | Közéletünk