Tanulmányok a Szilágyságról

A negyedévente megjelenő Hepehupa legfrissebb számában A Szilágyság 90 éve Romániában címmel László László történész részben a magyar államhatalmi rendszer bomlását és az 1918. évi forradalmat szilágysági történéseiben mutatja be; hasonlóan a román nemzeti mozgalom akkori megélénkülését, az impériumváltást illetve az 1919. év januárjában lezajlott zilahi csatát.
Egy másik, szintén világháborút követő korszak eseményeit kutatta rengeteg forrásanyagot gyűjtve Kiss Zoltán fiatal történész, aki a Szilágy megyei református felekezeti oktatás 1945-1948 közötti történetét ismerteti nagyobb lélegzetű tanulmányban. A szerző arra a következtetésre jut kutatásai során, miszerint kedvező volt a helyzet a felekezeti iskoláztatásra a háború végeztével, ám sok ellentmondás volt, és „Ez az ellentmondásosság a korszak politikáját is jellemezte,” ugyanis s kisebbségbarát politika a külföld felé irányult kedvező elbírálásért a béketárgyalásokon.
Gyulaffy László Szilágycseh és vidékének birtokosa Szilágy megye főispánja volt a 16. században, akinek életútját Bibor Máté János budapesti doktorandus ismerteti a lapszámban.
Úgyszintén határon túli szerző, a debreceni Herz Vilmos táncművész végzett néptáncgyűjtést a Tövisháton és a megyében. A néprajzi irodalom kevésbé foglalkozott ezzel mindeddig. A szerző állítja „Míg a Tövishát megőrizte hagyományosságát, addig a Kraszna mentén és a Felső – Berettyó – mentén fellelhetők a nyugati beszivárgások a néptáncban is. ” Témaindoklása mellett figyelt az övezet táj – történeti bemutatására, majd a kistájak táncait írja le, idős adatközlőket is megszólaltatva.
A Hepehupa jelen számában verset közöl Boda Edit, Györfi Simone, Horváth Dina, Olasz Valéria, Stirb Corina, Kiss Lehel, Müller Dezső.
Több mint száz évvel ezelőtti korszak hőseinek életét írta le Bekő N.Ildikó a Dombok alatt című kisregényében.
Az európai prózát ezúttal Jevgenyij Popov és Timur Zulfikarov orosz írók egy – egy elbeszélése képviseli.
Zsobok Észak-Erdélyben a legnevesebb nyári képzőművészeti alkotótáborának ad otthont, ennél ismertebb csak Gyergyó-szárhegy tábora évtizedek óta. A zsoboki másfél évtizedről Essig Klára festőművész – a tábor szervezője – számolt be.
Jelentős irodalmi évfordulók sorában kimaradt a megemlékezésekből a zsoltárfordító Szenczei Molnár Albert. Nyelvtant is írt, latin – magyar és magyar – latin szótárat is szerkesztett. Az 1574. augusztus végén született humanista tudósra és íróra a Hepehupa Szenczi naplójának részleteivel emlékezik, és közli az 1610-ben megjelent Magyar Grammatikához írt ajánlást.
A lapszám végén könyveket, folyóiratokat ismertet, ezek közül az olvasó figyelmébe ajánlott recenzió Magyar Zoltán: Szilágysági dekameron című monografikus munkájáról szól, amelyben egyetlen falu, nevezetesen Szilágysámson népi elbeszélései olvashatók.

2009. szeptember 25. | Művelődés