Baptista jubileumi ünnepség Zilahon

A baptizmus 400 éves évfordulója alkalmából emlékező és hálaadó ünnepséget tartottak vasárnap, szeptember 30-án Zilahon a Sportcsarnokban a „Hatalmasat cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk” zsoltáros jeligével.

A délutáni rendezvény kezdete előtt a lelátón minden ülőhely foglalt volt, a küzdőtéren a csarnok hosszában is megteltek a padsorok a megyéből és azon kívül érkezett ünneplő hívekkel. A jubileumi program Király Tibor kezdő imájával indult, majd Budai Lajos lelkipásztor köszöntő beszéde hangzott el. ,,Nem magunkat ünnepeljük, hálát adni gyűltünk össze az elmúlt 400 évért, és hogy egymással találkozzanak az Isten népének emberei.” A lelkipásztor bevezetőjében köszöntötte a vendégeket, névszerint Seres Dénes parlamenti képviselőt, Pop Imre krasznai polgármestert, az Amerikai Egyesült Államokból és a Kanadából érkezetteket.
Fiatalok összevont vegyes énekkara – Perecsebből, Kémerről, Szilágynagyfaluból, Szilágysomlyóról – szolgált Dénes Csaba nagyfalui karnagy vezényletével. A száz főt jóval meghaladó kórus szolgálata méltán váltott ki hatalmas tapsot.
A hivatalos vendégek részéről először Seres Dénes parlamenti képviselőt kérték fel beszédre, aki testvéri szeretettel köszöntötte a jelenlevőket, és az Úr áldását kérte a missziókerület jubileumán résztvevőkre.  ,,Emlékezünk a 400 éve Hollandiában alakult gyülekezetre, ám emlékezünk a tavalyi eseményre, a zilahi gyülekezet centenáriumára – mondta a képviselő – Mi erdélyiek emlékezünk az anabaptistákra is, akik gyógyítottak Bethlen Gábor fejedelem udvarában, akik nincsteleneket is gyógyítottak és evangéliumot hirdettek.” A továbbiakban utalt arra, hogy a román királyi hatalom idején, azt követően a második világháború utáni diktatúrában is üldözték a felekezetet. 1990 után változott a helyzet, a baptisták felismerték a lehetőségeket, nagyra értékelte tevékenységüket, kívánt gyarapodást, és néhány évtized után üljék meg a félévezredes jubileumot, mert Wesselényi szavaival „Nem vagyunk a meghátrálás emberei”.
A román baptista felekezet részéről Nicolae Daniciuc lelkipásztor mondott köszöntő üzenetet. Köszönetet a meghívásért, hogy együtt lehet azokkal, akik a felekezet európai alakulásának 400-ik évfordulóját ünneplik. Emlékezett arra, tavaly részt vett a zilahi magyar gyülekezet alakulása 100-ik évfordulóján, hozzátette: egy héttel azelőtt volt a román Speranta baptista templom évfordulója. A Bibliából, a Zsidókhoz írt levél 11-ik fejezetéből vett idézettel hangsúlyozta, hogy az idők folyamán a hit által győzedelmeskedtek, viseltek el börtönt, üldöztetést az elődök. A román baptista gyülekezetek nevében köszöntötte az erdélyi magyar gyülekezeteket, elismerését kifejezve azért, hogy több mint száz éve jöttek az igehirdetéssel Románia földjére.
A több órás hálaadó rendezvényen kórusok szolgáltak, igeszolgálat és bizonyságtételek között közösen énekeltek az ünneplők ismételten.
A jelenlegi világban több mint 11millió baptista keresztyén él történelmi protestáns felekezet tagjaként. Történelmüket dr. Kovács József, a Romániai Baptista Gyülekezetek Szövetsége (RMBGYSZ) főtitkárának visszatekintő előadásban ismertette. Elmondta, az első gyülekezet ugyan 1609-ben, a hollandiai Amszterdámban alakult, de a történet az oda Angliából érkezett puritánokkal kezdődött, egyik vezetője Johan Smyth volt. Angliában úgyszintén az 1600-as évek elején egy másik baptista csoport alakult, a partikuláris vagy a kálvinista irányzat. A két ágazat egyesült, a tantételek nem szakítoták szét. A baptizmus az Európából menekültek által terjedt el Amerikában, mára a legszámosabb és sokszínű 70 millióra tehető közösséggé növekedett.
A missziós munkát és bibliaterjesztést végző Gerhard Oncken révén Hamburgból terjed a baptista hit Európában a 19. század elejétől Németalföldre, Svájcra, Dániába, sőt Olaszország vidékeire is.
Magyarországon hamburgi misszio-náriusként Rottmayer János (1818-1891) bibliárusként Budapesten 1846-ban próbált gyülekezetet alakítani, tevékenységét elfojtja a szabadságharcot követő helyzet; fellendülést az ugyancsak Hamburgból érkezett Meyer Henrik munkássága eredményezett, aki Budapestről Kolozsvárra ment, Erdélyben három nyelven hirdetett evangéliumot.
A magyarországi gyülekezeteket 1905-ben az állam is bejegyezte a hivatalos felekezetek közé. (Megjegyzi a krónikás, miszerint a felekezet szilágysági történetét dr. Vass Gergely tanulmánya ismertette a Szilágysági magyarok c. kötetben.)
Az előadó több pontban méltatta az elődöktől átvett örökséget: a bemerítést, a sokszínűséget, sokféleséget, a jótékonykodást, a szociális munkát.
Erdélyben jelenleg mintegy negyedezer magyar baptista gyülekezet létezik.
A lapterjedelem is korlátozza a minden részletet felölelő beszámolót. Ám szó nélkül nem hagyható Borzási Pál bizonyságtétele arról a Cserepka Jánosról, a hitokatatóról, lelkipásztorról, aki Szilágyballától Bolíviáig jutott el missziós és tudományos munka végzésére.
A jubileumi ünnepségen közös gyűjtést tartottak, amit részben a szilágycsehi Down – kóros gyermekek (jelen is voltak)  megsegítésére fordítottak.

Fejér László

2009. szeptember 25. | Címlap