Az RMDSZ ellenzékben is képes elérni céljait

Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT
– A kormányzati felelősségvállalással elfogadott oktatási törvény példája azt bizonyítja, hogy ha az RMDSZ mellett ott áll a magyar közösség összefogása, szolidaritása, a Szövetség akár ellenzékben is képes elérni céljait – jelentette ki Markó Béla szombaton, Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. A szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően a döntéshozó testület meghallgatta az Ügyvezető Elnökség féléves beszámolóját, majd elfogadta az egységes  háromszéki szervezet létrehozásáról, illetve a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) összetételéről szóló Határozatokat. Az SZKT ugyanakkor állásfoglalásban ítélte el  a kisebbségi jogok mindennemű korlátozását Szlovákiában. Az egyhangúlag elfogadott dokumentumban felszólítják a pozsonyi parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a módosított szlovákiai nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív intézkedéseket.
Politikai helyzetelemzésében a szövetségi elnök a közösségi szolidaritás fontosságáról és ennek kapcsán a csíkszeredai székely önkormányzati nagygyűlésről beszélt. Mint mondta, a nagygyűlés sok szemponból eredményes volt, hiszen ez egy konkrét bizonyítéka annak, hogy a magyar összefogás létezik és részévé vált a politikai gondolkodásnak, másik jelentősége, hogy az önkormányzati képviselők közösen nyilvánították ki az autonómia megteremésének szándékát, azt, hogy Székelyföldet egy önálló entitásnak tekintik. Az ott elfogadott Kiáltvány és Memorandum ennek a szolidaritásnak a kinyilvánítása, de egyben egy konkrét cselekvési terv is. - Ez nem egy másik utat jelent: vannak akik alternatívaként jelölik meg a székelyföldi nagygyűlést a bukaresti jelenléttel, a parlamenti politizálással szemben.  Az elmúlt hetek hónapok eseményei azonban azt mutatják, hogy a politizálás e két síkja nem szembeállítható egymással, ellenkezőleg, szervesen kiegészítik egymást. Nem hitethetjük el saját közösségünkkel, hogy csakis kiáltványokkal, memorandumokkal megoldhatjuk saját gondjainkat. Fel kell mutatnunk szándékainkat, céljainkat, de a megoldás eszközei a Kárpát-medencében változatlanok – hangsúlyozta. Példaként hozta fel a szlovákiai nyelvtörvény kérdését, ami álláspontja szerint azt bizonyítja, hogy amit belpolitikai, kétoldalú eszközökkel rendezni nem lehet, azt az Európai Unió nem hajlandó megoldani. - Kiábrándítóak, lehangolóak az uniós tisztségviselők kijelentései, miszerint Magyarországnak és Szlovákiának maguknak kell megoldaniuk a köztük felmerülő nézeteltéréseket. Európa szemléletét meg kell változtatni! De azzal az illúzióval is le kell számolni, hogy ráállhatunk egy másik politikai pályára, és tiltakozással, kiáltványok segítségével meg tudjuk oldani a problémáinkat – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki szerint ez figyelmeztető jel arra is, hogy a magyar közösségeknek saját erejükre kell alapozniuk.
Markó Béla szerint ilyen értelemben, az egész Kárpát-medencei- magyar politika szem-pontjából fontos, hogy mi történik ma a romániai oktatási törvénnyel, hiszen megfogalmazása szerint egy nemzeti közösség identitásának megőrzését, továbbvitelét elsősorban az anyanyelvű oktatás kellő keretei biztosíthatják. Alapvetően fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ erejének és a kormánypártokkal folytatott intenzív tárgyalásoknak köszönhetően, nem csorbultak a jogszabály kisebbségi oktatásra vonatkozó rendelkezései, mi több, számos kérdésben javítani is tudtak az oktatási törvényen. Nagy eredmény, hogy a román nyelv oktatása ezután nemcsak az I-VI. osztályokban, hanem a tizedik osztályig más tankönyvből és más tanterv alapján történhet, és ami szintén fontos, hogy ez a zeneoktatásra is érvényes lesz. Ugyanakkor az új törvény szerint ezután egyetemi karokat nemcsak egyetemi szenátusi döntéssel, hanem kormányhatározattal is létre lehet hozni, a közép és felsőfokú oktatás finanszírozási  kritériumai közé pedig bekerült az oktatási nyelv is, aminek köszönhetően a kisebbségi oktatás nagyobb költségvetési támogatásban részesül majd. Az RMDSZ ugyanakor nem tudta átvinni akaratát, hogy az ország történelemét és földrajzát ne csak az elemi osztályokban, hanem a felsőbb osztáyokban is magyar nyelven oktassák, mint mondta, e tekintetben teljesen érthetetlen a román pártok merev, elzárkózó álláspontja. – Teljes képtelenség, hogy ahelyett, hogy egy szolidaritást erősítő intézkedéssel, a mi gyerekeink az ország történelmét és földrajzát magyarul tanulhatnák, kínozzák őket azzal, hogy más nyelven tanítják ezeket, és ezáltal már a kiskoruktól kezdve kialakítanak bennük egy taszítást ezekkel a tárgyakkal szemben – mutatott rá.
Az elnök ismételten kifejtette álláspontját, amely szerint a november 22-én esedékes államfő-választásig a két, egymással veszekedő kormánypárt egyikének sem érdeke a szakítás, de az elnökválasztás után szinte bizonyos, hogy változik a kormányzati képlet. Markó Béla utalt korábbi megnyilatkozására, amely szerint az RMDSZ e pillanatban úgy látja: elvben képes lenne kormányzati szövetséget alkotni mind a Demokrata Liberális Párttal (PD-L), mind a Szociáldemokrata Párttal (PSD), mind pedig a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Határozottan leszögezte azonban, hogy erre nem lenne hajlandó bármely áron. Önmagáért a hatalomért, csupán a költségvetési források megkaparintása érdekében nem érdemes kormányra kerülni - mondta. Szerinte nem mindegy, hogy a jövendő szövetségessel milyen irányba lehet majd kormányozni az országot. Legfőbb szempont azonban az - szögezte le -, hogy sikerül-e szavatolni egy ilyen koalíció révén az előrelépést a kisebbségi jogok, a magyar közösség helyzetének javításában. Nem a tárcák, hanem az elvek számítanak - hangsúlyozta Markó Béla.
„Csapatmunka és megfelelő háttér nélkül nem tudunk eredményt elérni a kampányban - mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje. Az Ügyvezető Elnökség félévi beszámolóját követően, államelnökjelölt arról is tájékoztatott, hogy szeptember végére egészében elkészül választási programja, egy hete pedig elkezdődött azoknak a támogatói aláírásoknak az összegyűjtése is, amelyek a választáson való indulásához szükségesek. A tervek szerint október 16-ig gyűjtenék össze a hely és területi szervezetek, önkéntesek azt a háromszázezer aláírást, amelyet Kelemen Hunor a kampány részeként említett. „Nagyon fontos, hogy a következő időszakban mellém álljon minden egyes RMDSZ-tag és tisztségviselő – a parlamenti képviselőktől és szenátoroktól a polgármesterekig, önkormányzati kép-viselőkig. Üzenetünket együtt kell felerősítenünk, hiszen egy jelölt egymagában nem tudja ezt sikerre vinni” – hangsúlyozta az államelnökjelölt, aki szerint a kampány már az elmúlt félévben is rányomta a bélyegét a közhangulatra, és ugyanez várható 2009. végéig, főként a kormányzat téves politizálását tekintve. „A júniusi SZKT-ülésen azt mondtam, hogy másfélmillió magyar hangja leszek ezen a választáson. Most arra kérlek, hogy legyetek ti az én hangom, együtt érjük el azt a sikert, amelyet a későbbiekben is kamatoztathatunk” – mondta végezetül Kelemen Hunor.
Az ülésen felszólalók főként az összefogás, az összehangolt politizálás, valamint az államelnöki választási kampányban való egységes fellépés fontosságát hangsúlyozták, de sokan bírálták a kormánypártok politikai teljesítményét is. Borbély László képviselő azt mondta, az ellenzéki helyzete dacára az RMDSZ ma is fontos szereplője, tényezője a romániai politikának. Úgy vélte, szorosabb együttműködésre van szükség az önkormányzati képviselőkkel. Ennek kapcsán beszélt a marosvásárhelyi helyzetről is, itt álláspontja szerint az RMDSZ városi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi az volt, amikor megszavazta, hogy a “89 decemberében Temesváron a tömegbe lövető Stefan Gusă tábornoknak szobrot állítsanak a városban. A kérdés kapcsán Markó Béla szövetségi elnök is egyértelművé tette: rendkívül rossz döntésnek tartja, hogy a marosvásárhelyi frakció a román nacionalizmust tápláló csoportokkal együtt támogatta a szobor felállítását, és elfogadhatatlan az is, hogy egy ilyen jelentős kérdésben nem konzultált a megyei és az országos szervezettel. - Gusa tábornoknak szobrot állító csoportokkal nem szövetkezünk! – szögezte le az RMDSZ vezetője, aki nem zárta ki bizonyos szankciók alkalmazását is. Lakatos Péter képviselő azokat is megrótta, akik szerint az RMDSZ-nek nem szabadna kormányra lépnie: mint mondta, éppen ezek az emberek követelik a leghangosabban a Szövetségtől, hogy oldja meg a közösség gondjait.

Tekintettel az RMDSZ Alapszabályzat 57. cikkelyének, 2. bekezdésére, illetve figyelembe véve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum döntését a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozásáról, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a következő Határozatot hozza:
HATÁROZAT
A Kulturális Autonómia Tanács összetételéről
1. A KAT 112 tagú.
2. A KAT tagjainak 75%-át (84 tagot) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, 25%-át (28 tagot) az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevesíti. A nevesítésre vonatkozó szabályzatot mindkét szervezet saját maga fogadja el és alkalmazza.
3. A KAT munkájában a 112 rendes tag mellett megfigyelői és tanácskozási joggal meghívást kapnak a magyar történelmi egyházak képviselői, az alábbi megosztás szerint:
• római katolikusok
- erdélyi érsekség: 2 (ebből az egyik székelyföldi)
- nagyváradi megyéspüspökség: 1
- szatmári megyéspüspökség: 1
- temesvári megyéspüspökség: 1 reformátusok:
- EREK: 2 (ebből az egyik székelyföldi)
- KREK: 1
• unitáriusok: 1
• evangélikusok: 1
• baptisták: 1
Elfogadta az SZKT 2009. szeptember 19-i ülésén, Marosvásárhelyen

2009. szeptember 25. | Közéletünk