Jó volt veletek lenni!
Augusztus 19-én délután gördült be a Mûvelõdési Ház elé az a busz, mely meghozta a szilágycsehi delegációt, polgármestert, több tanácsost, intézményvezetõt, táncosokat. Az örömteli fogadtatás után a már ismerõs vendégek nagyobb részét az adonyi táncosok vitték boldogan haza, a többieket pedig Müller Sándor Bárka Vendégháza fogadta be. Rövid pihenõ után újra gyülekezni kezdett a kis csapat a Park Presszóban, ahol egy élvezetes kariokival múlatták át az estét.
Másnap délelõtt szabadprogram keretében járhatták körbe vendégeink Adonyt, ismerkedhettek intézményeivel, a környékkel. Délután 16 órakor a Városházán fogadta Adony polgármestere, Ronyecz Péter a csoportot, ahol ünnepi képviselõ-testületi ülés keretében erõsítette meg kézjegyével Varga András, Szilágycseh és Ronyecz Péter, Adony polgármestere a már megkötött testvérvárosi szerzõdést. A hivatalos beszédeket követõen oldott hangulatú beszélgetés során ismerkedtek egymással, egymás munkájával a képviselõk, majd innen közösen sétáltak át a kastélyparki szabadtéri színpadhoz, ahol megkezdõdött az alkotmánynapi ünnepség. (Errõl részletesen külön cikkben számoltunk be.)
Az estébe nyúló mûsort a Szalmacsárdában elfogyasztott finom vacsora és tüzijáték zárta (bár tudjuk, hogy a fáradhatatlan táncosok ezúttal sem hagyták ki a Park Presszóban tartott discot.) Másnap szintén kötetlen program keretében fürödhettek, kajakozhattak a vendégek a Bárka Háznak köszönhetõen, illetve rövid idõre az adonyi táncosoknak el kellett válniuk vendégeiktõl, mert 13 órakor felléptek Rácalmás városavató ünnepségén. A vendégek ezen a napon az adonyi Szõlõhegyen Pletser Lajos pincéjében fogyaszthatták el kemencében sült hagymás krumpliból, és a szintén kemencében sült húsokból remekelt ebédjüket, majd pincelátogatás során a vendéglátó szakavatott kísérete mellett megismerkedhettek a hegy levével is. Köszönet ezért Pletser Lajosnak és családjának. Az est további részében a legendás LGT zenekarból Somló Tamás, és a Máté Péter emlékét megidézõ Fõnix zenekar koncertje szórakoztatta a vendégeket. Innen Müller Sándor és családja fogadta a vendégeket, akik a Bárka Ház udvarán kínálták a romantikus, fáklyás-tábortüzes hangulatot, hozzá a nagy kondérban fõtt kiváló gulyást, pogácsát. Köszönjük ezt az estét is, amit végül egy fergeteges utcabál zárt le. Bízunk abban, hogy maradandó élményekkel gazdagodtak vendégeink ezen a napon is. A következõ nap során elõször megtekintettük a Pákozdi emlékmûvet, majd a szomszédságában található doni áldozatok emlékét õrzõ kápolnát Suszter László mûvelõdési ház igazgató érett, szép, érzelmeket felkavaró és egyszerre mértéktartó szavainak kíséretében. Ezután következett az a meglepetés, ami a vendégek mellett még a kísérõket is meglepte; a tóparti Gémeskút Csárdában akkora adag különféle rántott dolgokból készült tálakat raktak elénk, hogy abból még egy másik csoportot is jól lehetett volna lakatni. Hiába volt finom, hiába voltunk éhesek, a végén egyetlen tálat sem láttam, amit üresre ettek volna. A délutáni fürdés is remek szórakozást kínál, amihez a zavartalan napsütés is hozzájárult.
Végül elérkezett az utolsó közös esténk. A mûvelõdési ház nagytermében a vendéglátók által behozott finomabbnál-finomabb étkek mellett bensõséges hangulatban idézték fel élményeiket vendégek és vendéglátók, és persze már tervezgették az újabb találkozást.
Kedves Szilágycsehi Barátaink!
Csak reménykedhetünk abban, hogy sikerült olyan szíves, színes élményekkel teli napokat szereznünk nektek, mint amilyenben nekünk volt részünk nálatok. Jó volt veletek lenni, jó volt benneteket hallgatni, látni. Bíztatnák is mindenkit; aki csak teheti, ne várjon a következõ közös találkozóig. Keressétek, látogassátok egymást a köztes idõkben is, hiszen ez a testvérvárosi szerzõdés lényege.
Percsi Tibor
2009. augusztus 28. | Vidékeink