Bemutatják Zsobokot a világnak

Zsobokig a községköpont=l egyetlen szembejövő autóval sem találkoztunk, s meg sem előzött senki. Az út járható, hengerelt kavicsos, k’tyukat sem kellett kerülgetni, a vezetőn kívül gyönyörködhettünk a nyári táj szépségében: a fetsői szép dombok, ligetek, faragott kapus porták. A festőállvány majdnem a falusi utca közepén, amint a Bethesda Gyermekotthon és Szórvány Iskolaközpont felé kanyarodunk, lényegében úti célunkhoz, a művész táborhoz.
Idén júliusban 14. alkalommal szerveztek alkotótábort hazai és külföldi képzőművészek számára. Ám a festőkön kívül másodjára vagy harmadjára fiatal fotósoknak és filmeseknek. Hozzáértő műkritikusok szerint Észak-Erdélyben a gyergyószárhegyit követően a zsoboki a legjelentősebb nyári művésztábor. A Communitas Alapítvány mellett és a házigazda gyermekotthon ez évben Szilágy Megye Tanácsa és a megyei múzeum is támogatta a táborban lezajlott alkotó tevékenységet.
A svájci tisztaságú impozáns épület nagytermében Essig Klára kolozsvári festőművész a tábor kezdeményezője, évek óta következetes szervezője tájékoztat.
A tábor célja Kalotaszeg bemutatása a világnak az övezet hagyományos sajátosságainak ismertetése. A művésztáborban készült alkotások méltóak Zsobok és környéke értékeinek népszerűsítésére, hogy azokat megismerjék az országhatáron kívül is.
A tábor ötletének születéséről mesélte el Essig Klára, valamikor a 90-es évek elején , megdöbbentette, anyaországi ismerősének Erdély mindössze a Székelyföldet jelentette. Számára a Kalotaszeg fehér folt volt, ismeretlen övezet. Ezt a népművészetben gazdag erdélyi övezetet akarja megismertetni a nagyvilággal festmények, grafikák, szobrok és más művészeti alkotásokkal.
A tábor 1996 óta működik nyaranta, először csak magyarországi résztvevőkkel. A következő évekkel kezdődően erdélyiekkel és más országokban élőkkel dolgoznak együtt a meghívott művészek.
Az elmúlt napokban 30-nál több személy töltött el egy hetet Zsobokon és környékén. Ellátogattak a Sztánára is, a Kós Károly építette Varjúvárhoz. A művészek vázlatokat készítettek, és az iskolai osztálytermekben berendezett műteremben dolgoztak.
Hadd soroljam fel őket ábécé-sorrendben. Benk András Bánffyhunyadról, Bordy Margit Kolozsvárról, Buglya Sándor Budapestről, Csóka László (selymesilosvai származású) Szászhalombattáról, Czirjék Lajos Marosvásárhelyről, Essig Klára Kolozsvárról, Fazakas Tibor Vajdahunyadról, Fecsó Ivett (aki lelkipásztorként a helyi templomban is szolgált) és férja, Fecsó Szilárd Kassáról; Gonda Zoltán Debrecenből (50 éves művészi pályafutása okán szép kivitelezésű albuma jelent meg); a sarmasági gyökérrel bíró Katona György Pápáról; Kulics Ágnes Budapestről; Simó Enikő Sepsiszentgyörgyről; Szabó Attila Zilahról; Tompos Opra Ágota Kolozsvárról, és Vassy Erzsébet Nagyváradról.
- A nagy hiányzó az éveken át Zsobokra járó Szabó Vilmos halála nagy veszteség- sóhajtja el magát Klára asszony.
Azért jelképesen Zsobokon volt most is. Nagy pannón mutatták be a tavaly nyáron festett 12 képének színes reprodukcióját.
Táborzárást követően vehető számba az idei nyári termés. Az elmúlt vasárnap az istentiszteletet követően a pár éve felújított kultúrházban rögtönzött kiállításon szembesültek a helybeliek az alkotásokkal. Az alkotások olajfestmények, tempera, pasztel, tusrajz, akvarelle, selyemfestés.
Az utóbbit a selyemfestő Fecsó Ivett a batikolás távolkeleti technikája titkát magyarázta el. Ám számomra a végeredmény volt az érdekes, a textil anyagon csillogó nyári képek.
Naturalista és absztrakt művek készültek. Meglepő, többen is a Varjúvárat festették vászonra, kartonra. Katona György képén a vár melletti Kós Károly portré láttán a transzilvanizmus hirdetőjére akár ráköszönhetne  a néző. Fazakas Tibor, a vajdahunyadi grafikus nonfiguratív munkáját ábrázoló idei zsebnaptárral kedveskedett; Essig Klára pedig egy magyar és román nyelvű Reményik Sándor verskötettel, melynek színes illusztrációit készítette. A grafikus a Barcaság szülöttje, Szabó Vilinek lelki barátja volt, emlékének ápolója. Több alkalommal vett részt a zsoboki táborban, félszáznál is több hazai kiállításon kívül állította ki Magyar-, Német-, Olasz-, Francia és Finnoreszágban.
- Szabó Vilmos éreszte Kós és a Kalotaszeg szellemiségét, ezt tükrözte számos képe-állította határozottan a grafikus. – Kapcsolatot épített a hazai és a magyarországi művésztelepek résztvevőivel. A zilahi tárlaton idén ezért is jelen van képeivel..

A hételőn először jutottak el Zilahra a Vigadó földszintjén az Atalier Z- kisgalériába a zsoboki alkotások. A képek viszik tovább Kolozsváron túlra  a nagyvilágba Zsobok és a Kalotaszeg rabulejtő szépségeit.

Fejér László

2009. július 31. | Művelődés