Kézzelfogható diszkrimináció

Kelemen Hunor képviselő napirend előtti felszólalása a Képviselőházban - 2009. június 23.

Tisztelt Képviselő kollegák!
Jó hírt kell közölnöm önökkel. A Kormány szerint van pénz a Tartalékalapban. Ennek egyértelmű bizonyítékát adta a végrehajtó testület a 2009. június 3-i 605-ös Kormányhatározatban.
A rossz hír viszont az, hogy nincs elég pénz.
Ennél is rosszabb hír, hogy egyáltalán nincs pénz az RMDSZ-es polgármesterek vezette települések számára.
Tisztelt kollégák! Ezek a települések egy vasat, még egy lyukas garast sem kaptak az összegből.
A PD-L és a PSD magyar közösséghez való viszonyulását tekintve, el sem kellett olvasnunk a határozat szövegét, hiszen tartalma látatlanban is egyértelmű volt számunkra.
De egyszerű volt megtudnunk azt is, hogy kik kaptak támogatást a Tartalékalapból. Kovászna, Hargita és Maros megye nem RMDSZ-es polgármester vezette településeinek listáját egyszerűen ráhelyeztük a kormányhatározatban felsorolt települések listájára. A lesújtó eredmény arra enged következtetni, hogy korántsem véletlenszerűen, elszigetelten alkalmazott „receptre” bukkantunk. Az ország többi, magyarlakta vidékére ugyanígy alkalmazták a kizárásos módszert.
Tisztelt kormánypárti kollégák! Nem tudom, önök tudatában vannak-e annak, hogy minden egyes mozdulatukkal a többség és kisebbség közötti bizalmatlanságot mélyítik ezekben a megyékben, intézkedéseikkel a hátrányos megkülönböztetést támogatják.
Hiszen mindenféle politikai színezet előtt, az RMDSZ-es polgármesterek vezette településeket zömében magyar emberek lakják. Ha úgy látják, hogy az ország adófizető polgárait büntetni kell azért, mert az őket képviselő politikai alakulat, az RMDSZ ellenzékben van, kérem, személyesen közöljék ezt a magyar emberekkel.
Tisztelt miniszter urak és hölgyek!
A következő kolbász- vagy más székelyföldi ételkóstolás alkalmával önök személyesen is elmondhatják: „Tisztelt magyar honfitársaink! Nem kapnak egy megveszekedett garast sem az infrastruktúra fejlesztésére, az iskolák korszerűsítésére, mert…” és itt sorolják fel azokat az okokat, amelyek arra késztették önöket, hogy kihagyják ezeket a településeket a kormányhatározatból. Be kell vallanom, nem vagyok annyira ihletett, hogy hiteles és elfogadható magyarázatot találjak erre – az etnikai és politikai hovatartozás elvét leszámítva, amelyet önök meglehetősen egyértelműen alkalmaztak ebben az esetben is. Feltételezem, valamely nagyon kifinomult kritériumrendszer állhatott e döntés mögött, amelynek finom árnyalatit képtelenség megérteni, ezért magyarázatra szorulnak.
S ha már önök a helyszínen tartózkodnak, valamelyik székely megyében éppen egy újabb – ezúttal államfő választási – kampányvizitet tesznek, egyúttal azt is elmondhatják a magyarságnak, hogy a közelmúltban nagy dérrel-dúrral és több felvonásban végrehajtott székelyföldi miniszteri zarándoklat nem volt egyéb olcsó szemfényvesztésnél. E látogatásoknak sem valós alapja, sem látható eredménye nem volt, mert ezáltal önök csupán vokshozó port akartak hinteni a magyar közösség szemébe. Adósai maradtak a magyar embereknek. Mert önök nem csak arra tettek ígéretet, hogy nem fogják őket hátrányosan megkülönböztetni a többi adófizető polgárhoz képest.
Nem! Teljes ihlethiányukban önök ennél többet, sokkalta többet ígértek. Pénzt ígértek útra, hídra, iskolára, kórházra, regionális fejlesztésre és társadalmi méltányosságra, és egyéb ehhez hasonló „apróságra”. Alaptalan ígérgetés volt, hiszen önök már akkor tudták, hogy ezeket nem fogják beváltani.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiltakozik a Kormány eljárása ellen és felhívja az önök figyelmét arra, hogy a PD-L és PSD vezette településeken kívül is van élet. Ott is élnek emberek, akiknek joga van a méltányos életkörülmények megteremtéséhez, a Tartalékalap pedig nem Boc és Geoană urak pénztárcája, amellyel kényük-kedvük szerint rendelkezhetnek.

2009. június 26. | Közéletünk