Jeles napok

Június 8.
* Szent Medárd püspök napja. Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (†560) napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent nevenapjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Megfordítva is: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik. A negyven egyébként bibliai szent szám. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső mosta szét őket. Szent Medárdnak – mint már Katona Lajos is megjegyzi semmi köze a regulához. A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta. (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, részlet)

* Az óceánok világnapja. Bolygónk több mint 70 %-át a világtenger teszi ki. Napjainkban szembe kell néznünk a globális felmelegedéssel, mely erősen veszélyezteti környezetünket. 1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta 1998 volt a legmelegebb év, de a tíz legforróbb esztendőt is az elmúlt 15 évben mérték. A tudósok egyre riasztóbb jelenségekkel találkoznak az óceánokat illetően is. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat, például a környezetszennyezés visszaszorításával. Talán az 1992 óta megtartott Óceánok Világnapja is segít abban, hogy tegyünk valamit és megtaláljuk a módját, hogy mindennapi életünk során is óvjuk a világtengert.

* Czetz János születésnapja. (Gidófalva, 1822. jún. 8. – Buenos Aires, 1904. szept. 6.): honvéd tábornok, a szabadságharc erdélyi hadseregének egyik megszervezője, az argentin katonai térképészeti intézet és a katonai akadémia megalapítója és vezetője.
Katonai akadémiát végzett Bécsújhelyben. 1848-ban főhadnagyi rangban a hadügyminisztériumba osztották be, Mészáros Lázár hadsegéde, később Bem József mellett az erdélyi hadsereg táborkari főnöke s ideiglenes főparancsnoka lett. Jelentős része volt az erdélyi hadsereg megszervezésében. 1849. május 16-án a nagyszebeni csatában szerzett érdemeiért tábornokká nevezték ki. Világos után emigrált. Hamburgban megjelentette Bem erdélyi hadjáratáról szóló emlékiratát. Párizsban, Törökországban, majd Svájcban élt, s itt a Mont Cenis-i vasút építkezésein dolgozott. Ő szervezte 1859-ben az első magyar légiót Olaszországban. A villafrancai béke után argentin származású feleségével, J. M. Rosas volt diktátor unokahúgával Argentínában telepedett le. Itt katonai térképészeti intézetet alapított. Az argentínai katonatisztképzés irányítójaként Buenos Airesben létrehozta a Katonai Akadémiát (Colegio Militar), amelynek 25 éven át; 1895-ig nyugdíjazásáig igazgatója, volt. Közben 10 évig Ente Rios tartomány vízügyi rendezését irányította. Haláláig küldte írásait a szamosújvári örmények magyar nyelven megjelenő lapjába.

Június 10.
* Apáczai Csere János (Apáca, 1625. jún. 10. – Kolozsvár, 1659. dec. 31.) születésnapja. Az első magyar enciklopédista, erdélyi protestáns nevelő, gyulafehérvári tanulóévei alatt tanárától, Bisterfeld János Henriktől kapott indíttatást az enciklopédikus tudás megszerzésére. A református egyház ösztöndíjasaként hollandiai egyetemeken tanult; itt ismerkedett meg Descartes és Ramus filozófiájával, itt szerzett teológiai doktorátust és feleséget is ekkor választott egy holland polgárlány személyében. Még Hollandiában írta első nemzeti nyelvű enciklopédiánkat a Magyar Encyclopaedia-t, amely 1655-ben Utrechtben jelent meg. Ekkor Apáczai már hazatért és a gyulafehérvári kollégium tanára volt. Haladó gondolatai és megnyilvánulásai ellenségeket szereztek számára, magára vonta II. Rákóczi György fejedelem haragját, aki büntetésül a leégett kolozsvári kollégiumba helyezte át. Apáczai 1656-os, Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól című beköszöntő beszédében fejtette ki hitvallását. Mint mondta, az iskola nem csupán téglafal vagy berendezés, hanem elsősorban „tanítók és tanulók rendezett társulása, akik az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanítanak és tanulnak”. 1658-ban egy akadémia-tervezetet terjesztett elő, ezt azonban már nem tudta a gyakorlati megvalósulásig vinni. Fiatalon, 34 évesen halt meg tüdőbajban.

2009. június 05. | Közérdekű