Etnikai tisztogatás

El lehet- e veszíteni a múltat?
Dr. Egyed Ákos akadémikus szinte lehetetlen feladatra vállalkozott az Erdélyi Múzeum Egyesület Szilágyságkutatással foglalkozó ülésszakán. Az elmúlt hét péntekén teljesen megtelt a zilahi EMKE-ház, hiszen az előadások döntő többsége a Szilágysághoz kapcsolódik. Dr. Egyed Ákos a szilágysági önazonosságtudatot végül nem tudta meghatározni, azt hiszem lehetetlen is, nagyobb szociológiai vizsgálatra lenne szükség, de rengeteg kérdést vetett fel, amelyek megválaszolása már egyéni feladat.
Évek óta a Szilágyság történelmét, földrajzát, hagyományait, népművészetét szorgalmasan kutatja ez a társaság, és sok eredményt közöltek a Hepehupában.
„Mikor fordul egy nép korjóslata aggasztóra? – kérdi Német László. – Amikor természetes szaporodása megáll, mikor közügyei nem érdeklik többet – mondja az államférfi. Ha szabadságáért gyáva fegyvert fogni – mondja a szabadsághős.” Vagy ha a múltját elveszti – tesszük hozzá mi. De mit őriz meg a történelmi adattár? Egy néppel is meg lehet tenni azt, hogy torzítják történelmét. Egy néphez is sok múlt fabrikálható, de csak az igaz, amelyik igazán hozzá tartozik, amelyből ösztönzést, tanulságot és lelket merít a jövőre.
Az identitás is összetett kérdés, hiszen van általános nemzeti identitás, de ezen belül a földrajzi sajátosságok között élő csoportoknak külön világuk, jellegzetes kultúrájuk van. Gondoljunk csak a Kalotaszegre, a Mezőségre vagy akár a Székelyföldre, bár az is tagolódik, azonnal szembeötlők a sajátosságok. De mindenikben Az alkotmány, a törvények biztosítják az anyanyelvhasználatot, tiltják a diszkriminációt. Most politikai indoklással pont ezt szegi meg a kormány. Most már prefektúrán, és a megyei földosztó bizottságban sincsen magyar. Ilyen furcsán alakul ez a román demokrácia.
Megyei szinten is tiltakoztunk ez ellen, és valamilyen formában csatlakozunk a székelyföldi megmozdulásokhoz is, és nemzetközi fórumokon is tiltakozunk, mert számunkra elfogadhatatlan a demokrácia ilyen sajátos értelmezése, miszerint az a többség diktatúrája a kisebbség fölött.
– Kiket érintett a megyében ez a rendelet?
– A mezőgazdasági igazgatóságon három aligazgatót veszítettünk el: Luka Pétert, Fogolyán Istvánt és Zsigmond Sándort. Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatal eligazgatójának, Csutak Nagy Lászlónak is felmondtak, aki államtitkár is volt saját területén, utána visszakerült aligazgatónak, most itt sem felel meg? A kataszteri hivatal éléről távozni kényszerült Lakatos Sándor, csakúgy, mint a környezetvédelmi felügyelőség vezetője, Csutak Nagy Erzsébet. A család- és munkaügyi hivatal éléről Matolcsi Erzsébet távozott, a mezőgazdasági kifizetési ügynökségtől Szeredai Gyöngyvér ment, az egészségbiztosító pénztár aligazgatója, Nae Gábor megkapta a felmondását. A vízügynél Püsök András sem aligazgató már. Egyedül Szabó István maradt egyelőre meg.
A Területi elnökök Konzultatív Tanácsában határozat született arról, hogy ezt minden lehetséges nemzetközi fórumon ezt szóvá tesszük, felhívjuk a figyelmet e sajátos román gyakorlatra, amely mindenki számára roppant veszélyes, mert azt példázza, hogy a törvényeket nem feltétlenül kell betartani, ebben maga kormány jár az élen.
Lejegyezte: Józsa László

2009. május 22. | Közéletünk