A lényeg: a munka

Péntek délután avatták fel Sarmaságon az Ágoston testvérek legújabb létesítményét, nyolcemeletes malmot, amely joggal tarthat igényt Észak-Erdély legnagyobb malma címre. A mintegy 4,7 millió eurós beruházást Sapard programból valósították meg kárásztelki Ágoston testvérek. Ezért az avatóünnepséget stílszerűen Faluvégi Ferenc, Kárásztelek polgármestere vezette. Az alig több mint negyven éves fiatalember most is hű szülőfalujához.
– Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire nő a vállalkozás, amibe belekezdtem. Annak idején, még 1993-ban kezdtük Krasznahídvégen egy pékséggel, majd Baksán is nyitottunk egy másikat. Jó pillanatban indultunk, hiszen akkor még erre a vidékre Szatmár megyéből hozták a kenyeret. Tíz évvel ezelőtt határoztuk el az Europan cég megalapítását Sarmaságon. Ennek két oka is volt. Részint a hátrányos helyzetű bányásztelepüléseknek nyújtott kedvezmények miatt jöttünk Sarmaságra, de sokkal többet jelentett az E81-es gyorsforgalmi út illetve a vasút közelsége. Ez a szállítás szempontjából nagyon kedvező helyzetet teremtett. Akkor építettük az első malmot, amely akkor még csak napi 24 tonna búzát őrölt. De 2003-ra ez kevésnek bizonyult, bővítettük a termelést napi 70 tonnára.
Az uniós csatlakozás új követelmények elé állított mindenkit, fel kellett adjuk a régi technológiát, ha meg akartunk maradni a piacon. Ezért kezdtük mintegy négy éve a Sapard programot. Igaz, ez 50%-nyi önrészt követel, de folyamatosan termelt a pékség is, és a bankok is hiteleztek. A most átadott malom napi 180 tonnát őröl két ember felügyelete mellett. Három műszakban dolgozunk, de ide elég műszakonként két ember, és természetesen a karbantartó lakatos és villanyszerelő. A többi kisegítő személyzetre inkább a csomagolásnál és a rakodásnál van szükség.
– Három műszakban kell dolgozni?
– Szerencsére sok megrendelésünk van. Jelenleg a malom teljes kapacitásának 90%-ára van szükség, tehát éjjel-nappal üzemel. Naponta több kamionnyi áru fordul meg a malomban. A búza zömét a környező megyékből szerezzük be, ha nem elég a mennyiség, akkor Magyarországról is hozunk alapanyagot. A lisztet pedig az egész országba szállítjuk. Turnu Severintől Suceavaig minden jelentősebb városban van megrendelésünk.
– Ezek szerint a malomipar lett a fő tevékenység, a pékség elmarad?
– Egyáltalán nem. 1994-ben heti tíz tonna lisztet dolgoztunk fel, ez ma már lényegesen több. Most átlag heti 40 tonnát dolgozunk fel és szállítunk saját járműveinkkel. Naponta 11 autó viszi a kenyeret az üzletekbe. Ezen kívül 12, egyenként 20 tonnás kamion szállítja a búzát és a lisztet, de bérszállítókra is szükség van. Általában reggel nyolctól éjjel 11 óráig nagy a forgalom, folyamatosan rakodunk. A pékséget bővíteni szeretnénk, most van még egy pozitívan elbírált pályázatunk új gépsorok beszerzésére, mintegy 750.000 euró értékben.
– Hány alkalmazott dolgozik a cégnél?
– Most mintegy 160 emberünk van. Remélem, a gazdasági válság minket kevésbé fog érinteni, mert kenyérre mindig szükség van. Ezen kívül még bővíteni szeretnénk a céget. Titkos vágyunk, hogy legyen saját üzlethálózatunk, ahol forgalmazhassuk termékeinket.
– Hogyan lehet mindezt elvégezni?
– Nagyon sok munkával. Mi is megfogjuk a dolog végét, a targonca kezelőrúdját, ha szükséges. Mert itt szombaton és vasárnap is folyik a munka, mert hétfő reggel kenyér kell. Már beszéltük, hogy tíz év után valahogyan szervezzük meg, hogy felváltva menjünk szabadságra, mert már nagyon ránk fér a pihenés. Egyedül otthon, Kárásztelken tudok némileg pihenni, de csak nagyon rövid időre. Este érek haza, és reggel indulok vissza Sarmaságra. Már lassan hozzászoktunk az állandó stresszhelyzethez, a banki adóságok nyomasztó hatásához, de megszoktuk. Hála Istennek a malom és a pékség termel, rendesen tudjuk fizetni a részleteket. A gazdasági válságot azért mi is érezzük. Kezdenek késni a kifizetések, határidőcsúszások vannak, de végül is mindig bejön a leszállított árú ellenértéke, és ez a fontos. A lényeg az, hogy dolgozzunk. A többi már magától jön.
J.L.

2009. május 01. | Vidékeink