Megtorlások Moldova Köztársaságban

A román államfő az Európai Unióhoz fordul
Az Európai Uniónak ki kell vizsgálnia, ki a felelős az utóbbi napokban történt moldovai megtorlásokért – mondta Traian Băsescu államfő kedden a parlament előtt tartott beszédében, amelyben kifejtette Románia álláspontját a Moldova Köztársaságban kialakult helyzetről.
Băsescu rámutatott, nem akart azonnal reagálni a Chişinău által felhozott vádakra. Mint fogalmazott, a végtelenségig sem lehet hallgatni, ezért „a Moldova Köztársaságban történt megtorlások, az alapvető emberi jogok és szólásszabadság semmibe vétele, újságírók kitoloncolása, valamint a román állam ellen felhozott vádaskodások” arra kötelezték, hogy az európai szervekhez forduljon.
Véleménye szerint a moldovai államfő kijelentései, miszerint Románia felelős az ottani helyzetért, hatalmas kérdőjeleket vet fel, ugyanis nem Románia tehet arról, hogy Chişinău a kommunizmus irányába lépett vissza. A román államfő emlékeztetett arra, hogy Bukarest ismerte el először Moldova 1991-es függetlenségét, és továbbra is támogatja a szomszédos ország állampolgárainak demokrácia és jogérvényesítés iránti igényét, anélkül, hogy területi igényei lennének, viszont egy stabil államot szeretne szomszédjául.
Băsescu ugyanakkor figyelmeztette Chişinăut, nemzetközi bíróság elé juttatja mindazokat, akik nem engedik a letartóztatott román állampolgárok közelébe a román konzulátus képviselőit. A tüntető fiataloknak pedig, „akik Romániába és az EU-ba vetik hitüket” azt üzente, övék a jövő, a kommunista totalitarizmus a múltat képviseli. „Húsz évvel a berlini fal leomlása után Moldova Köztársaság nem maradhat többé elszigetelve” – hangsúlyozta a román államfő.
Băsescu beszédében arra utalt, hogy vasárnap mintegy tízezren tüntettek Chişinăuban a választások eredménye és az elmúlt napok zavargásait követő letartóztatások ellen. Vlad Filat, a Moldovai Liberális Demokrata Párt vezetője beszédében bírálta, hogy a rendőrség több száz fiatalt vett őrizetbe és vert meg.
A Kommunista Párt választási győzelme után kitört zavargásokban többen megsérültek. Több mint 300 embert vettek őrizetbe a belügyminisztérium adatai szerint. Százhuszonkilenc embert közigazgatási eljárás keretében 5 és 15 nap közötti elzárásra ítéltek, 166 ellen a parlament és az elnöki hivatal épületében elkövetett rongálás, fosztogatás és lopás miatt, 14 ellen pedig a rendzavarás kirobbantása miatt folytatnak eljárást.
Vasárnap meghalt egy tüntető, aki részt vett a múlt heti tüntetéseken – közölték szülei és a rendőrség. A 23 éves Valeriu Bobocot szülei szerint a rendőrök őrizetbe vétele után agyonverték, míg a belügyi tárca szóvivője szerint Boboc a tömeg feloszlatásakor használt gáztól elszenvedett mérgezés következtében halt meg.

Újabb szavazatszámlálás
A tüntetések egyelőre azzal az eredménnyel jártak, hogy a Központi Választási Bizottság újraszámolja a parlamenti választásokon leadott szavazatokat – közölte hétfőn újságírókkal a testület elnöke, Eugeniu Stirbu. Elmondta, kötelezték a területi választási bizottságokat, hogy április 16-ig juttassák el hozzájuk a szavazatok újraszámolását tanúsító jegyzőkönyveket.
Az újraszámlálásban a körzeti választási bizottságok minden tagja részt vesz, ahogy ez történt azon az este, amikor befejeződtek a választások. A műveletet mintegy húszezer ember hajtja végre. A szavazatok újraszámlálásánál jelen lesznek a pártok képviselői és megfigyelők is.
A moldovai alkotmánybíróság vasárnap rendelte el a parlamenti választásokon, április 5-én leadott szavazatok újraszámlálását. Egy nappal korábban ugyanilyen kéréssel fordult a testülethez a választásokon győztes Kommunista Párt vezetője, Vladimir Voronin államfő. A politikus azt követően határozta el magát erre a lépésre, hogy az ország fővárosában, Chişinăuban a választásokon vesztes ellenzék tiltakozó akciót szervezett, amely később zavargásokba torkollott.
A hét elején kiutasították az RTV kiküldött munkatársát, aki a moldáv fővárosból tudósított.
(hirszerk)

2009. április 17. | Kitekintő