A „megváltó” adó

A költségvetés-kiigazításról szóló sürgősségi kormányrendelet szerint a cégek, függetlenül attól, hogy nyereségesek vagy sem, minimum 2200 lej átalányadót kötelesek befizetni az államkasszába.

Közel 900 millió eurós bevételre számít idén a Boc-kabinet a május 1-jétől bevezetendő átalányadóból, szivárgott ki kormányközeli forrásokból.
„Az átalányadó bevezetése, valamint a szállításra használt járművek beszerzése után visszaigényelt hozzáadottérték-adó ügyében hozott módosítások várhatóan 315 millió eurót hoznak idén az államkasszába” – fejtette ki Gheorghe Pogea pénz-ügyminiszter. A pluszbevétel lehetővé tette, hogy a tegnap a parlament házbizottságai előtt ismertetett költségvetés-kiigazítás a nemzeti össztermék 1,1 százaléka helyett csak 0,85 százalékos legyen.
A költségvetés-kiigazításról szóló sürgősségi kormányrendelet szerint a cégek, függetlenül attól, hogy nyereségesek vagy sem, minimum 2200 lej átalányadót kötelesek befizetni az államkasszába. Pogea szerint a május elsejei bevezetés miatt idén a 12 ezer eurós forgalmat bonyolító cégek számára meghatározott legkisebb befizetendő össze 1467 lej lesz, ami 2010-től 2200 lejre emelkedik. A kormányrendelet további bevételi küszöböket állapít meg, amely alapján a cégeket besorolják az átalányadó különböző szintjeire.
Emil Boc miniszterelnök megerősítette, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződés nem írja elő a különböző adók és illetékek növelését, ekként marad a 16 százalékos adókulcs és a 19 százalékos hozzáadottérték-adó. A társadalombiztosítási hozzájárulások is változatlanok maradnak.
A liberálisok bizalmatlansági indítványt fognak benyújtani a cégek által fizetendő átalányadó bevezetése miatt – jelentette be tegnap Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Antonescu elmondta, a liberális frakció felhatalmazást kapott a párttól, hogy előkészítse a bizalmatlansági indítvány szövegét, amellyel a költségvetés-kiigazítást, illetve az átalányadót támadják meg. Ennek bevezetését a liberálisok „adóügyi népirtásnak” minősítették, szerintük ez az első lépés az egykulcsos adó felszámolásához.
„Nem a PNL, hanem az RMDSZ és a PNL közös indítványa kell hogy legyen a költségvetés-kiigazítás elleni bizalmatlansági indítvány” – hangsúlyozta tegnap lapunknak Korodi Attila képviselő annak kapcsán, hogy a két ellenzéki politikai alakulat nem ért egyet a büdzsémódosítással.
Korodi szerint az RMDSZ-nek is ugyanazok a kritikái, félelmei és fenntartásai a határozattal szemben, mint liberális kollégáiknak, és csak együtt léphetnek fel ellene. „Tehát nem hogy megszavazzuk, hanem közösen is kell kidolgoznunk az indítványt” – mondta a honatya.
A két ellenzéki párt parlamenti frakcióinak mérete a bizalmatlansági indítvány benyújtását még lehetővé teszi, annak megszavazását viszont már nem, a sikerhez kormánypárti honatyák támogatása is szükséges.

2009. április 17. | Címlap and Közéletünk