Főkonzuli látogatás Szilágycsehben
Március 28.-án, pénteken, Szilágycsehbe látogatott Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul és Barabás István vezető konzul. A magas rangú vendégeket elkísérte Seres Dénes képviselő is.
A látogatás első állomása a szilágycsehi református műemléktemplom volt, majd a vendégek a Magyar Házban találkoztak a történelmi egyházak vezetőivel, a civil szervezetek képviselőivel, a szilágycsehi tanintézmények magyar vezetőivel, az RMDSZ-es városi tanácsosokkal, a megyei tanácsossal és a város kulturális és társadalmi életének más képviselőivel.
Először Varga András polgármester köszöntötte az anyaország küldötteit, majd Domokos Ferenc az RMDSZ városi szervezetének elnöke méltatta a látogatás jelentőségét, hisz először látogat a városba magyar főkonzul. Seres Dénes képviselő úr mutatta be a vendégeket, és köszöntő beszédében méltatta az érdekvédelmi szervezet és a főkonzulátus közötti jó kapcsolatot.
Bár a találkozónak informális jellege volt, a résztvevők egyértelmű megállapításra jutottak: több volt ez a beszélgetés, mint egy egyszerű helyzetfelmérés. Szilágyi Mátyás főkonzul utalt is arra, hogy a látogatás bizalomerősítést, a határon átnyúló együttműködési lehetőségek alaposabb kihasználását, valamint a pozitív hozadékkal bíró kezdeményezések támogatását
szolgálja. A beszélgetés hangulata és tartalma is a tenni akarás, és a hit fontosságát hangsúlyozta.
Barra Zoltán, frakcióvezető, az RMDSZ-es önkormányzati tanácsosok a magyar közösség érdekében kifejtett munkájáról, a kulturális tevékenység anyagi alapjának megteremtéséért folytatott egyeztetésekről, az odafigyelés szükségességéről beszélt, és új testvérvárosi kapcsolat kiépítését szorgalmazta. A frakció vezető beszámolt a korház épületének felújítását célzó európai uniós pályázat megírásának stádiumáról.
Bodea György, a Berekenye Ifjúsági Társaság elnöke a diákszínjátszás területén végzett építőmunka fontosságát emelte ki, felsorolta az eredményeket, és hangsúlyozta a fesztivál összmagyarságot érintő jellegét. Természetesen a munka anyagi háttere pályázatokkal valósítható meg, de a magyarországi pályáztatási rendszer bürokratikus útvesztői sok fejfájást okoznak a Tövisháton is, állandó Zilah-Szilágycseh közötti ingázást jelent a különféle bírósági igazolások beszerzése. A főkonzul úr megígérte, hogy továbbítja a pályáztatási rendszert érintő javaslatokat.
Vida Katalin, a Tövishát Kulturális Társaság titkára jónak ítélte a Társaság és a magyarországi kulturális szervezetek, egyetemek, tudományos előadók és előadóművészek közötti együttműködési kapcsolatot. Felkérte a főkonzul urat, hogy közvetítsen egy másutt már működő kezdeményezés szilágycsehi megvalósításában: magyarországi parlamenti képviselők örökbe fogadnak műemlék épületeket, műemlékeket más magyarlakta területen.
Szilágycsehnek van egy reneszánsz kútja, talán egyetlen ilyen kút egész Erdély területén. Már a huszonnegyedik órában vagyunk, de még meg lehet menteni. Az itteni magyar közösség nem tudja megteremteni a felújítás anyagi hátterét. Szükség lenne a segítségre, jól jönne nálunk is az örökbefogadás, mint támogatási forma.
Szekeres Enikő a Gyulaffy László Általános Iskola igazgatónője a tanintézményben zajló munkáról, az önálló intézmény megteremtésének pozitív hozadékáról beszélt. A vendégek is azon a véleményen voltak, hogy ez az iskola szilárd alapja kell, legyen a közösség szellemi és anyagi gyarapodásának.
Láng Mária, az 1. számú óvoda igazgatónője, a találkozást méltató beszédében segítséget kért a kirándulások színvonalát meghaladó, szakmai tartalmú, anyaországi óvodákkal való oktatási együttműködés megvalósítása érdekében.
Szőke Anna, kulturális referens a néptánc mozgalom eredményeit mutatta be, és aláhúzta a szilágycsehi néptánc tábor hatását a megyei táncegyüttesek számának növekedésében.
A vendégek érdeklődtek a magyar vállalkozók számaránya felől. Büszkén soroltuk a neveket, aztán halkan, csak magunknak, tettük hozzá, jó lenne, ha mind mecénás is lenne, és támogatná a közművelői munkát.
A főkonzul úr megállapította, hogy a beszélgetés során megismert kulturális értékek erőforrást jelentenek, és ez a közösség, ez a szervezet, az intézmények, a történelmi egyházak, a civil szervezetek már kialakították az anyaországgal való együttműködés széles rendszerét.
Ezt a palettát kell gazdagítani. Véleménye szerint a válság ellenére van esély a határokon átívelő együttműködés folytatására, bővítésére és tartalmasabbá tételére.
Úgy legyen.
Vida Katalin
2009. április 03. | Vidékeink