Tanulságos érdekes esetek sikertelen motorjavításoknál tulajdonosoknak, szerelőknek

Olvasónk kérdése, panasza: Kezdő vezető, vagyok, foglalkozásom, hatékonyságáért vásároltam egy 1984-ben gyártott Audi 100TD gépkocsit, anyagi helyzetemnek az ára megfelelt. Az eladó hangsúlyozta, hogy a gépkocsi 150-ezer kilómétert futott. Én akkor azt hitem, hogy én kötöttem az év legjobb üzletét, sajnos tévedtem! Első vidéki kiszállásom alkalmával, egy váratlan jelenséggel szembesültem: menet közben észleltem, hogy felforrt a hűtőfolyadékom és megállt a motor.
Ekkor kezdődőt a kálvária. Vesződések, újraindítási kísérletek hamis autós proféták tanácsaik szerint, de sajnos nem sikerült, be kellet vontatni a javítóműhelybe. A műhelyfőnök megnyugtatott, hogy sima ügy, leszerelték a hengerfejet, közölték velem, hogy kiéget a hengerfejpakolás a 3., 4. és az 5. henger között, szelep közötti gátrepedések is észlelhetők. Következet a hengerfej teljes felújítása, szerelők örömére és a pénztárcám bánatára. Elkültek az adagolóshoz az adagolószivattyúval és a porlasztókkal, beállították, ellenőrizték, persejt cseréltek az adagoló tengelyénél. Mondta az adagolós szaki, hogy kicsit kopott, de még elmegy. Miután összeszerelték a motort, indításával hidegen melegen gondok vannak. Annyit kell forgatni, míg lemerül az akkumulátor, ha véletlenül elindul működése kielégítő, de a hűtő folyadék még mindig a forrásí pont határán van. Nagyon félek, hogy ismét megfőzöm a motort. Azóta szinte hetente meglátogatom a javító műhelyt. Ők méregetnek kompresszió végnyomástól kezdve minden kimérhető alkatrészt, mindent újra szeretnének cserélni, mert nem tudják biztosan megalapítani, az általam jelzet indítási gondok valós okát. Megvásároltattak velem új izzító gyertyákat, levegő és gázolajszűrőt is, de a helyzet nem javult csak a pénzem fogyott. Kérem, segítsenek jó szakmai tanáccsal.
Ami a szakmai tanácsot illeti, írásunk célja éppen az, hogy olyan gyakorlati tanácsokat nyújtson autós olvasóink számára, amelyek alapján a gépkocsi tulajdonosok felismerjék az elvégzett javítási munkálatok során fellépő szerelői bizonytalanságokat. Hangsúlyozom: idős autó, van, rossz autó nincsen, de elhanyagolt és a szerelők által szakmai ismeretek hiányában felelőtlenül javított autó van. Tisztelet a kivételnek.
Mivel a hűtő folyadék üzemmeleg motornál a forráspont közelében van, szerintem a hengerfej felújításakor és visszaszerelésekor a szerelők elmulasztották ellenőrizni elsőként a termosztát működését, a hűtő rendszerben keringő hűtő folyadék mennyiségét, a hűtő áteresztő kepeségét, vízkő lerakodását és a hűtő levegő járatainak tisztaságát. Egy ilyen korú őt hengeres motornál megtörténhet, hogy már nem is az eredeti hűtője van, sok esetben ki szokták cserélni benzinesre.
Miért hangsúlyozom a hűtő rendszer ellenőrzését? Mert a tulajdonos által leirt váratlan jelenséget a (hengerfej pakolás kiégését és a szelepek közti gátrepedéseket) a motor felfőzése okozta. Nem ártana körültekintően ellenőrizni a motor vezérlését, mert a vezérműtengelyen a szíjkerekek mind két végén ék nélkül vannak rögzítve, kihasználva a felületek között létrejövő önzáró erőt a csavar által kifejtet húzó erő hatására. A menetirány szerinti első oldalon, ahol a főtengelyről hajtják meg a vezérműtengelyt, a fogas szíj feszítését, a húzó oldalon elhelyezet vízpumpa excentrikus mozdításával kell végezni, ami változtatja a főtengely és a vezérmű tengely helyzetét egymáshoz viszonyítva, ha a felső szíjkerék teljes rögzítése után állítják! A másik kényes pont az adagoló előtöltésének pontos beállítása! Ezt összeszereléskor indikátor órával kel beállítani, és nem indítás után „fülre” !!!
Sajnos még van egy komoly, szerelési hanyagságból vagy szakmai felkészültség, típusismeret hiányából eredő, igen gyakran előforduló hiba. Ha szereléskor nem megfelelően tisztítják, zsírtalanítják a vezérműtengelyek végeit, valamint a velük kapcsolódó szíjkerekek csatlakozó felületeit, még a legpontosabb nyomatékkal meghúzott csavarok esetén is idővel megcsúszva elmozdulnak egymáson. Tehát ezen a gépkocsin nem is a hengerfej cseréjének elvégzése nehéz szerelői feladat. Inkább a motor beállítása igényel komolyabb hozzáértést.
A melegedést okozhatja a hűtőrendszer. A rapszodikus indítási, rángatózási gondokat előidézi a nem megfelelő előtöltési értékek bealítása, esetleg kisebb mértékű levegősödés az üzemanyag rendszerben. A felsorolt rendellenességek, a szerelési és állítási munkálatok ennél a gépkocsinál egy mindennapos szerviz-gyakorlatban egyszerű rutinfeladatok, közé tartozik. Ezek a kétségbe eset tulajdonosok által kért szakmai tanácsok, egyértelműen tükrözik, hogy a gépkocsik javító iparágban képzett szakember-hiánnyal küzdenek ország-szerte, nem beszélve a szerelők gyakorlati szakmai ismereteiről. Mindez, a szakmai felkészültség hiánya, sajnos, a tulajdonosok zsebeit terhelik, mert mi már javítani nem tudunk csak új alkatrészeket beszerelni, és a forgalmazóktól az ezzel járó jövedelmet elkönyvelni. Így bárki tud autót javítani. Sajnos ez a folyamat tovább burjánzik, és még rosszabb is lehet a helyzet, mert oktatási miniszterünk megszünteti az ipari szakoktatást, a professzionális képzéseket. Vajon fog-e még fejlődni a gépkocsijavítás, vagy átérünk az alkatrészek cseréjére? Megéri-e mindez országos gazdasági szinten?
Tímár József autószerelő mester

2009. március 20. | Kaleidoszkóp