Az egység és a szolidaritás ünnepe

Idén, március 15-én a nemzet egységét szerezném hangsúlyozni, amely közös ünneplésünkben is kifejeződik” - mondta Sólyom László.

A „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszava mellett az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc az erdélyi magyarság számára még egy fontos, sajátos üzenetet is hordoz: az egység, a szolidaritás üzenetét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében. A zord időjárás ellenére mintegy kétezren gyűltek össze az 1948-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett ünnepségen, a Hargita és Kovászna megyék határán lévő Nyergestetőn.
Az esemény ünnepi meghívottja Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke volt, az RMDSZ részéről jelen volt még Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borboly Csaba és Tamás Sándor, a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok vezetői, Korodi Attila képviselő, Gyerkó László szenátor és Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A rendezvényen részt vett Tőkés László, az EMNT elnöke is.
Beszédében Markó Béla úgy vélte, bár a 161 évvel ezelőtt lezajlott forradalmat elfojtották, ez mégis eredményes volt, hiszen felmutatta a magyar nemzet azon különös képességét, hogy amikor szükséges, a magyarság képes felülemelkedni a nézetkülönbségeken, és képes összefogni a közös cél érdekében. – Akkor is hányféle ember fogott össze, nyújtott kezet egymásnak, hogy sikerre vigyék a forradalom, a szabadság ügyét: igazából akkor lett igazán erős és egységes nemzet a magyar – mutatott rá. Felelevenítve a nyergestetői székely zászlóalj önfeláldozó, hősies küzdelmét a túlerővel, a szövetség elnöke azt mondta, a székelység a magyar nemzettel közösen harcolt a szabadságért, de tudott önállóan, autonóm módon cselekedni még akkor is, amikor máshol már elhallgattak a fegyverek. – A székelység autonóm volt akkor is, és autonóm ma is, függetlenül attól, hogy nincs autonómiája, de meg vagyunk győződve, hogy lesz autonómiája! – hangsúlyozta Markó Béla.
Leszögezte, az erdélyi magyarságnak ma is össze kell fognia, félre kell tennie a nézetkülönbségeket. - Az összefogásra van egy friss példa, a magyar összefogás listája, amellyel sikerült bebizonyítanunk, hogy képesek vagyunk összefogni, hogy tudjuk közösen képviselni a számunkra fontos jövőt. 1848 parancsa ma is a szolidaritás, az összefogás parancsa.
A Szövetség elnöke közölte, örömmel és elégtétellel fogadják Sólyom László magyar államfőt Székelyföldön és Erdélyben. Úgy fogalmazott, az elmúlt húsz évben számos kisebbségi jogot sikerült kivívni Romániában, de emellett van egy alapvető jog, amely semmilyen alkotmányba, jogi normába bele nem foglalható, de amelyet a magyarság elért és elvenni semiképpen nem enged: a magyar-magyar együttlét jogát.
- Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja. A nemzet egységét fejezi ki, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk - mondta Sólyom László köztársaság elnök. A székelyföldi emlékhelyen, ahol az 1948-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatáját vívták, Sólyom László hangsúlyozta: az ünnepségek megtartását akadályozni lehet, de a szívekben élő együvé tartozás érzését nem. A köztársasági elnök megállapította: “A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat”.
“Jó magyarnak lenni, itt a Nyergestetőn, a magyar szabadság megszentelt emlékhelyén” - tette hozzá. Felidézte a korábbi nemzeti ünnepeket, így azt, amelyet 2007-ben a kolozsvári Magyar Operában tartottak. Emlékeztetett: akkor - Románia uniós csatlakozásának évében - arról a reménységről beszélt, amelyet az Európai Unióhoz fűzünk a kisebbségi jogok teljes kibontakozása terén, ameddig csak más európai példák elérnek. Tavaly, október 23-án Csíkszeredában Székelyföldnek arról a méltánylandó igényéről is szólt, hogy gazdasági fejlődéséhez történelmi egységének megfelelő igazgatási keretet kapjon - mondta. “Idén, március 15-én a nemzet egységét szerezném hangsúlyozni, amely közös ünneplésünkben is kifejeződik” - mondta Sólyom László.
Tőkés László beszédében szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor hozzátette: a posztkommunista országokban a szabadságküzdelmekre továbbra is szükség van az emberi jogok érvényesítése terén. Józanságra és tisztánlátásra van szükség küzdelmeinkhez – mondta Tőkés.
A beszédeket követően a rendezvény résztvevői ünnepélyes keretek között felavatták a magyar köztársasági elnök által állíttatott kopjafát, majd megkoszorúzták az 1897-ben felállított nyergestetői emlékművet.
Markó Béla szövetségi elnök a rendezvényt követően, a sajtónak nyilatkozva azt mondta: megdöbbentette a román hatóságok eljárása, amely szerinte két évtizedes visszalépést jelent az időben. Az RMDSZ elnöke hozzátette: “Akkor, a kilencvenes évek elején sokszor megtörtént, hogy hosszú huzavona előzte meg egy-egy magyar politikus idelátogatását, sokszor meg akarták őket győzni, hogy csak Bukarestbe menjenek, Erdélybe ne látogassanak, és azt hittem, hogy ezen már rég túl vagyunk. De ami most történik, az azt is bizonyítja, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan” – szögezte le.

2009. március 20. | Címlap and Közéletünk