Nincs külön román vagy magyar szabadság

Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtótájékoztatója
Március 15. üzenete nemcsak a magyaroknak szól, hanem mindenkinek, aki Európának ebben a sarkában él, a határoktól és nemzetiségtől függetlenül, hiszen mindannyian tudjuk, hogy nincs külön szabadság csak a románok, a magyarok vagy bizonyos nemzetek számára – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, heti bukaresti sajtóértekezletén. Hozzátette, az 1848-as magyar forradalomról ma már minden magyarlakta erdélyi településen megemlékeznek, és nagyon fontos eredménynek tartja azt, hogy a hatóságok és a román pártok is részt vesznek az ünnepi megemlékezéseken, amelyeken szabadon használhatók a magyar szimbólumok: a himnusz és a nemzeti lobogó, ugyanakkor 1997-től kezdődően a miniszterelnök vagy az államelnök üzenetet intéz az ünneplő magyarsághoz.
A szövetségi elnök a magyar nemzeti ünnepe kapcsán egy szomorú, de tanulságokkal teli évfordulóra is felhívta a figyelmet: 1990-ben, március 19-án és 20-án véres etnikai konfliktus színhelye volt Marosvásárhely. Elmondta, ezt azon ultranacionalista erők provokálták ki, amelyek meg akarták akadályozni a kisebbségek új jogállását, a magyarok és románok békés együttélését. Az évforduló fontosságát a szövetségi elnök abban látja, hogy bár a szándék egy állandó jellegű konfrontáció, véres konfliktus kiprovokálására irányult -„ ,,őszintén szólva, nagyon sokunknak az volt az érzése akkoriban, hogy egy polgárháború-félét próbálnak kirobbantani, ami később meg is történt a volt Jugoszláviában”-, mégis sikerült a párbeszéd, együttműködés révén békés, még ha nem is mindig konfliktusmentes viszonyt kialakítani a román többség és a magyar kisebbség között.
A feszültségszításra és a békés viszonyok elrontására irányuló szándék azonban még mindig létezik, mutatott rá a szövetségi elnök, aki ennek kapcsán az új Kovászna megyei prefektus meggondolatlan kijelentéseit bírálta. Markó Béla aggasztónak tartja, hogy a kormánymegbízott „megyefőnökként” viselkedik, kétnyelvű feliratokat szándékszik eltávolítani egyes intézmények homlokzatáról, ékes bizonyítékát adva annak, hogy nem érti az anyanyelvhasználatra vonatkozó jelenlegi romániai törvénykezést. „Remélem, hogy ez a vélekedés kivételt jelent, még ha nagyon fontos kivételről is van szó, hiszen a román kormány által nemrég kinevezett prefektustól érkezett”-mutatott rá. Úgy értékelte, hogy helytelen az, ahogy Codrin Munteanu megpróbálja értelmezni a törvényt, kijelentései pedig feszültségkeltésre alkalmasak Kovászna megyében.
A gazdasági válság leküzdése kapcsán Románia belső erőfeszítései, reformjai kell előtérbe kerüljenek – szögezte le Markó Béla szövetségi elnök keddi sajtóértekezletén, Basescu elnök hétfői parlamenti beszédére és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) Románia által felvehető hitel lehetőségére reagálva. Kifejtette, a kérdés nem oldható meg kizárólag az IMF-hitelre alapozva, annál is inkább, mert a szervezet nagyon szigorú feltételekhez kötné a hitelnyújtást, úgy az adó és járuléknövelés, mint a bérek befagyasztása, a fogyasztás csökkentése terén.
Mint elmondta, az RMDSZ elfogadja azt, hogy szükség van a kölcsönre, mivel nagyon sok szakember, a Szövetségen belül is azt tartja, hogy ez nem kerülhető el, de mielőtt elérkeznénk ahhoz a következtetéshez, hogy Romániának kötelező módon élnie kell ezzel a lehetőséggel, meg kell határozni a prioritásokat, azaz, hogy mire költenék az összeget. Emlékeztetett arra, az Európai Uniós csatlakozást megelőzően is az EU által meghatározott irányvonalat, előírásokat követve tájékozódtunk, ami egyrészt természetes, másrészt hiányzott a belső vita, a dilemmák megtárgyalása.
Traian Basescu államelnök hétfői parlamenti beszéde kapcsán pont ezeket a gazdasági válság idején szem előtt tartandó prioritásokat hiányolta a szövetségi elnök. Mint elmondta, Basescu mélyreható reformokról beszélt az élet sok fontos területén, „amelyet nem leszünk képesek végrehajtani, ha minden területet prioritássá nyilvánítunk, és ha nem állítunk fel egy hierarchiát ezek esetében”. A kormányzat feladata ezen prioritások meghatározása, az RMDSZ szerint ezek közül a legfontosabb az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra, illetve a decentralizáció. Markó Béla ez utóbbit abszolút prioritásnak és sürgősnek tartja: „ez az egész romániai központi közigazgatás decentralizációját jelentené, és így egy nagyon hasznos és erős eszközt teremthetnénk a gazdasági válság hatásainak kiküszöböléséhez” – mutatott rá. Hozzátette, az országnak mélyreható reformokra van szüksége, úgy az az oktatásban, az egészségügyben és számos egyéb területen, meglátása szerint ennek gyakorlatba ültetésével lényegesen csökkenthetők a költségek, helyesebb döntések születnének az illető területeken, de pozitív hatást gyakorolna a válság elleni küzdelemre is.

2009. március 13. | Aktuális