A bukaresti vendég, Traian Băsescu

Különös kettősség követi nyomon Traian Băsescu kapcsolatait a romániai magyarság felé: miközben politikai ambícióikat rendre lehűti éles kijelentéseivel, a magyarlakta megyék iránti elkötelezettségét hirdeti.
2004 decemberében az elnökválasztáson a romániai magyarok mintegy háromnegyede a későbbi vesztesre, Adrian Năstaséra szavazott. Néhány hét múlva megalakult az új kormány, melyben szerepet kapott az RMDSZ is, politikai partnerséget kötve a koalíciót vezető DA Szövetséggel, illetve az új államfővel, Traian Băsescuval. (…)
Az RMDSZ számára a demokratákkal és a liberálisokkal való kormányzás legnagyobb kihívása a kisebbségi törvény elfogadása lett volna, s hogy a jogszabályból sok hűhó után nem lett semmi, abban komoly szerepe volt az államfőnek. Pedig 2006 februárjában az RMDSZ vezetőivel tárgyalva azt mondta: „Szükség van a romániai kisebbségek jogállásáról szóló átfogó törvényre”, bár azt is hozzátette: „Nem szabad túlzásba vinni a kisebbségek javára történő pozitív diszkriminációt.”
2006 tavaszára megromlik az RMDSZ és Băsescu viszonya, március eleji tárgyalásaik eredménytelenek, majd miután lezajlik Székelyudvarhelyen az első Székely Nemzetgyűlés, másnap a városban vizitel. Ekkortól az RMDSZ politikai ellenfeleiben keres szövetségeseket, s minden eszközt megragad Markóék lejáratására. (…)
A következő év márciusában Tăriceanu kiteszi a demokratákat a kormányból, majd több liberális és szocdem politikus alkotmánysértéssel vádolja az államfőt. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az elnök „csak kicsit” sértette meg az alaptörvényt, a törvényhozók viszont megszavazzák a felfüggesztését.
A májusi referendumot fölényesen nyeri, majd nyáron szabadsága egy részét a Székelyföldön tölti, minden korábbinál élesebben támadva az RMDSZ-t. Ebben közrejátszik, hogy tavasszal az RMDSZ arra kérte választóit, támogassák az államfő elmozdítását. A magyarok zöme távol marad a referendumtól.
Visszatérő vendég
Közben az elnök, aki annyi autonómiát ígér a székelyeknek, mint Caracalnak, fogadja az EP-mandátumot szerzett Tőkés Lászlót, ám ennek sincs sok hozadéka: a demokrata képviselők nem támogatták a püspök néppárti frakciótagságát.
2008 sem múlik el székelyföldi vizitek nélkül, de kijózanító nyilatkozatok is akadnak: „Az elmúlt évek példája azt mutatja, hogy a kollektív kisebbségi jogok biztosítása egyes országokban az állam széthullásához vezetett” Szeptemberben Kovásznafürdőn arról beszél, hogy szeparatista magyar és román politikusok tehetnek arról, hogy a befektetők elkerülik a térséget.
A parlamenti választások után érvényesül az elnök forgatókönyve, a liberálisok mellett az RMDSZ is ellenzékbe kerül. Követi korábbi taktikáját: miközben február elején Budapesten azt mondja, soha nem lesz területi autonómia Romániában, a kormánya elleni sepsiszentgyörgyi tüntetés után a Székelyföldre siet, s elkötelezettnek mutatkozik a régió fejlesztése iránt.
Méghozzá úgy, hogy miután Bukarestből kiszorította az RMDSZ-t, a szövetséget most annak saját környezetében igyekszik marginalizálni. Mindezt úgy, hogy közben egy pillanatra sem feledkezik meg legfontosabb céljától: az év végén megszerezni második elnöki mandátumát.
(ÚMSz)

2009. február 20. | Fórum