Csökkent lehetőségek
Krízis: 18%-ig is eljut az uniós támogatások reális értékvesztése az árfolyamingadozás miatt. A cégek kétségbeestek.
A lej euróhoz viszonyított romlása és a pályázatok csigalassú elbírálása katasztrofális eredményeket szülnek azon vállalkozások számára, akik mégis EU-s támogatáshoz jutottak. A cégek gyakorlatilag 8-18%-os mértékben elvesztették megnyert támogatásuk értékét.
* 2007 január : 3,3980 lej/euró
* 2007 július: 3,1666 lej/euró
* 2008 július: 3,6518 lej/euró
* 2008 január: 3,6083 lej/euró
* 2009 január: 4,02 lej/euró
A 2007. július/2009. január időszak árfolyamvesztesége 27,21%, míg ha a mai árfolyamot vesszük, akkor ez az arány 34,49%! Ha pályázati pénzekre fordítjuk le az arányokat, akkor ha példának okáért azt vesszük, hogy egy-egy pályázat 5 millió eurós összeget kap meg, akkor az árfolyamveszteség miatt minden nyertes pályázó 1 millió eurónyi támogatási értéket vesztett el. Ha a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program első prioritási tengelyének szintjén elemezzük a kérdést (ahol egyébként akár 10 millió eurót is pályázni lehetett), akkor a nyertes 123 projekt ugyanennyi milliót vesztett el reálértékben. Céges támogatásról van szó, ezért a támogatási arány nem haladhatta meg a 60%-ot. Ha ebből a pályázó elveszt 20%-ot, akkor már ott tartunk, hogy a támogatás a költségek 48%-át fedezi csak. A hozzáadott értékadó (TVA) pedig további gondot okoz átmenetileg (TVA-fizető cégeknél azért ez kisebb gond), hiszen ezeket a költségeket nem lehet fedezni EU-s támogatásból.
A helyzet kettőssége
Egy ellentétes hatás abból adódik, hogy mivel a támogatási szerződések értéke lejben van kifejezve, az operatív programok irányító hatóságai pénzt spórolnak meg, hiszen az összesen 30 milliárd eurónyi, hét évre szóló támogatás értéke lejben kifejezve megnő. Így több projekt támogatására is lehetőség nyílik, a források újraosztására nyílik lehetőség.
Miért lenne jó a román euró
Éppen az ilyen ingadozások elkerülésére. Végső soron az árfolyamingadozás nem azt eredményezi, hogy az Uniós támogatások összértéke csökken, inkább nullösszegű játékról van szó. A Román Nemzeti Bank az Unió által előfinanszírozásként elküldött mintegy milliárd összegű eurót átváltatlanul tartogatja, és csak konkrét lejes kifizetési igénylések esetében vált be belőle a nemzeti pénznemre ebből a forrásból. Azonban az ingadozás újabb papírmunkát, tárgyalást, éves keretek átcsoportosítását eredményezi, ami végső soron leginkább humán erőforrást emészt fel. Ha viszont mindent euróban kellene számolni, akkor ez az egész kérdéskör nem merülne fel, és mind a pályázók, mind a Román Állam, mind az Európai Unió nyugodtan ülhetne és nem kríziskezelő megoldásokon kellene gondolkozzon. Legalábbis nem ilyen szempontból.
A negyedik hatalom hatása
Az Euractiv által közzétett, a témával első ízben foglalkozó cikk hatására Alexandru Nazare és Rares-Lucian Niculescu európai parlamenti képviselők kéréssel fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy a probléma megoldásán gondolkozzanak. A Bizottság tett is javaslatot az Európai Parlamentnek a közösségi támogatások felhasználási procedúráinak egyszerűsítésére, azonban ez nem tartalmazott árfolyamingadozásokra irányuló védekezési lépéseket. Végső soron ez logikus is, hiszen minden tagországnak (amelynek még nem az euró a fizetőeszköze) kötelessége adott korlátokon belül tartani az euró-nemzeti valuta árfolyamot.
Krízisoptimizmus
Ha azzal a forgatókönyvvel számolunk, hogy mostantól a lej nem romlik többet az euróhoz viszonyítva, akkor legalább a pályázók megnyugodhatnak. Pontosabban az a részük, amelyik most állít össze költségvetéseket. Ugyanis ezek jelenlegi árfolyamon kerülnek kiszámításra, és ha a lej netán javul a következő időszakban, akkor a megítélt támogatás nem hogy elég, hanem túl sok lesz az adott projekt megvalósítására. Az alapok felhasználása szempontjából azonban ezzel is baj lesz, hiszen egy-egy nyertes projekt nem fogja az összes neki szánt támogatást lehívni, és ismét maradékok újraosztásán kell majd gondolkozni.
Summa summarum a kiegyensúlyozott árfolyam az egyedüli megoldás a problémák elkerülésére, viszont a várhatóan több évig is hatását érzékeltető krízis tükrében ezzel a lehetőséggel biztosan számolni nem lehet. Maradnak a korrekciós megoldások.
2009. február 13. | Közérdekű