Tizenkét évvel ezelőtt is ünnepeltünk

Az újságíró Ady
Húsz esztendeje, Ady Endre születésének századik évfordulóján csupán roppant szerény körülmények között, a rezsim kultúrasorvasztó felügyelet mellett lehetett megemlékezni a magyar irodalom váteszéről. Tavaly, a költőzseni születésének 120. évfordulóján már koszorút helyezhetett az érmindszenti mellszobor talapzatára az anyaországból, belföldről érkező, félelem nélkül megtekinthette a zsúpfedeles szülői házat, a múzeumként működő kúriát; sőt tanácskozni, előadást tartani is lehetett a forradalmi hangvételű publicistáról. Ma a huszonegyedik század küszöbén mindez csak akarat és szervezés kérdése immár.
Tavaly november 15-16. között kétnapos vándortanácskozást rendezett Nagyvárad, Érmindszent és Zilah útvonalán a nagyváradi Ady Társaság számos intézmény, társaság közreműködésével. Az újságíró Ady elnevezést viselő vándorkonferencián hasznos, Ady Endre publicisztikáját elemző előadások hangzottak el, neves hazai, illetve külföldi szakemberek jóvoltából.
– Az irodalom és az újságírás vadházasságában a hírlapírás lett az úr a literatúrával szemben: az újságírásban az írónak fel kell áldoznia magát, míg az irodalomban fel kell emelkednie – hangzott el Bernáth László, a Magyar Újságírók Országos Szervezete elnökségi tagjának előadásában. Összesen 3077 publikált írásával Ady Endre nemcsak a magyar irodalom, hanem a magyar újságírás klasszikusává is magasodik.(…).
Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Ady, Kós Károly és Kosztolányi Dezső szellemét társította, kitérve Kosztolányinak az Adyétól bizonyos formában eltérő magyar-ságszemléletére. Cseke Péter ugyanígy a költő szellemének az Erdélyi Fiatalok című folyóiratra gyakorolt hatásáról tett említést. Könyvbemutató formájában ismertette Láng Gusztáv Ady - Élet című publicisztikai írásokat tartalmazó, a 120. évfordulóra megjelentetett válogatását.(…)
Tizenhatodikán, vasárnap érmindszenti zarándoklat követte a nagyváradi előadássorozatot. Ady 1977-ben leleplezett mellszobránál többek között Kántor Lajos és Muzsnay Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke helyezett el koszorút a vándortanácskozás részéről; míg Boér Ferenc kolozsvári előadóművész szavalt. (…) Boér rövid beszédében emlékeztetett arra az 1977-es esztendőre, amikor Ady Endre mellszobrának leleplezése után a szoboravatókat a pártaktivisták nyomban autóbuszba ültették és Szatmárnémetibe szállították. A vándor-tanácskozás részvevői nem mulasztottak el látogatást tenni Ady hajdani barátja, Papp Aurél festő érkávási házánál, amelyre tavaly helyeztek emléktáblát. Nem árt, ha tudja a közvélemény, hogy Papp Aurél áldozatos munkájának köszönhetően kapta meg Érmindszent 1957-ben az Ady Endre nevet.
Zilahon folytatódott és fejeződött be a kétnapos vándortanácskozás, ahol délután a valaha Ady nevét viselő líceum előtti félalakos szobrot koszorúzták meg helybeliek, debreceni vendégek. A gimnázium dísztermében újabb előadások hangzottak el, olyan jeles irodalmárok, tanárok jóvoltából, mint Kozma Dezső kolozsvári egyetemi tanár, aki a mindent elsöpörni vágyó költőt a szem látóhatárát szűkítő nézetekkel perlekedő legeurópaibb embernek nevezte. A budapesti Koczkás Sándor már szenzációszámba menő információt is szolgáltatott a zilahi hallgatóságnak, kijelentve, hogy Adyt Endre nem volt elsőszülött gyermek, hanem második. Az Ady családnak egy Ilonka nevű leánykája jött világra legelőbb, aki születése után hamarosan meghalt, s mindezt a szülők magával a költővel sem közölték. Koczkás ugyanitt annak a magánvéleményének is hangot adott, amely szerint a költő főleg fikcióból használt nemesi előneveket azért, hogy beleszólása legyen a nemesség belügyeibe. Végezetül Láng Gusztáv beszélt a zilahiaknak publicisztikai válogatásáról, valamennyiüknek föltéve a csöppet sem költői kérdést: időszerű-e még Ady Endre? A krónikás véleménye az, minderre csak abban az esetben válaszolhat a jelenkor embere, ha megfogadja Cseke Péter buzdító szavait, amelyek szerint olvasni kell Adyt, hiszen egyaránt szolgál tanulságul mának és jövőnek.
A nagyváradi illetve zilahi Ady-napok befejezéseként Boér Ferenc Ki látott engem? című pódiumműsorán maga az élő Ady Endre látogatott el a Partiumba, hiszen a művész hiteles, a forradalmi tébolyig rendíthetetlen játéka elevenen hasított a közönség soraiba.
Rostás Szabolcs

2009. január 23. | Művelődés