A nemzeti kisebbségeknek közösségi jogokat kell biztosítani, nem pedig kollektív bűnösség vádjával illetni őket

Sógor Csaba a kisebbségvédelmet szorgalmazta az Európai Parlament plenáris ülésén
Magyarország önmagával határos. Az ország az elsõ világháború után területének 2/3-át vesztette el. Ezeken a területeken, ma már 7 államban, az összesen több mint 3 milliós lélekszámú magyarság politikai érdekképviselete az elmúlt 88 esztendõben csak békés eszközökkel küzdött jogaiért. A közel 20 politikai érdekképviseleti szervezet hatodik éve a Kárpát-medencei Képviselõk Fóruma (KMKF) keretén belül vitatja meg a továbbra is a békés érdekérvényesítés lehetõségeit: identitás- és anyanyelv megõrzése, gazdasági kapcsolatok, autonómiák. Ennek a fórumnak jómagam is tagja vagyok. Idén úgy döntöttünk, hogy az EU adta lehetõségek kihasználása érdekében közös lobby-irodát nyitunk Brüsszelben.
Érthetetlen, elfogadhatatlan, hogy a magyar közösségek békés törekvéseit egyes EU-s tagállamok politikusai szélsõséges jelzõkkel illetik, miközben az országukban élõ magyar kisebbséget kollektív bûnösséggel vádolják, anyanyelvének használatában korlátozni akarják.
- Elnök Úr, ezúttal szeretném felhívni az Európai Parlament figyelmét ezekre a szélsõséges jelenségekre és kirohanásokra, és ismét emlékeztetni arra, hogy a nemzeti kisebbségeknek közösségi jogokat kell biztosítani, nem pedig kollektív bûnösség vádjával illetni õket! Az EU-nak ebben kezdeményezõ, megelõzõ szerepet kell vállalnia.

2008. szeptember 26. | Közérdekű