Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma VI. plenáris ülésén vettek részt Budapesten az RMDSZ parlamenti képviselői szeptember 12-én és 13-án. A tanácskozás szombati zárónapján jóváhagyott dokumentum foglalkozik a brüsszeli magyar lobbiirodával, a szórványosodás elleni teendőkkel és a határon átnyúló közlekedés fejlesztésével. A KMKF támogatja a Brüsszelben létrehozandó magyar lobbiiroda, a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája létrehozását, amelynek kuratóriumában határon túli szervezetek is képviseltetni fogják magukat.
A testület közlekedéspolitikai előterjesztést nyújt be a magyar Országgyűlésnek, azt kérve: a parlament hozzon határozatot annak érdekében, hogy a kormány mielőbb megkezdhesse a szomszédos országokba átvezető tömegközlekedés fejlesztését.
A házelnök megemlítette, hogy a KMKF külügyi albizottságán belül Szórvány Munkacsoportot alakítanak, amely áttekinti a határon túli magyarság helyzetét az európai együttműködés terén és szorosabb együttműködést készül kialakítani a Magyar Tudományos Akadémiával.
Markó Béla szövetségi elnök a sajtóértekezleten úgy értékelte, hogy sikerült egy tartós, stabil és fontos intézményt teremteni, amely nemcsak évente egyszeri alkalommal ülésezik, hanem képes folyamatosan dolgozni is. „Az Állandó Bizottság, illetve a munkabizottságok tevékenysége erősítette meg az intézményt. Ma is fontos nyilatkozatokat, állásfoglalásokat fogadott el ez a fórum”. Ezek közül, Markó Béla szerint a legfontosabb - amely szinte egy évtizedes törekvés megvalósulását ígéri -, hogy a KMKF égisze alatt a magyarországi pártok létrehoznak egy alapítványt, amelynek célja a magyar kisebbségek érdekképviseleti irodájának működtetése Brüsszelben. A szövetségi elnök elmondta, a határon túli szervezetek támogatták aláírásukkal ezt a kezdeményezést. „Ez az iroda azért fontos, mert nemcsak itthon, nemcsak egymás között, hanem az Európai Unióban és Brüsszelben is hangsúlyosabban és közösen képviseli a mi ügyünket, hiszen az EU-ban ebben a pillanatban nincsenek olyan kötelező kisebbségjogi normák, nincs olyan közös koncepció, amely segíthetne nekünk” – fogalmazott a szövetségi elnök.
A KMKF ülésén 83 Kárpát-medencei magyar képviselő vett részt.
A tanácskozásról Seres Dénes képviselő számolt be olvasóinknak.
– A Kárpát medencei országokban élő magyarság helyzete nagyon változatos. Minden országban más helyzetben élnek a magyarok. Az EU-tagországok mellett Ukrajna és Szerbia még ettől távol áll, az ottani magyarság helyzete teljesen más megközelítést igényel. Hogyan lehet segíteni őket anélkül, hogy ez az EU normarendszere szerint is elfogadható legyen? Ez azt jelenti, hogy nagyon differenciáltan kell kezelni az anyaország határain kívül élő magyarság helyzetét.
Erdélyben viszonylag jó körülményekről beszélhetünk, legalábbis az ukrajnai vagy szlovákiai helyzethez képest. Ott diszkriminatív magyarellenes rendelkezéseket alkalmaztak, és ez ellen az Európai Unió sem tud hatékonyan fellépni. Az Európai Uniónak nincs egységes, egyértelmű és hatékony kisebbségi politikája. Időről időre véleményt nyilvánít, ha valahol etnikai fegyveres konfliktus készül, de nem beszélhetünk általános és egységes politikai elképzelésről.
A felerősödött magyarellenesség egyre erőteljesebben érződik. Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában is, de mi sem dicsekedhetünk, hiszen a szélsőséges nacionalista Nagy Románia Párt több mint 15%-os eredménnyel jelentős parlamenti tényező.
– Sikerült a különböző helyzetek kezelésére közös álláspontot kialakítani?
– Közös helyzetet jelent a kisebbségi lét. Ez minden országban azt jelenti, hogy anyanyelvhasználati és ehhez kapcsolódó oktatási gondok vannak. Nemrégen Ukrajnában és Szlovákiában korlátozták ezeket a jogokat. De Romániában sem beszélhetünk végleges megoldásokról, annak ellenére, hogy nálunk sokkal jobb a helyzet.
A másik fontos dolog a kapcsolattartás stratégiája volt. Ez elsősorban infrastrukturális kérdés. Hogyan lehet összehangolni azt, hogy az úthálózatok találkozzanak, új határátkelőket nyissunk a kapcsoilattartás megkönnyítésére? Erre a gazdasági bizottság dolgozott ki egy nagyon jó anyagot.
Fontos része volt a tanácskozásnak egy alapítvány létrehozása, amely Brüsszelben egy közös irodát működtetne, amely a kisebbségben élő magyarságot lenne hivatott képviselni az EU-ban.
– Sikerült-e egyeztetni a magyarországi pártok képviselőivel a határon kívüli magyarság helyzetéhez való viszonyulást? Függetleníteni lehet a magyarországi politikai megosztottságtól a kisebbségpolitikát? Megelőzhető-e a belpolitikai megosztottság exportálása?
– Ez már régi téma. Mi – azaz a Magyarország határain kívül élő magyarok – egyértelműen megfogalmaztuk, hogy minden magyarországi politikai párttal jó viszonyt kell kialakítsunk, és a mindenkori magyar kormánnyal kell tartsuk a kapcsolatot. Többször megfogalmazódott, hogy egyetlen magyar párt se próbáljon nyomást gyakorolni vagy beavatkozni egyik vagy másik személy mellett – amint ez a helyhatósági választások alkalmával történt –, mert ez megosztottsághoz vezet. Ne csoportosulásokat, hanem a kisebbség egészének érdekeit támogassák. Minden országban más, sajátos körülmények között élnek a magyarok, helyzetüket ők ismerik a legjobban, ők illetékesek megítélni a leghatékonyabb stratégiájukat, a többségi nemzettel kialakítható viszonyukat. Azt, hogy mit és hogyan, csak az ott élők tudják megfogalmazni. Ehhez számítunk a magyarországi politikai pártok és döntéshozó tényezők egységes segítségére. Egységesre, nem megosztóra! A kisebbségek hasznára, nem kárára! Nerm egyéni szimpátiákra, hanem a közösségeink helyi döntéseinek támogatására van szükség. Ezzel mindenki egyetértett.
A belső demokrácia lehetősége adott. Aki a külső demokráciát, a választás lehetőségét lobogtatja, az gyakorlatilag a többségi nemzet érdekeit szolgálja. Az általános tapasztalat szerint a megosztottság minden országban csökkentette a kisebbségben élő magyarok politikai súlyát, erejét, hatékonyságát. Ez nem lehet egyetlen kisebbség érdeke sem! Ezt kellene felismerjék a magyarországi pártok, intézmények. Ez az óhaj egységesen fogalmazódott meg nem csak az erdélyi, de szlovákiai és a szerbiai magyarok részéről is.
– A tanácskozás után milyen eredményre számíthatunk? Megértik-e és alkalmazni fogják a magyarországi pártok az itt megfogalmazott elveket?
– Az üzenet egyértelmű, de ellenőrző mechanizmus hiányában ez lelkiismereti kérdés marad. De a KMKF a Magyar Országgyűlés szerves része – egyesek szerint a „felsőháza” kellene legyen. Nem hiszem, hjogy bármely magyar-országi pártnak érdekében állna ártani a határon túli magyarságnak!
– Ennek ellenére voltak beavatkozások a helyhatósági választások menetébe…
– A helyhatósági választások esetében a helyi közösség hivatott dönteni arról, hogy kiben bízik meg. Ebbe a folyamatba senkinek nincs joga beavatkozni sem „felülről”, sem kívülről. Elfogadhatatlan a nyomásgyakorlás egy közösségre egyik vagy másik jelölt mellett. A magyarországi pártok egyik vagy másik jelölt melletti kampánya elfogadhatatlan a helyhatósági választások esetében is, hiszen semmiféle támogatást nem tudnak nyújtani számukra sem a megyei, sem a parlamenti fórumokon. A hélyi közösségek szempontjából a hatékonyságuk megkérdő-jelezhető.
A találkozó jelentősége abban áll, hogy végre elmondhatjuk: intézményesült a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségek fóruma, amelyen egyeztetni lehet a sajátos és egyben közös problémákat, a támogatások módját. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy a magyarországi pártok számára is tudatosítsa a kisebbségben élő magyarság sajátos gondjait, realitását és lehetőségeit. Remélhetőleg Magyarország ebben partner lesz politikai pártállástól függetlenül.
Lejegyezte: Józsa László

2008. szeptember 19. | Közéletünk