Amit egyszerû megfázásnak nevezünk, az nem más, mint a több száz náthavírus - tehát semmiképpen sem az influenzavírusok - egyike által okozott tünetegyüttes. Mivel nagyon nagyszámú kórokozó - kutatók szerint mintegy 200 - képes vírusos rhinitiszt (meghûlést) elõidézni, a szervezet védekezõ rendszere képtelen mindegyik ellen hathatós, azonnal bevethetõ ellenszert tárolni. A betegséget okozó vírus ráadásul emberrõl emberre könnyedén tevõdik át, gyakran a kéz közvetítésével, amelyre rákerülnek az orr vagy a légzõszerv nyálkahártyáján lévõ kórokozók.

Minden ilyen vírustámadás alkalmával a szervezet kifejleszt ellenanyagot, vagyis egy következõ alkalommal már képes lesz az ugyanilyen vírus támadását kivédeni, ám a náthát, megfázást okozó vírusok nagyon nagy száma és állandó változása lehetetlenné teszi, hogy a szervezetnek mindegyikre legyen kész ellenszere. Így legközelebb újra és újra megfertõzõdhetünk, és a kellemetlen tünetekkel kell szembesülnünk. A náthát minden esetben vírus okozza, ám az, hogy a szervezet ellen tud-e állni a kórokozók támadásának, sok mindentõl függ.

A közhittel ellentétben a meghûlést nem a hideg, vagy a szervezet lehûlése okozza: ezt igazolja, hogy a legnagyobb nyári melegben is meg lehet fázni, és a hideg tél önmagában nem fokozza a meghûlések gyakoriságát. Hideg idõben azonban gyakrabban tartózkodunk zárt, fûtött helyiségben. A központi fûtés szárítja a vírusok elleni elsõ védelmi vonalat képezõ nyálkahártyákat, a ritkább szellõztetés, az összezártság pedig a fertõzõdés kockázatát tovább növeli. A befolyásoló tényezõk közé tartozik még a vírusok száma, fertõzõképessége, bizonyos meteorológiai tényezõk és az, hogy milyen testi-lelki állapotban vagyunk a fertõzés pillanatában. A hirtelen lehûlés - például egy kiadós esõ esetén - csökkentheti a szervezet ellenállóképességét, amely ily módon valóban hozzájárulhat a nátha kifejlõdéséhez, ám aki kellõen edzett, nem hûl meg egy váratlan felhõszakadástól.

Mossunk gyakran kezet, különösen, ha a családban van érintett beteg.

Mivel a nátha cseppfertõzéssel tejed, köhögésnél, tüsszentésnél használjunk papírzsebkendõt, melyet használat után azonnal dobjunk a szemétbe!

Öltözködjünk az idõjárásnak megfelelõen. A túlzottan meleg, és a túlzottan lenge öltözködés sem tesz jót ugyanis a szervezetünk ellenállóképességének.

Kerüljük a zárt, zsúfolt tereket, és a hûvös idõ ellenére is rendszeresen mozogjunk a szabad levegõn. Napi néhány perces séta, sportosabbaknak a futás, nem csak a közérzetnek tesz jót, hanem véd a megfázástól is.

Ebben az idõszakban lehetõleg fogyasszunk vitaminban gazdag gyümölcsféléket, citrusféléket. Az életkorunknak megfelelõ napi szükséges vitaminmennyiséget vitaminkalkulátorunk segítségével kiszámolhatjuk.

Érdemes idõt szánnunk a közösen használt eszközök, így a billentyûzet és a telefonok rendszeres fertõtlenítésére is, ezeken ugyanis baktériumok, vírusok telepedhetnek meg, így növelhetik az esélyét annak, hogy mi is megbetegedjünk.

Kismamák és terhes anyák esetében egy enyhébb meghûlést is komolyabban kell venni, és orvos vagy védõnõ tanácsát kell kérni bármilyen gyógyszer alkalmazása elõtt. (origo)