Innen nem mennek el az emberek

Imé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!” (Zsolt. 133:1.)

„Több évtizedes, ha nem évszázados álma az erkedieknek, hogy járható útjuk legyen. Ez most megvalósult. Mi is elszámítottuk magunkat, mert sokkal hamarabb, feleannyi idő alatt értünk ide, mint amennyire számítottunk. Ezzel az úttal sokkal közelebb került Erked a városhoz. A felújított iskola és ez az aszfaltút, amely a falu végéig folytatódik sokkal jobb körülményeket teremt a fiatalok számára.” (Seres Dénes képviselő útavatási beszéde)
Az alig 500 lelket számláló falunak ez az ötödik ünnepe, de alighanem ez lesz a legemlékezetesebb. A Zilah-Sarmasági úttól mintegy 14 km-re eső települést csak nagyon nehezen lehetett megközelíteni a nagyon rossz út miatt. Eredetileg Kusalyig volt aszfaltút – az is gödrös –, de a magyargoroszlói tetőtől már autót és emberpróbáló út következett. Végh Sándor alprefektus jelezte, hogy nehéz volt kiverekedni az út teljes felújítását, mert nem egy-két kilométer bekötőútról van szó, hiszen a goroszlói tetőig 7,5 km-es utat kellett újjáépíteni. De végül sikerült pályázatokkal, kormánypénzekkel ezt is megoldani. Csóka Tibor megyei alelnökkel együtt hetente kijöttek ellenőrizni, hogyan használják fel a kapott összegeket, és milyen minőségű munkát végez a vállalkozó. Az eredmény magáért beszél. Megjegyezte, hogy most már újrakezdték a bősházai út aszfaltozását is.
Az V. Szilágyerkedi falunap a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen Bándi Sándor baptista lelkipásztor hirdette az igét, Isten áldását kérve az erkedi népre, a fiatal házasokra, a gyerekekre, az új esélyt kapott falu jövőjére. Igehirdetését a baptista fúvószenekar szereplése tette ünnepélyesebbé.
Balázs Zoltán lelkipásztor üdvözletében megköszönte az RMDSZ érdek-képviseletének segítségét. Nélkülük aligha sikerült volna mindezt megvalósítani. Köszönte Seres Dénes képviselő, Fekete Szabó András szenátor, Csóka Tibor megyei alelnök és Végh Sándor prefektus segítségét. Tevékenységük igazi érdekkérvényesítés. Seres Dénes válaszában megjegyezte: ez természetes, hiszen azért vannak ott a parlamentben és a kormányban a Szövetség képviselői, hogy a helyiek által meg-fogalmazott elvárásoknak minden lehetőséget kihasználva eleget tegyenek.
Balázs Zoltán lelkész üdvözölt mindenkit, aki úgy érzi, hogy ide tartozik, aki jól érzi magát a falu közösségében. Mert mindenkinek ott kell helytállnia, ahova rendelte az Úr. Kell a közösség, mert egyedül nem lehet élni, de a közösségért áldozni kell, oda kell figyelni egymásra, segíteni másoknak, nem csak a magunk dolgaival törődni. Ezt az áldozatot sokan nem vállalják, de akik vállalták, most itt vannak. Megköszönte mindenkinek áldozatát, aki a közösségért félretette saját dolgát, és segített a falunapok minél sikeresebb lebonyolításában. Az áldozatvállalásban kiemelte a következetességet, mert az úton végig kell menni. Ha csak egy métert aszfaltoztak volna le, ugyanolyan elszigetelt maradt volna Erked, mint eddig. Végig kell vinni minden közösségi cselekedetet, mert egy-két lépéssel sehova sem jutunk.
Seres Dénes útavató beszédében szimbolikusnak nevezte ezt a mai napot, amely felekezetre való tekintet nélkül a magyarság egységét jelképezi. Az útépítéssel párhuzamosan folyik az iskola felújítása, hogy a gyerekek minél jobb körülmények között tanulhassanak. Az erkediek részben hitték, részben nem, az útra vonatkozó ígéretet. Igaz, volt megtorpanás is, mindenki megijedt, amikor abbahagyták az út építését az első 100 méter után. De sikerült kiharcolni a folytatást, és alig másfél hónap alatt elkészült az aszfaltút. Megígértük, teljesítettük, amit felvállaltunk. Több mint 30 milliárd lejt sikerült a kormány alapjaiból erre a célra téríteni, ez az út lett az eredménye. A régi rendszer falupolitikája Erkedet is halálra ítélte, de ennek vége. Most nyugodtan hazajöhetnek azok is, akik innen elvándoroltak, mert kezd eltűnni a falu és a város közötti különbség, legalábbis a körülmények szempontjából. „Hálát adunk Istennek, hogy itt lehetünk, és tudtunk segíteni, hogy sikerült legyőzni a nehézségeket, a keresztbetevőket. Mindezt a szolgálatot, áldozatot és kölcsönös segítséget kell megőrizni a jövőben is, mert csak ebből lesz közösség, és nagyobb léptékben nemzet,” mondotta Seres Dénes. De felhívta a figyelmet a nagyobb elővigyázatosságra: a jó út könnyen balesetveszélyes lehet, ha nem vezetünk eléggé elővigyázatosan.
Az ünnepélyes útavatás után olyan rendezvények következtek, amelyek mindenike az aszfaltúthoz kapcsolódott.
Elsőnek a Terbete néptánccsoport próbálta ki, hogyan esik a tánc az aszfalton. Szilágyi Pityu zenekara és Szegedi Zita éneke szolgáltatta a talpalávalót. Utánuk a magyarországi testvértelepülés, Csobaj (Tokaj melletti bortermő vidék – kitűnő boraiból az erkedieknek is hoztak kóstolót) néptánccsoportja mutatta be vidékük jellegzetes táncait, játékait.
A magyarországi Szentesről érkezett motorosok barvúros bemutatójára még Szilágysomlyóról is eljöttek az ottani motorostalálkozó résztvevői. A kitűnő út alkalmat adott arra, hogy elkápráztassák a falu népét, mit is lehet művelni egy jó motorral egy jó úton.
Horog Gábor és Kecskés Gábor pedig a Hajduszoboszló környéki csikósok tudományából mutatott be egy kis ízelítőt a közönség örömére. Az ember és ló szoros kapcsolatának évszázados hagyományának megható felismerését nagy tapssal jutalmazta a falu népe.
Közben a lelkész felesége már szervezte a gyerekek számára az aszfaltrajzoló versenyt, amelynek témája a falu élete volt. Minden résztvevő kapott egy teljes szineskréta dobozt, és a gyerekek kedvükre mázolhatták a számukra kijelölt aszfalt-irkalapra azt, amit a faluból szebbnek, fontosabbnak tartanak. Természetesen az utat, a traktort, és főleg a Napot. Ez utóbbi egyetlen rajzból sem hiányzott. Megható volt, mennyire jól érzik magukat a gyerekek ebben a környezetben.
Délután Csobaj lelkipásztora, Balázs Pál hírdette az ígét. Az ünnepségen a csobaji református egyházközség vegyeskórusa is bemutatkozott az erkedi híveknek.
A délutáni istentisztelet után sportvetélkedők következtek, természetesen az aszfalton. A meghirdetett lószépség- és gyorsulási verseny eredménye is a Hortobágy melléki csikósokat dicséri. A legszebb aszfaltrajzot készítették: Tóth Betti és Balázs Mátyás -I. díj, Püsök Gábor - II. díj, Tóth Diána - III.díj
A futóverseny legjobbjai: Sava Dorel, Csáki Lénárd és Gál Tihamér
Este mindenki megkóstolhatta a helyeik bográcsosfőző tudományának eredményét, táncolhatott az aszfalton a szabadtéri diszkó alkalmával, és a tűzijátékban is gyönyörködhetett.
Mindenki számára emlékezetes maradt az erkedi falunap, azé a közösségé, amely mindenkit hazavár, ahová érdemes hazaköltözni.

Józsa László

Erked
A színmagyar mintegy 500 lakosú falu majdnem fele-fele arányban baptista illetve református vallású. Balázs Zoltán református lelkész adatai szerint 280 református szerepel a nyilvántartásokban.
Az 1980-as években sokan Aradra költöztek a jobb megélhetés reményében. A ’90-es években ez a folyamat leállt. Ez a falu kivétel, a fiatalok már nem mennek el a faluból. A falu népessége növekvőben van, sok a gyerek és a fiatal. Ezt jelzik a református egyházközség adatai is: az idén még nem volt temetés, de három keresztelő és két esküvő is volt a közösségben. A lelkész az idén hét fiatalt konfirmált.
Az adatok alapján erőteljes, növekvő közösség, amely most új fejlődési lehetőséget kapott.

2008. szeptember 05. | Címlap and Vidékeink