Egyre inkább érzelmi alapon választunk

Ötödik EU Tábor - Zárónap Sajtóértekezlet
„Közel 400 résztvevő vett részt az idei EU táborban. Ebből a számból 150 szabadon megpályázható hely volt bármelyik 17 évét betöltött fiatal számára. Ez a tábor az egyetlen fókuszáltan unióra koncentráló rendezvény, és ez jól van így” – ismertette Bodor László MIÉRT társelnök, a tábor főszervezője a rendezvény záró sajtótájékoztatón.
„Nem koncertekben és külföldi zenekarokban gondolkodtunk, mint a Félsziget esetében, hanem felkészült oktatókra, kommunikálni vágyó politikusokra és professzionális előadókra, akik felnőttnek tekintik az útját kereső középiskolást vagy egyetemistát ” – mondta.
„Jövőre ugyanígy itt leszünk, szintén társszervezőként. Három érvem is van a mellett, hogy ez a közös munka folytatódjon a MIÉRT-el.” – mondta a tájékoztatón résztvevő Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem titkára. „Először is az egyetemünknek van egy európai tanulmányok szakja, és ez a tábor 100%-osan erről szói, másodsorban ez egy jó hangulatú tábor, ahova jó visszatérni, harmadjára pedig olyan erdélyi sikertörténeteket ismerhetnek meg itt a diákjaink , amelyek ösztönzőleg hathatnak saját szakmai fejlődésükre.”
„Idén ragaszkodtunk hozzá, hogy szakemberek és szakpolitikusok is fajsúlyosan jelen legyenek a beszélgetéspanelekben, ugyanis ők azok, akiknek megbízható szakmai rálátásuk van az adott témára – olyan, amilyen egy politikusnak sohasem lehet.” – emelte ki Korodi Attila miniszter a sajtótájékoztató végén.
Kampány – a jelölt szemével
Az EU Tábor záró nagyelőadásán a 2008-as helyhatósági választások RMDSZ-es jelöltjei vettek részt – a téma a kampánystratégia volt.
“Itt nagyon sok nyertes van, és úgy tűnik, hogy én vagyok a vesztes” – kezdte felszólalását Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter, marosvásárhelyi polgármester-jelölt. “Miért nem nyertük meg Marosvásárhelyt? Még mindig nem sikerült megtörnünk az etnikai konfliktust.” Elmondta, hogy a kampány tervezése már tavaly novemberben elkezdődött, de “az döntött Vásárhelyen, hogy “sajnos, az ellenfelek szemérmetlenül csaltak.”. Kitért arra, hogy a polgármester eddig sem bizonyított, és valószínűleg ez a következő négy évben sem fog sokat változni.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgár- mestere, elmondta, hogy a választásokon “nem egy párt nyer, hanem a másik párt veszít, és így történt ez most is”. Hozzátette, hogy Sepsiszentgyörgyön különösen erős RMDSZ ellenes hangulat uralkodott az utóbbi néhány évben, ezért a politikai ellenfeleknek viszonylag könnyű volt kidolgozni kampánystratégiájukat – az már más kérdés, hogy sikertelenül alkalmazták.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy idén főleg a falvakra koncentráltak, mert ott 15 százalékkal magasabb a szavazási hajlandóság. “A jelöltnek kell hinnie abban, hogy meg tudja nyerni a választást. Volt olyan RMDSZ-es jelölt, aki nem hitt abban, hogy nyerhet, és el is vesztette a választást.”
Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke a Szatmár megyei kampányról beszélt: “Úgy kezdtük a kampányt, mint a magyar labdarúgók: gyenge kezdés után erős visszaesést tapasztaltunk. Később azonban kemény munka árán, mégis sikerült megnyerni a választást Szatmár megyében, rengeteg román szavazatot is begyűjtve. Csehi szerint ezzel „a nacionalista hangvételnek vége – és nemcsak Szatmár megyében, hanem egész Erdélyben is.”
A Hargita megyei kampányról Korodi Attila, környezetvédelmi miniszter, Hargita megyei kampányfőnök szólt. Elmondta, hogy egy nagyon fiatalos, dinamikus kampányt tudnak maguk mögött, aminek megvolt a hatása. „Bebizonyítottuk, hogy tudunk úgy nyerni, hogy nem dobálózunk Trianonnal és autonómiával, hanem elég az, ha az itteni emberekről beszélünk.”
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, országos kampányfőnök-helyettes bírálta a helyi szervezetek központi RMDSZ-hez való hozzáállását, állítása szerint a központi kampánystratégiát ezek a szervezetek sokszor nehezen fogadják el.
„A központi vezetés azért jó, hogy ha elveszítjük a választásokat, legyen kit szidni, ha pedig elfogy a pénz, legyen kitől kérni.” – mondta Kovács. A politikus továbbá hangsúlyozta, hogy „közvetlen találkozásokra” van szükség a jelöltek és a választó között, mert semmi sem helyettesítheti ezt a kommunikációs formát.
Porcsalmi Bálint tanácsadó az RMDSZ 20008-as helyhatósági kampánystratégiájáról beszélt: „Az úgynevezett door-to-door kampánystratégiában látom a jövőt – ez olyan eszköz, amelynek lényege, hogy felkeressük, személyesen érjük el a választót. A visszaigazolások szerint ez a leghatékonyabb módszer.”
Választások a Second Life virtuális világban?
„Mi a különbség a patkány és a mókus között? A mókusnak jobb a marketingje!”- adta meg a alaphangot Porcsalmi Bálint tanácsadó a „Kommunikációs stratégiák és arculattervezés” című előadáson a tusnádfürdői EU táborban . Erre a beszélgetésre kampánystratégákat és arculat-tervezőket hívtak meg.
„Sepsiszentgyörgyön fiatalos, innovatív kampányt csináltunk – mondta Porcsalmi –, és ennek ellenére a fiatalok között volt a legkisebb szavazási hajlandóság. Az új generációk nincsenek még tudatában annak, hogy saját maguk jövőjéről döntenek, amikor választanak – és ezen kellene változtatni.”
„Azt kell mondjam, hogy jók vagyunk, mi romániai magyarok, a vizuális kampány-technikák használatában”- jelentette ki Kádár Magor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kommunikációs tanszékének vezetője. Hozzátette, hogy amíg a román politikusok az idei önkormányzati választások alatt fedezték fel az internetes meggyőzés lehetőségét, addig az erdélyi magyar politikusok már évek óta használják ezt az eszközt. Példának okáért Nagy Zsolt ex-miniszter már 2005-ben működtetett egy blogot – amikor ez a kommunikációs forma még kuriózumként hatott.
„Már tettek fel nekem olyan kérdést is, hogy a BBTE kurzusait lehetne-e hallgatni a Second Life nevű internetes játék keretein belül. Kíváncsi vagyok, mikor lesznek választási kampányok a virtuális világban?” – mondta.
„Valóságsó jellegű választási kampányokat képzelek el a jövőben, olyanokat, mint Antal Árpád 24 online órája . Pontosabban ezeknek a „ valóságsóknak” a dinamizmusát és emberközeliségét lehetne felhasználni. – folytatta a gondolatmenetet Bálint Ferenc arculat-tervező. „Egyre inkább érzelmi alapon választunk, ezért a következő lépés az lesz, hogy a politikusnak - túl azon, hogy szakember vagy jó a programja - nem árt, ha szimpatikus is a választó számára.” – mondta.
„Ha megfigyeljük a 2008-as önkormányzati választások magyar politikusainak web-oldalait, és összehasonlítjuk a korábbi honlapokkal vagy a román pártok oldalaival, észrevesszük, hogy ezek a kommunikációs csatornák fejlődtek”- értékelte Porcsalmi Balázs arculattervező a jelöltek internetes megjelenési felületeit és hozzátette, hogy ezek interaktivitását fokozni kellene.

2008. július 18. | Közéletünk