Alma a fa alatt

Kétségtelen, a Markó–Tõkés- avagy a Tõkés–Markó-(hiúsági sorrend így kizárva) találkozó a napokban tetõ alá kerül, közvetlen RMDSZ-elnök–MPP-elnök eszmecserére az elkövetkezõ hetekben-hónapokban viszont aligha lehet számítani.
A magyarázatra valamiféle küzdõsportbeli magyarázat lehetne a legkézenfekvõbb, miszerint leginkább a hasonló súlycsoportbelieket engedik be ugyanazon ringbe, de találni más érveket is. Mondjuk egy olyant, amelyiknek nem sok köze van az erdélyi magyar egyházakhoz, mivel amolyan buddhista szállóigének hangzik: két személyiség találkozásához két személyiség kell. Vagy egy másikat, amelyet a közéleti demokrácia tapasztalataiból lehetne kikövetkeztetni: egy találkozónak csak akkor van közéleti hatékonysága, amennyiben hiteles tárgyalópartnerek között zajlik.
A közéleti hitelességet mindenekelõtt a szavazatok biztosítják, már pedig az MPP-elnök sorozatos RMDSZ-szidalmaival egyetemben csupán voksvesztését és hiteltelenségét tudta  bizonyítani.
Hargita megyei tanácsosként nyilvánvalóan megcsillogtathatja még közéleti érdemeit valamelyik szakbizottságban, a két hegy közötti útjavítás vagy települési csatornázás mégoly fontos gondjai azonban nem azonos nagyságrendûek a romániai magyarság sorskérdéseivel vagy a választás szabadságáról való elmélkedésekkel, amelyekben mindeddig szakavatottságát igyekezett bizonyítani.
Szász Jenõ magyarországi barátai és politikai-gazdasági kapcsolatai ellenére is leszálló ágba került, és alighanem szép lassan kihull azon a politikai rostán, amelyet saját pártján belül a kavicsot és homokot lapátolók, az építkezést sürgetõk egyre többen és egyre erõteljesebben kezdenek rázni.
Bármelyik égtájra figyelünk, szinte nincsen olyan nap, hogy MPP-es berkekbõl ne szállna fel a füst: mielõbb kongresszust kell összehívni, szerkezet- és stratégiaváltást kell eszközölni, a legalsó szintekrõl kell újból felépíteni a szervezetet ahhoz, hogy mûködõképessé váljon. Nem ritkák az olyan belsõ vélemények sem, miszerint az MPP-nek a szórványban nincs létjogosultsága, a Székelyföldön pedig más centrumok veszik majd át Udvarhelytõl a vezetést.
Az MPP-elnöknek nem sok politikai kártya maradt a kezében. A parlamenti választások elõtti listára kerülésének legfontosabb aduja, az MPP-s tanácsosok és polgármesterek számbeli aránya nem éri el a bejutási küszöbre vonatkozó zsarolási szintet, és így kénytelen-kelletlen egyet tehet: üdvözli a Markó–Tõkés- avagy a Tõkés–Markó-találkozót, abban bízva, hogy egy esetleges megegyezés gyümölcseibõl számára is lehullhat még egy késõ õszi, parlamenti alma.
Csak hát a gyermekmesékbõl valamennyien jól tudjuk: ezekkel a pirospozsgás almákkal nagyon csínján kell bánni. Felnõtt korunk ráadásul mindezt felülírja: vegyszer még gonosz mostoha nélkül is rejtõzhet benne.
Székedi Ferenc (ÚMSz)

2008. június 27. | Közéletünk