Álmodozásból valóság

40 éves a zsibói botanikus kert

Két évfordulóról emlékeztek meg Zsibón június első hetének végén: a helyi botanikus kert megalakulásától eltelt 40 évről valamint az intézményt megalapító Vasile Fati tavaly júniusban történt elhunytáról.

A szakirodalomban is jegyezték: az intézmény 1968-ban alakult iskolai botanikuskert besorolással. Státuszát meg-megváltoztatták, úgynevezett „fiatal természetbarátok állomásaként” működött 1974-től, előbb költségvetési támogatással, 1988-tól „önfinanszírozásból” tartotta fenn magát. A rendszerváltást követően korszerű, a tudományos kutatást is szolgáló botanikus kertként tartják nyilván.
Az eltelt négy évtizedről megemlékezően leplezték le a pálmaház előtti téren a kertet alapító Vasile Fati mellszobrát, Sepsi József zilahi képzőművész alkotását. Ugyancsak ő készítette Wesselényi Miklós egészalakos szobrát, amely a helybeli református templom udvarán áll a városközpontban.
Az esemény alkalmából ismertették Anca Sârbu, a Botanikuskertek Szövetsége elnökének üzenetét. A megemlékező rendezvényen Tiberiu Marc, Szilágy Megye Tanácsának elnöke méltatta Vasile Fati életművét, aki a szónok szerint álmodozó volt, s az álmára tette fel életét, amelyet néha Don Quijote-i hadakozásnak is tekintettek, ám pályafutása igazolta: a botanikai kutatásban új technológiát is bevezetett, iskolát alapított, ezzel együtt tette ismertté a várost és a megyét.
Az eseményt méltató Mircea Ghiurco, megyei tanácsi alelnököt követően Nicolae Bocşan, a kolozsvári Babeş-Bólyai Tudomány Egyetem prorektora is állította: a botanikus kertet alapító álmodozó és jövőbe látó, de ugyanakkor szakember volt, annál is inkább, mert Zsibón modern botanikus kert jött létre és egyben biológiai tudományos kutatóközpont, amely kapcsolatokat tart az ország határain túli hasonló intézményekkel. Szerinte ezért is „Vasile Fati élete beteljesedett álom”. A kolozsvári partner illetve irányító botanikus kert igazgatója, dr. Vasile Cristea méltatását követően Ioan Almaş, Zsibó alpolgármestere és Ioan Ghiurco zilahi ortodox lelkész emlékezetek és mondtak üdvözlő beszédeket.
A vallásos szertartást követően a tágas amfiteátrumban vetítették le a zilahi Major István készítette dokumentumfilmet. A dokumentumfilm főszereplője, Vasile Fati ismertette a botanikuskert történetét, fejlődését, a román szöveg angol nyelvű tolmácsolásban is hallható volt. A film készítője ugyanakkor bemutatta a Wesselényi-kastélyt, a botanikuskert felölelte – a jelenben 35 hektárra bővült – övezetét. Az országos érdeklődésre számot tartó dokumentumfilmből meglepő felfedezésről is értesültünk. Korábbi földmunkálatok során talált leletek a földtörténeti újkor – paleocén – több tízmillió éve végetért szakaszból eltűnt élőlények: növények, állatok kövületei.
A korábban öt hektár területet felölelő s a jelenre kibővült botanikuskert a nyilvánosság számára is elérhető. Naponta látogatható, látványaihoz tartoznak a félhektáros mesterséges tó, az őzek kertje, pálmaházak, japán kert jellemző épülettel, többek között ezek várják a látogatókat minden évszakban. Jelenleg ötezernél több növényfajta található a kertben, a szabadban és az üvegházakban. Hazai növényfajtákon kívül távoli kontinensekről származó cserjéket, fákat, dísznövényeket, medencéiben egzotikus halakat csodálhat a látogató.
Az intézmény hatvan ország közel félezer botanikus kertjeivel és arborétumaival tart kapcsolatot.

Az oldalt szerkesztette: Fejér László

2008. június 20. | Kaleidoszkóp