A választás és lehetősége

A helyhatósági választások már lezárultak a megyei tanács szempontjából, és 22 településen van polgármester. A többi közigazgatási egységben viszont csak a tanács összetétele végleges, vasárnap polgármestert kell választani. A Szilágyság kérdéseire Seres Dénes elnök elemezte az eredményeket.

– Megállapíthatjuk, hogy amint 18 évig támogatott, most is nagyrészt egységesen szavazott bizalmat az RMDSZ jelöltjeinek a szilágysági magyarság. Ezt újból meg kell köszönjük. Úgy gondolom, hogy ezzel a bizalommal az elmúlt évek munkáját, hozzáállását, eredményeit jutalmazták a választók. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a Szilágy megyei magyarság szinte naponta érezhette az érdekvédelmi szervezet folyamatos tevékenységét. Visszaszereztük a szilágysági magyarság önbecsülését, hitét, bizalmát a jövőben.

Biztosítottuk anyanyelvhasználatunkat, fellendült művelődési életünk, településeink gazdaságilag is fejlődnek – mindez azt igazolja, hogy az érdekvédelmi szervezet a közösségeket szolgálta. A bizalom, amelyet most megerősítettek igazolja azt, hogy a szervezet helyes úton járt, ezen kell a következőkben is járnunk. Igazolnak minket a helyhatósági választások eredményei. Négy évvel ezelőtt nyolc megyei tanácsosunk volt, most kilencet jegyezhetünk. Zilahon is eggyel emelkedett tanácsosaink száma, most 4 van. A helyi közigazgatásban négy évvel ezelőtt 148 önkormányzati képviselőnk volt, most 161 van. Mindezt nehéz kudarcként értékelni, de némi rosszindulattal ez is lehetséges.

Abban reménykedtünk, hogy sok év után a jelenlegi törvénymódosításokkal ismét magyar ember kerülhet a megye élére. Mindamellett, hogy reméltük a megyei tanácselnöki tisztség elnyerését a magyarság támogatásával, amelyre most valós esély mutatkozott, ha egy román párt sem ér el kimagasló eredményt. Ha ez bejön, lehetett volna magyar főispánunk. Karnyújtásnyira volt a magyaroktól ez a tisztség, nagyobb szabású magyar részvétel esetén valósággá is vállhatott volna. Nem rajtunk múlott, hogy ez nem sikerült. Alig 1.498 szavazattal maradtunk el az első helytől, míg Papp Lajos, az MPP jelöltje 2.180 szavazatot vitt el. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy ilyen fontos helyzetben ennek pártnak a megyei vezetői nem ismerték fel a szilágysági magyarság érdekeit. Az esélyegyenlőségre és kétségbevonhatatlan alkotmányos jogaikra, a választás szabadságára hivatkozva saját érdekeiket a közösségi érdek fölé helyezték, ezzel kiszolgálták a magyarságot a romániai politikai életből kiszorítókat.

A választás lehetősége kisebbségi helyzetünkben bent, az érdekvédelem keretében kell megnyilvánuljon, mi kifelé egységesen kell fellépjünk ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Nem elég általános szlogeneket hangoztatni, amelyek egyébként nagyon szépen hangzanak, sok tapsot lehet besöpörni velük. Csak akkor van gond, amikor a hangoztatott elvek érdekében semmit sem tesznek, sőt, sokszor ellene cselekednek.

– A polgári párt arra hivatkozik, hogy kénytelen volt külön listán indulni, mert az RMDSZ többszöri megkeresés után sem volt hajlandó tárgyalni velük.

– Semmiféle ehhez hasonló megkeresés a polgári párt egyetlen vezetőségi tagjától nem érkezett hozzám, és tudtommal egyetlen elnökségi taghoz sem. A tárgyalási készség illetve elutasításának hangoztatása hamis, félrevezető választási fogás. Mi már január végén meghirdettük az előválasztásokat, amelyre semmiféle korlátozást nem alkalmaztunk a választási törvényben rögzítetteken kívül. Egyetlen jelentkezőt sem utasítottunk el. A jelentkezők megmérettetését a helyi közösségek végezték, mi tiszteletben tartottuk a helyiek rangsorolását és döntéseit. Ezek alapján állítottuk össze a benyújtott jelöltlistákat, nem az íróasztal mellett összekapkodott jelöltekből. A most zajló amerikai előválasztási kampányban is ezt a gyakorlatot alkalmazzák, mitől lenne ez áldemokratikus? Demokratikusabb az íróasztal és a haveri társaság? Ennél demokratikusabb, ha valaki az esélyegyenlőségre hivatkozva egy olimpián úgy akar dobogóra állni, hogy nem vesz részt egyetlen versenyen sem? Ki látott már ilyen bajnokságot!

– Következik a második forduló.

– Nagyon fontos, hogy közösségeink azok mellé álljanak, akik eddig is több szavazattal bekerültek a második fordulóba a magyarok képviseletében. A második fordulóban kisebb frontvonalak alakultak ki régiók mentén, amelyek lényegesen meghatározhatják a vidék további sorsát. Ilyen a Brettyó mente néhány települése, gondolok itt Ippra, Szilágynagyfalura, ahol a magyarság meg kell őrizze vezető pozícióit, hiszen erre minden lehetőség adott, csak le kell győzni a helyi ambíciókat. Másképpen nem mi vezetjük magunka, hanem másoknak leszünk kiszolgáltatva.

Ugyanez vonatkozik a Tövishátra, ahol Szilágycsehben, Szilágyszegen, Kusalyban, Ballán, Haraklányban, Cigányiban vagyunk érdekeltek. De akár a kalotaszegi Váralmást is ide sorolhatnánk.

Ha megértjük mindezek fontosságát és átlátjuk lehetőségeit és összefogunk, akkor mindazt, amit elkezdtünk ezekben a községekben is folytathatjuk. Ezen tájegységek magyar jellegének és önazonosság-tudatuk megőrzésének lehetősége ugyanolyan fontos számunkra, mint a közösségek gazdasági és infrastrukturális fejlesztése, korszerűsítése.

– A helyhatósági választások után körvonalazódnak-e pártok közötti egyezségek?

– Szerintem a magyar közösség érdeke egy olyan stratégia és partneri viszony kialakítása, amely biztos eszköze lenne a magyar közösségek érdekérvényesítésének, ahhoz, hogy meg tudja valósítani elképzeléseit. Tárgyalásokat folytattunk megyei és helyi szinten is olyan tisztségek elnyerésére, amelyek az elkövetkező négy évre meghatározó szerepet játszhatnak magyar közösségeink életében. Csak így szólhatunk bele abba a döntéshozatali folyamatba és annak végrehajtásába, ha minél nagyobb súllyal vagyunk jelen ezekben a testületekben. A végleges megállapodások csak a második forduló utánra várhatók. Mindent a helyi és a megyei tanácsok megalakulásának a jegyzőkönyve szentesít. Akkor derül ki, ki tartja az adott szavát.
Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek a tisztségek nem célok, hanem a magyar közösségek szolgálatának leghatékonyabb eszközei. Az eddigi tapasztalat is ezt igazolta. Ezért nem fogunk egyetérteni olyan kezdeményezéssel, amely ez ellen irányul, akár magyar, akár MPP vagy más részről jön. Mert az erdélyi magyarság érdekében nem szavalni, hanem dolgozni kell. Mi ez utóbbit vállaltuk.

Köszönjük az elemzést, a helyi önkormányzati testületek megalakulása után folytatjuk helyzetünk vizsgálatát.

Józsa László

2008. június 13. | Címlap and Közéletünk