Egyetértés nélkül nincs haladás

Hiába van közel a város, ez az egyik legelhanyagoltabb község a környéken. Az utakat évtizedekkel ezelőtt aszfaltozták, a művelődési házakat is csak nemrégen kezdték javítani. Pedig Haraklány községben a magyarok aránya 61,16 %. Panit, Magyargoroszló és Diósad – a három magyarlakta település – nem tudott megegyezni egy közös jelölt személyében, 1996 óta nem volt magyar polgármestere a községnek. Most Dobrai Ferenc vállalta a polgármester-jelöltséggel járó áldatlan feladatot.
— Nyolc éve vagyok a községi tanács tagja, Diósadon élek, és ismerem a község minden baját gondját. A gondjaink gyökere az, hogy ha az egyik falu jelölt polgármestert, akkor a másik nem szavazott rá, és ez fordítva is így történt. Megittuk a levét: a román polgármestert, ha kétszer láttuk Diósadon az eltelt négy év alatt. Sokan most sem ismerik fel szavazatuk következményét, de remélhetően ők is ráébrednek arra, hogy döntéseiknek ők isszák meg a levét.
Ha megválasztanak, akkor első feladatomnak tartom a magyar közösségek közötti makacs vetélkedés tompítását, magszűntetését. Ennek hátrányait saját bőrünkön tapasztalhattuk, hiszen a környező magyarlakta falvakhoz képest jócskán lemaradtunk minden téren. Nem ismertük fel, hogy az egymással vetélkedés helyett sokkal többre vihettük volna az összefogással, egymás megsegítésével. Ideje lenne tanulni másoktól. Az ellentétek elsimításában nagyon számítok a lelkipásztorokra, akik a közösség lelki-szellemi motorjai. Nagyon jó viszonyban vagyok velük, és segítségükkel remélem sikerül összhangot teremteni a három magyarlakta település között. Másképpen polgármesterként sem tehetnék semmit, hiszen a közösségek együttműködése nélkül minden erőfeszítés eredménytelen marad.
— Hogyan kezdene munkához, ha polgármesternek választanák?
— Szerintem a legfontosabb a polgármester és a tanácstagok közötti viszony javítása, elsősorban a folyamatos és lényegbevágó információk akadálytalan áramoltatásával, a rendszeresített konzultációkkal, a döntések egyeztetésével. Hasonlóképpen fontos a lakossággal való kapcsolat javítása. Hetente kellene kijárni a község falvaiba, elbeszélgetni az emberekkel, felmérni és orvosolni gondjaikat-bajaikat. Csak így lehet felállítani azt a prioritásrendszert, amely alapján ki lehet dolgozni hosszútávú fejlesztési terveinket.
— Milyen irányú tervek esélyesek?
— A nagyon elhanyagolt infrastruktúrával kezdeném. A megyében szinte utolsónak végre itt is elindult valami, kezdték kövezni az utakat, néhol a „kultúrnak” nevezett művelődési ház javításához is hozzákezdtek. Ezen munkálatok befejezését kell megsürgetni, mert itt tartja a közösség az ünnepeit, lakodalmait, keresztelőit. Más helységekben már régen európai szintű körülmények között ünnepelnek, a mi körülményeinket nem kell részleteznem. Ugyanez vonatkozik az utak, a falvak utcáinak aszfaltozására, az ivóvízhálózat kiépítésének befejezésére és a szennyvízelvezető hálózat kiépítésére is. Igaz, amíg ezek nincsenek készen kár aszfaltozni az utcákat.
Az infrastruktúra és a közösségi házak mellett a szociális ellátáson is sok javítanivaló van. Ez nem csak anyagi kérdés. Diósadra hetente kijár a községi családorvos, sajnos, az idősek sokat panaszkodnak, hogy nem értik, mit mond, mert nem tud magyarul. Legalább egy magyar ápolónő kellene mellé. Ugyanakkor hetente egyszer vele jöhetne a patikus is, aki a leggyakoribb alapgyógyszerekkel azonnal ki tudná szolgálni a betegeket, hogy ne kelljen Haraklányig vagy Zilahig utazniuk érte.
Fontosnak tartom mindhárom magyar faluban a sportpályák kiépítését. Ez irányban alig történt valami, a polgármesteri támogatást akár el is felejtettük. Ezt sürgősen meg szeretném oldani minden faluban, mert a fiatalok már nagyon hiányolják a megfelelő mozgási, sportolási lehetőséget. De a fiatalok számára bizonyára vonzó lenne a néptánccsoportok magalakítása. Más településeken ennek nagy sikere van, itt is lenne annyi fiatal, hogy ünnepeink alkalmával ne a szomszédból hívjunk vendégszereplőket.
Sok még a munka, más községekhez képest rengeteg lemaradást kell behoznunk viszonylag rövid idő alatt, amíg felszámoljuk sáros utcáinkat, civilizált ellátást és szórakozási körülményeket teremtünk a község lakói számára. De mindezt csak akkor tehetjük meg, ha a falvak magyarsága mellénk áll, és olyan helyzetbe juttatja az érdekképviseletet, hogy az eredményesen cselekedhessen. Csak megfelelő eszközökkel lehet jobb körülményeket teremteni. Ezt az alapigazságot mindenki fel kellene ismerje. Ezt viszont csak a megfelelő szavazással lehet biztosítani az érdekképviselet számára. Utána már beszélhetünk munkahelyteremtésről, befektetők idecsalogatásáról, gazdasági fejlődésről is. Lejegyezte: Józsa László

Dobrai Ferenc

- 1968. május 24-én született Petrozsényben, itt járt elemi iskolába.
- Családja hazaköltözött, az általános iskolába már Diósadon jár.
- A szakiskolában mezőgazdasági gépészeti szakon végez, jelenleg református líceum esti tagozatán készül érettségizni.
- 1986-90 között mezőgépész, majd 2000-ig hasonló tárgykörben vállalkozó, utána egy cég ügyvezetője.
- 2000-től Haraklány község tanácsosaként képviseli Diósad magyarságát.
- 1993-ban nősült, 14 éves fia és 11 éves lánya van.

2008. május 27. | Közéletünk