Zúzdába küldött piros madár – 75 éve született Páskándi Géza

„Ez a verseskönyv tulajdonképpen regény: egy indulat, egy látomás regénye. Az igazi verseskönyvet éppolyan izgalommal lehet olvasni, mint egy bűnügyi regényt. A bűnügyi regényben a tettest fogják meg, az igazi verseskönyven a lélek legmélyét érjük tetten.” – állította Páskándi Géza a Tű foka verseskötetben.
Termékeny irodalmi pályáját a műfaji változatosság jellemezte: versek, novellák, esszék, drámák, műfordítások.
A Partiumból indult, 75 évvel ezelőtt, 1933. május 18-án született Szatmárhegyen. Egy anekdóta szerint rövidnadrágos kamaszként jelentek meg versei és újságcikkei a Szatmárnémetiben szerkesztett Dolgozó Nép című helyi lapban, amelynek munkatársa volt 16 éves diákként. Első alkalommal 1949-ben költözött Bukarestbe, ahol előbb az Ifjúmunkás hetilap, később az Előre napilap belső munkatársa. Második alkalommal 1963-ban került Bukarestbe, kijelölt kényszerlakhelyre.
A két bukaresti állomás között nehéz évtizedet élt meg. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem III. éves magyar szakos hallgatójaként 1957 tavaszán letartóztatták, és az állam elleni izgatás vádjával hat év szabadságvesztésre ítélték. Letartóztatása idején jelent meg első verseskötete Piros madár címmel. ám a könyv soha nem jutott boltokba, olvasókhoz, a madár nem repülhetett, a könyveket a zúzdában megsemmisítették. Igazi ritkaságnak számít megmentett néhány példánya melyeket tulajdonosaik évtizedeken át rejtegették.
Kiszabadulást követően könyvtáros, bibliográfus, szabadfoglalkozású író, klasszikus és kortárs román költőktől fordított, írásai Bélteki Géza és Óváry Géza álnevekkel is megjelentek.
Erdélyi évei később a kincses városhoz kötődnek, az 1970-es évek elején a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári lektora, 1974-ben Magyarországra telepedett, Budapesten a Magyar Írószövetség Kortárs című folyóiratának főmunkatársa, a Nemzeti Színház dramaturgja.
A magyar irodalom vesztett korai halálával, 1995. május 19-én halt meg Budapesten.
A Magyarországon töltött két évtizedes pályája rendkívül termékenynek bizonyult: mintegy 30 kötetben közölt verseket, színműveket, esszéket, meseregényt, gyermekverseket, regényt, filozófiai vígjátékot. Hagyatékát jelenleg a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik.
Színpadon bemutatott drámái történelmi tárgyuak: Vendégség, Tornyot választok, Erdélyi triptichon, Árpádházi triptichon, Magyar három király, László, Kálmán, Béla.
József Attila és Kossuth – díjjal tüntették ki, megkapta a Román Írószövetség díját. Prózáját román és német nyelvre fordították, drámáit angol nyelvre, azokat New Yorkban bemutatták.
Páskándi Géza életműve a magyar irodalom valós értéke.
(Z.L.)

2008. május 23. | Művelődés