Replika a “Sarmaságon a demokrácia” szerzőjének

Tisztelt főszerkesztő úr!

Nem szeretjük különösebben a sajtópolémiát, de ez esetben kénytelenek vagyunk visszautasítani az Ön által megfogalmazottak nagy részét, mely a Szilágyság legutóbbi számában megjelent.
Számunkra nem kényelmetlen a demokrácia, mint írja, ellenkezőleg. De azt se felejtse el, hogy a demokrácia nem csupán szavazattöbbséget jelent, a többség akaratának elfogadását, hanem pluralizmust is. Kisebbségben ezt is jó figyelembe venni. Meg azt is, hogy voltak és vannak esetek, hogy egyesek a demokráciáról papolnak, s közben megcsúfolják azt. Hogy a szavazat nem jelent értékítéletet, ezzel nem tudunk egyetérteni, hisz volt rá példa sok esetben, hogy országos szavazáson is történt negatív szavazás: valaki ellen vagy valamely párt leváltására. Pl. 1996-ban sőt 2000-ben, de még 2004-ben is. Ha egy szavazó egy szélsőséges vagy demokrata párt/jelölt mellett teszi le a voksát az is értékítélet.
Sajtókampányt sem folytatunk az érdekképviselet (RMDSZ) ellen, csak annyi, hogy nem egyoldalúan mutatjuk be a dolgokat. Egyáltalán nem igaz, hogy kizárólag a polgári párt véleményét közölnénk “előszeretettel”. Ennek megtapasztalására elég lett volna ugyanazon lapszám (Árkád, 2008/15-ös sz.) első oldalán levő interjút elolvasni Bogdán Zsolt református esperessel, az RMDSZ zilahi tanácsos jelöltjével. Sőt egy héttel hamarabb készítettünk interjút az RMDSZ zilahi polgármesterjelöltjével, mint a Szilágyság. Hol van itt az ellenkampány?
Az sem igaz, hogy “Az elvek, etikai szabályok - azaz a másik fél véleményének ismertetése már távol áll a tulajdonos elképzeléseitől”. Mielőtt a Szilágyságban ezek a valótlan sorok megjelentek volna, előtte levő nap már olvasható volt az Árkád 16. számában a sarmasági “másik fél” replikája id. Dull József és Dari Tamás tollából. S jóval nagyobb terjedelemben, mint az eredeti vitatott írás egy héttel korábban. Sőt még egy másik kritikus olvasói levelet is leközöltünk ugyanakkor, mely a sarmasági “névtelenekhez” szólt. Tettük mindezt anélkül, hogy megjegyzéseket fűztünk volna valamelyik íráshoz vagy mindennel egyetértettünk volna.
Azzal, hogy az Árkád tulajdonosát említi írásában, finoman szólva kimeríti a személyeskedés fogalmát. Egyébként mindenkit jellemez, amit leír vagy ahogy a klasszikusok mondták: “A stílus maga az ember”. Egyébként, amikor a lapba írok, nem tulajdonosi, hanem főszerkesztői minőségemben teszem, s ez szerepel az Árkád impresszumában is…
A Főszerkesztő úr további eszmefuttatásait és ismétléseit a demokráciáról és visszaemlékezéseit a párttitkári világról, köszönjük. Mi magunk is éltünk abban a korban.
Való igaz, hogy a névtelenek levelében van egy megfogalmazás, mely rasszista módon is értelmezhető. Az érintettek elnézését kérjük. Máskor igyekezni fogunk elkerülni a hasonlókat… Az ún. “névtelenek” levelében van egy jelentős mértékű kétségbeesés, talán ezzel magyarázhatók a kifogásolható jelzőik vagy vitatható állításaik.
A sarmaságiak gondjához hasonló problémák kisebb-nagyobb mértékben máshol is felütötték a fejüket, s a helyi közösség dolga azt megoldani, megbékélni, a sértődötteket kiengesztelni. Olyan vezetése lesz minden községnek és közösségnek, amilyent maga választ. Mi nem akarunk bírák lenni, csupán tájékoztatni szeretnénk.
Ismétlem, lapunk nem folytat senki ellen kampányt, de nem is kampányol senki mellett. Célunk az olvasók tisztességes (nem egyoldalú) tájékoztatása, olvasóink bizalmának megőrzése. Ami jó a szilágysági, erdélyi magyar olvasónak, az jó kell legyen nekünk is. Úgy véljük, hogy van hely Szilágy megyében nem csupán egyetlen magyar lapnak, hanem többnek is.
Ami az olvasókkal való élő kapcsolatot illeti, nem csupán a találkozókon, hanem olvasói leveleken keresztül is lereagálják azt, ami tetszik vagy nem, s mindannyian tanulhatunk belőle. Mi nem csupán monologizálni szeretnénk, hanem elvárjuk, sőt kérjük, hogy segítsenek olvasók és mások is jobbá tenni a lapot. Mi is adunk a közvéleményre, azért dolgozunk, azért létezünk ebben a formában. Nem manipuláljuk, pusztán formáljuk azt, szerény lehetőségeinkkel. Egyenruhát ölteni nem szeretnénk. Semmifélét. Bársonyszéket pedig egyáltalán nem akarunk. Bárki is ajánlaná.

Tisztelettel az Árkád és annak főszerkesztője, Beksy Ida

2008. április 25. | Fórum