Háttér Az új törvényjavaslatot a Románia 2007-re tervezett EU-csatlakozásához szükséges igazságügyi reformcsomaggal közösen nyújtotta be a kormány a parlamentnek és vállalt érte felelőséget, de a képviselőházi és szenátusi jóváhagyás után a kettős reformcsomagot az alkotmánybíróság elutasította, mert alkotmányossági kifogásokat emelt az igazságügyi átalakításokkal szemben. A lépésnek politikai válság lett a következménye (lásd Kormányzati harakiri c. összeállításunkat). A bíróság a restitúcióra vonatkozó törvénytervezetet külön nem kifogásolta.

A három törvény módosítása mellett a sürgősségi kormányrendelet olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek alapján kárpótolják azokat a volt tulajdonosokat, akiknek vagyonát természetben nem tudja az állam visszaadni.

Az alábbiakban a módosítások előnyeit és hiányosságait elemezzük, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendező 501/2001-es jogszabályra. A négy (ún. történelmi) magyar egyháztól elkobzott 2140 épületből mindezidáig – az érdekelt felekkel közösen fenntartott adatbázis szerint – 42 ingatlant, azaz az összes visszaigényelt épület alig 2 százalékát vették ismét birtokba a felekezetek.
___________________________

ELŐRELÉPÉSEK:

1. A természetben visszaszolgáltatott ingatlanok esetében a restitúciós törvényreform szerint visszaadják azokat az ingóságokat is, amelyek az elkobzáskor az épületben voltak és a visszaszolgáltatási kérés beadásakor még léteztek.

Így van remény arra, hogy olyan sokat vitatott épületek esetében, mint a gyulafehérvári Batthyaeum nem csak az épület, hanem a felbecsülhetetlen értékű könyvállomány is visszakerül a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába. Az épületek jelenlegi használói – az egyházak kérésére – kötelesek az igénylés beadásától számított 30 napon belül elkészíteni az ingóságok leltárát. Mulasztás esetében büntetés róható ki.

 

	Románia már számos pert vesztett az Európai Emberjogi Bíróságon, mert a hazai jogszolgáltatás inkorrekten járt el az államosított ingatalnok visszaigénylőivel szemben. A kifizetendő kárpótlás és perköltség összege többszáz ezer euróra rúg

2. Azokban az esetekben, amikor a visszaszolgáltatandó területet részlegesen beépítették, az egyházak visszakapják a szabadon maradt területet, a beépített területért kárpótlás jár. Amennyiben a terület teljesen be van építve új épületekkel, az egyházak ugyanakkora területű kárpótlásban részesülnek. Az egyházak visszakapják a teljesen beépített területet, amennyiben „könnyű vagy szétszedhető” épületek vannak rajta.

3. A természetben vissza nem adható területek esetében a piaci áraknak megfelelő kárpótlásban részesülnek az egyházak. A terület értékének felmérése az ingatlanbecslés nemzetközi szabályai szerint történik.

4. A visszaszolgáltatási döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül az állami-, illetve helyi hatósági tulajdonban levő épületeket kiveszik az állami nyilvántartásból, lehetővé téve az ingatlan telekkönyveztetését.

5. A restitúciós törvény módosításai szerint minden állami tulajdonban levő épületet – az oktatási és egészségügyi intézmények kivételével – természetben kell visszaszolgáltatni az igénylő egyháznak az épület jelenlegi rendeltetésétől függetlenül. Az épületet használó intézmény a Különleges Restutúciós Bizottságtól (KRB) megkapott átadási döntés kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles átadni az épületet.

	Amerikai nyomásgyakorlás Egyhangúlag szavazta meg az amerikai képviselőház május 23-án a romániai egyházi ingatlanok visszaadását sürgető, 191. számú határozatot. A Tom Lantos demokrata és Tom Tancredo republikánus képviselők által beterjesztett dokumentum, többek között, hat konkrét intézkedésben fogalmazta meg az amerikai kongresszus elvárását az egyházi tulajdonviszonyok gyors és igazságos rendezése érdekében.

6. Amikor nem lehet természetben visszaadni az épületet a kárpótlási rendelkezések értelmében – az érdekelt egyház beleegyezésével – kompenzálják a volt tulajdonost.

7. Természetben vissza nem szolgáltatási döntést az egyházak megtámadhatják a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül.

8. A minisztériumok, prefektúrák, polgármesteri hivatalok, telekkönyvi hivatalok és minden egyéb közintézmény köteles a KRB vagy a visszaigénylő egyház kérésére 30 napon belül információt adni a szóban forgó ingatlan jogi helyzetéről, a visszaigénylési kérés megindoklása céljából.

9. Amennyiben az épület jelenlegi tulajdonosa nem ismert, a polgármesteri hivatal köteles a KRB vagy az igénylő kérésére 30 napon belül azonosítani a tulajdonost és közölni az érdekelttel.

10. Amennyiben az érdekelt egyház nem tudja bizonyítani tulajdonjogát, elfogadható a jogtalan elvételkor kiállított elkobzási jegyzőkönyv is.

11. Felfüggesztetik a visszaigényelt ingatlannal kapcsolatos mindennemű adásvétel mindaddig, amíg a KRB döntést nem hoz az épület ügyében.

12. A KRB döntésşnek véglegessé válásától számított 60 napon belül az egyházak és a volt tulajdonos átadási átvételi szerződés ír alá. Ennek elmaradása esetében bírósági végrehajtó veszi át az ingatlant.

13. Jelentős pénzbírságot vethetnek ki azokra a helyi szervekre, amelyek akadályozzák a restitúciós folyamatot. A restitúciós törvény reformja értelmében ellenőrző szervként a most felállított Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság, illetve ennek ellenőrző szerve felügyeli, hogy a helyhatóságok a törvénycsomagnak megfelelően járjanak el.

14. A törvény hatályba lépésétől számítva 6 hónap áll az egyházak rendelkezésére újabb visszaszolgáltatási kérelmek beadására.
____________________________

HIÁNYOSSÁGOK:

1. A törvénycsomag nem vonatkozik a templomokra, ezáltal tovább odázva a görög-katolikus és az ortodox egyház közötti vita rendezését, ugyanis azt követően, hogy a kommunista hatóságok betiltották a görög-katolikus egyházat, templomait az ortodoxok vették birtokba. 1989 után ezeknek a templomoknak csak elenyésző töredéke került vissza eredeti tulajdonosukhoz.

2. Nem adják vissza az egyházaknak azokat elkobzott ingatlanokat, amikor az eredeti épülethez az eredeti területénél 50%-kal többet hozzáépítettek, mert ez esetben a törvény új ingatlannak tekinti a régi és új alkotta épületegyüttest. Ha a hozzáépítés nem éri el az 50%-ot, akkor a restitúció megtörténtekor az egyházakkal kifizettetik az új épületrészek árát.

	A bérek A törvény két bérkategóriát állapít meg: 1. az állami oktatási- vagy egészségügyi intézmények esetén a jövendő kormányhatározat – a törvény megelőlegezi – piaci szintű béreket határoz meg, míg ki nem költöznek. A 2. az úgynevezett szociális bérkategória – vagyis a visszaigényelt ingatlanban magánemberek laknak –, ez esetben államilag szabályozott bérkorlátok között köt 5 éves szerződést az egyház és a lakó.

3. Nem törölték el az 5 éves bérlésről szóló kitételt, amennyiben az épületet állami-, illetve helyi oktatási vagy egészségügyi közintézmények használják. Az egyházak egy újabb kormányhatározatban megállapított mennyiségű bért kapnak.

4. A KRB döntései továbbra is megtámadhatóak, ezzel az állami- illetve helyi intézmények vezetőinek jóindulatára van bízva az ügy lezárása vagy a hónapokig, évekig tartó pereskedés.

Sőt mi több, a törvénytervezet szövegezése mintha ”biztatná” is a mostani használókat, hogy pereskedjenek, azzal, hogy ismételten hangsúlyozza, hogy a törvény hatályba lépése után és a restitúciós döntés kézhez vétele után 30 illetve 60 nap áll rendelkezésre az alperesnek megtámadni a döntést.

5. Amennyiben az igényelt ingatlant 1945. március 6 - 1989. december 22. után az állam eladta, az egyház csak kárpótlásban részesülhet. Ez rendkívül igazságtalan kitétel –a ’90-es évek Romániájában meglehetősen átláthatatlan módon folytak az ilyen jellegű épületeladások. Az egyházaknak, magánszemélyeknek, közösségeknek nincs megadva a fellebbezés lehetősége, annak ellenére, hogy ingatlanjaikat tudtuk nélkül adták el.

6. A visszaigénylő egyházak kötelesek írásban értesíteni a visszaigénylési kérés beadásáról a jelenlegi jogtalan használót, aki így "intézkedhet" a restitúció akadályoztatása érdekében.

7. A lakóterületeken kívüli területek, épületek, mezőgazdasági területek, erdők esetében a KRB átadja a visszaszolgáltatási kérést a helyi földvisszaszolgáltatási hatóságnak, amelynek 60 napon belül kell döntenie. Ez ismét a helyi érdekérvényesítő erőknek biztosít előnyt az ingatlantulajdonosokkal szemben.