42
épületet vettek birtokba az egyházak a visszakért 2140 közül – a HHRF
elemzése.
Érvénybe léptette egy sürgősségi rendelettel a Tăriceanu-kormány a 1945.
március 6 és 1989. december 22. között elkobzott magán-, egyházi- és
közösségi javak visszaszolgáltatását rendező törvények módosításait
július 7-én.
A restitúciós reformcsomag külön módosítja magánjavakra vonatkozó
10/2001-es törvényt, a közösségi vagyonok restitúcióját rendező
83/1999-es sürgősségi kormányhatározatot és az egyházi ingatlanok
visszaszolgáltatásával foglalkozó 501/2002-es jogszabályt.
| |
| Háttér |
Az új törvényjavaslatot a Románia 2007-re tervezett
EU-csatlakozásához szükséges igazságügyi reformcsomaggal
közösen nyújtotta be a kormány a parlamentnek és vállalt érte
felelőséget, de a képviselőházi és szenátusi jóváhagyás után a
kettős reformcsomagot az alkotmánybíróság elutasította, mert
alkotmányossági kifogásokat emelt az igazságügyi
átalakításokkal szemben. A lépésnek politikai válság lett a
következménye (lásd
Kormányzati harakiri c. összeállításunkat). A bíróság a
restitúcióra vonatkozó törvénytervezetet külön nem
kifogásolta.
|
 |
|
 |
 |
A három törvény módosítása mellett a sürgősségi kormányrendelet olyan
előírásokat is tartalmaz, amelyek alapján kárpótolják azokat a volt
tulajdonosokat, akiknek vagyonát természetben nem tudja az állam
visszaadni.
Az alábbiakban a módosítások előnyeit és hiányosságait elemezzük,
különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendező
501/2001-es jogszabályra. A négy (ún. történelmi) magyar egyháztól
elkobzott 2140 épületből mindezidáig – az érdekelt felekkel közösen
fenntartott
adatbázis szerint – 42 ingatlant, azaz az összes visszaigényelt
épület alig 2 százalékát vették ismét birtokba a felekezetek.
___________________________
ELŐRELÉPÉSEK:
1. A természetben visszaszolgáltatott
ingatlanok esetében a restitúciós törvényreform szerint visszaadják
azokat az ingóságokat is, amelyek az elkobzáskor az épületben voltak és
a visszaszolgáltatási kérés beadásakor még léteztek.
Így van remény arra, hogy olyan sokat vitatott épületek esetében, mint a
gyulafehérvári Batthyaeum nem csak az épület, hanem a felbecsülhetetlen
értékű könyvállomány is visszakerül a Gyulafehérvári Római Katolikus
Érsekség tulajdonába. Az épületek jelenlegi használói – az egyházak
kérésére – kötelesek az igénylés beadásától számított 30 napon belül
elkészíteni az ingóságok leltárát. Mulasztás esetében büntetés róható
ki.
 |
 |
Románia már számos pert vesztett az
Európai Emberjogi
Bíróságon, mert a hazai jogszolgáltatás inkorrekten
járt el az államosított ingatalnok visszaigénylőivel
szemben. A kifizetendő kárpótlás és perköltség összege
többszáz ezer euróra rúg |
 |
|
 |
 |
2. Azokban az esetekben, amikor a
visszaszolgáltatandó területet részlegesen beépítették, az egyházak
visszakapják a szabadon maradt területet, a beépített területért
kárpótlás jár. Amennyiben a terület teljesen be van építve új
épületekkel, az egyházak ugyanakkora területű kárpótlásban részesülnek.
Az egyházak visszakapják a teljesen beépített területet, amennyiben
„könnyű vagy szétszedhető” épületek vannak rajta.
3. A természetben vissza nem adható
területek esetében a piaci áraknak megfelelő kárpótlásban részesülnek az
egyházak. A terület értékének felmérése az ingatlanbecslés nemzetközi
szabályai szerint történik.
4. A visszaszolgáltatási döntés véglegessé
válásától számított 30 napon belül az állami-, illetve helyi hatósági
tulajdonban levő épületeket kiveszik az állami nyilvántartásból,
lehetővé téve az ingatlan telekkönyveztetését.
5. A restitúciós törvény módosításai
szerint minden állami tulajdonban levő épületet – az oktatási és
egészségügyi intézmények kivételével – természetben kell
visszaszolgáltatni az igénylő egyháznak az épület jelenlegi
rendeltetésétől függetlenül. Az épületet használó intézmény a
Különleges Restutúciós Bizottságtól (KRB) megkapott átadási döntés
kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles átadni az épületet.
6. Amikor nem lehet természetben
visszaadni az épületet a kárpótlási rendelkezések értelmében – az
érdekelt egyház beleegyezésével – kompenzálják a volt tulajdonost.
7. Természetben vissza nem szolgáltatási
döntést az egyházak megtámadhatják a döntés kézhezvételétől számított 30
napon belül.
8. A minisztériumok, prefektúrák,
polgármesteri hivatalok, telekkönyvi hivatalok és minden egyéb
közintézmény köteles a KRB vagy a visszaigénylő egyház kérésére 30 napon
belül információt adni a szóban forgó ingatlan jogi helyzetéről, a
visszaigénylési kérés megindoklása céljából.
9. Amennyiben az épület jelenlegi
tulajdonosa nem ismert, a polgármesteri hivatal köteles a KRB vagy az
igénylő kérésére 30 napon belül azonosítani a tulajdonost és közölni az
érdekelttel.
10. Amennyiben az érdekelt egyház nem
tudja bizonyítani tulajdonjogát, elfogadható a jogtalan elvételkor
kiállított elkobzási jegyzőkönyv is.
11. Felfüggesztetik a visszaigényelt
ingatlannal kapcsolatos mindennemű adásvétel mindaddig, amíg a KRB
döntést nem hoz az épület ügyében.
12. A KRB döntésşnek véglegessé válásától
számított 60 napon belül az egyházak és a volt tulajdonos átadási
átvételi szerződés ír alá. Ennek elmaradása esetében bírósági végrehajtó
veszi át az ingatlant.
13. Jelentős pénzbírságot vethetnek ki
azokra a helyi szervekre, amelyek akadályozzák a restitúciós folyamatot.
A restitúciós törvény reformja értelmében ellenőrző szervként a most
felállított Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság,
illetve ennek ellenőrző szerve felügyeli, hogy a helyhatóságok a
törvénycsomagnak megfelelően járjanak el.
14. A törvény hatályba lépésétől számítva
6 hónap áll az egyházak rendelkezésére újabb visszaszolgáltatási
kérelmek beadására.
____________________________
HIÁNYOSSÁGOK:
1. A törvénycsomag nem vonatkozik a
templomokra, ezáltal tovább odázva a görög-katolikus és az ortodox
egyház közötti vita rendezését, ugyanis azt követően, hogy a kommunista
hatóságok betiltották a görög-katolikus egyházat, templomait az
ortodoxok vették birtokba. 1989 után ezeknek a templomoknak csak
elenyésző töredéke került vissza eredeti tulajdonosukhoz.
2. Nem adják vissza az egyházaknak azokat
elkobzott ingatlanokat, amikor az eredeti épülethez az eredeti
területénél 50%-kal többet hozzáépítettek, mert ez esetben a törvény új
ingatlannak tekinti a régi és új alkotta épületegyüttest. Ha a
hozzáépítés nem éri el az 50%-ot, akkor a restitúció megtörténtekor az
egyházakkal kifizettetik az új épületrészek árát.
3. Nem törölték el az 5 éves bérlésről
szóló kitételt, amennyiben az épületet állami-, illetve helyi oktatási
vagy egészségügyi közintézmények használják. Az egyházak egy újabb
kormányhatározatban megállapított mennyiségű bért kapnak.
4. A KRB döntései továbbra is
megtámadhatóak, ezzel az állami- illetve helyi intézmények vezetőinek
jóindulatára van bízva az ügy lezárása vagy a hónapokig, évekig tartó
pereskedés.
Sőt mi több, a törvénytervezet szövegezése mintha ”biztatná” is a
mostani használókat, hogy pereskedjenek, azzal, hogy ismételten
hangsúlyozza, hogy a törvény hatályba lépése után és a restitúciós
döntés kézhez vétele után 30 illetve 60 nap áll rendelkezésre az
alperesnek megtámadni a döntést.
5. Amennyiben az igényelt ingatlant 1945.
március 6 - 1989. december 22. után az állam eladta, az egyház csak
kárpótlásban részesülhet. Ez rendkívül igazságtalan kitétel –a ’90-es
évek Romániájában meglehetősen átláthatatlan módon folytak az ilyen
jellegű épületeladások. Az egyházaknak, magánszemélyeknek, közösségeknek
nincs megadva a fellebbezés lehetősége, annak ellenére, hogy
ingatlanjaikat tudtuk nélkül adták el.
6. A visszaigénylő egyházak kötelesek
írásban értesíteni a visszaigénylési kérés beadásáról a jelenlegi
jogtalan használót, aki így "intézkedhet" a restitúció akadályoztatása
érdekében.
7. A lakóterületeken kívüli területek,
épületek, mezőgazdasági területek, erdők esetében a KRB átadja a
visszaszolgáltatási kérést a helyi földvisszaszolgáltatási hatóságnak,
amelynek 60 napon belül kell döntenie. Ez ismét a helyi érdekérvényesítő
erőknek biztosít előnyt az ingatlantulajdonosokkal szemben. |