Szent Kereszt Főplébánia

Közel 75%-os távolmaradás az olaszországi referendumon
június 13. 17:43

Hírügynökségek eddig jelentései szerint az olaszországi, bioetikai kérdésekkel kapcsolatos népszavazáson 110 megye közül 101-ben 26,1%-os volt a részvétel. Mint ismeretes, a négy kérdés a mesterséges megtermékenyítésről, a megfogant embriók jogairól illetve a velük való kísérletezésről, valamint a páron kívüli harmadik személy donorként való bevonásáról szólt. A katolikus egyház és az Olasz Püspöki Konferencia a szavazás előtt távolmaradásra szólított fel.

2005. június 12 - 23:20 | Vatikán |

Az öt százalékot sem érte el a részvétel vasárnap délig az olasz bioetikai törvényről rendezett kétnapos népszavazáson.
belügyminisztérium által közzétett adatok szerint az arra jogosultaknak csupán 4,6 százaléka adta le voksát az első négy óra alatt. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a jogosultak felének plusz egy főnek kellene élnie szavazati jogával. A referendumra 50 millióan kaptak részvételi felszólítást.

Az olasz választópolgárok hétfő délutánig nyilváníthatnak véleményt a mesterséges megtermékenyítést szabályozó törvényről, amely egyike a legszigorúbbaknak Európában. Szakértők szerint legalább a 34 százalékot el kell érnie a részvételnek vasárnap estig ahhoz, hogy az érvényesség szempontjából bíztatónak lehessen nevezni.

A mostani referendum - témája miatt - fokmérője lehet a római egyház befolyásának is. A túlnyomórészt katolikus ország polgárait a püspökök - a Vatikán és XVI. Benedek pápa nyílt támogatásával - a referendumtól való távolmaradásra szólították fel.

Az egyház nyíltan ellenzi a mesterséges megtermékenyítés liberalizálását, amely csak a hatályos törvény módosítása nyomán válna lehetővé. Carlo Azeglio Ciampi államfő viszont nyilvánosan bejelentette, hogy elmegy szavazni - azt azonban nem közölte, hogy igennel vagy nemmel voksol-e.

A szavazástól való távolmaradást javasolja az Egyház és sok tudós is
Utolsó módosítás: 2005. június 10. péntek, 12:30:57
információ az MKPK Sajtóirodától

Olaszországban június 12-13-án népszavazást tartanak a mesterséges megtermékenyítés, az őssejt-kísérletek és az embriók emberi jogi státuszát illetően. A kérdés rendkívül összetett és máris éles viták osztják meg a társadalmat. Az etikai és pszichológiai következményekkel járó döntés arra vonatkozik, hogy részben töröljék el a mesterséges megtermékenyítést szabályozó 2004-es törvényt, amely Európában az egyik legszigorúbbnak számít.

Az olasz állampolgárok négy szavazócédulán foglalhatnak állást, elsőként arról, hogy engedélyezzék-e az embrionális őssejtekkel való kísérletezést: aki mellette voksol, az örökletes betegségek gyógyítását reméli az eljárástól, az ellenzők szerint viszont így legalizálnák élő emberi embriók meggyilkolását. A második cédulán arról dönthetnek, hogy a lombikbébi program szerint előállított embriók számát ne korlátozzák, és le lehessen fagyasztani további felhasználás céljára. A harmadik kérdés arra vonatkozik, hogy a megfogant magzatot ugyanolyan jogok illetik-e meg, mint a már megszületett gyermeket. Ezen a ponton a legélesebb a vita a két tábor között, hiszen ha az embriót nem tekintjük emberi személynek, bátran felhasználhatjuk kísérleti célokra. Végezetül dönteni fognak arról, engedélyezzék-e a donortól származó ondó-és petesejt-átültetést. A támogatók szerint minden nőnek joga van ahhoz, hogy gyereke legyen, míg a „nem”-oldal biológiai árvák előállításáról beszél. A tudósok egy része, a kereszténydemokraták és a Katolikus Egyház a szavazástól való távolmaradásra ösztönzi a lakosságot abban bízva, hogy nem lesz meg az 50 százalék+1 fős os részvételi arány, és így nem változtathatók meg a most érvényben lévő törvények. Több száz nemzetközi tekintélyű olasz kutatóorvos írta alá azt az állásfoglalást, mely szerint az emberi élet védelmét most egyedül a szavazástól való távolmaradás szolgálja.

Referendum Olaszországban – a 4 kérdésről
május 30. 15:55

Olaszországban a 2004. évi 40. számú törvény a mesterséges megtermékenyítés kérdéseit szabályozza. A június 12–13-ra kiírt népszavazáson a szavazók a négy kérdésre adott válaszukkal a törvény enyhítéséről dönthetnek.

Az első kérdés arra vonatkozik, hogy ki kérheti a mesterséges megtermékenyítést. A törvény szerint jelenleg csak az orvosilag megállapított meddőség vagy terméketlenség esetében alkalmazható mesterséges megtermékenyítés, amennyiben más módon nem lehet kiküszöbölni a fogamzás akadályát. A párnak a módszerről és az azzal kapcsolatos problémákról kapott pontos felvilágosítás után írásban kell nyilatkoznia, hogy kéri a beavatkozás elvégzését. Ez a beleegyezés „a petesejt megtermékenyítéséig” vonható vissza. Annyi embriót szabad létrehozni, amennyi egyetlen alkalommal, egyidejűleg beültethető, de legföljebb három. Az embriók időleges lefagyasztása csak akkor megengedett, ha a nő egészségével kapcsolatban a megtermékenyítés és a beültetés között „igazoltan kényszerítő körülmény” merül fel.
Amennyiben a referendumon az „igen” győz, a törvényből törölnék azokat a megkötéseket, amelyek kizárólag az orvosilag megállapított meddőség problémájával küzdő pároknak teszik lehetővé a mesterséges megtermékenyítést, s amelyek az embriók létrehozását korlátozzák. Lehetőség nyílna továbbá arra is, hogy visszautasítsák a méhbe történő beültetést az embrió létrejötte után is. Így több számfeletti, kriokonzervált (lefagyasztott) embrió keletkezne.

A második kérdés a törvény teljes 1. cikkelyét törölné, amely azonos jogokat biztosít „minden érintett személynek, beleértve a megfogant [embriót]”. A törvény jelenlegi formájában ugyanis elismeri a megfogant embrió jogait, különösképpen a születéshez való jogát. Ebből kifolyólag tiltja, hogy dologként bánjanak vele, lefagyasszák vagy kísérletezésre használják.
Ha a referendumon az igenlő válasz győz, a már megszületett embert több jog illetné meg a még meg nem születettnél.

A harmadik kérdés az embriókkal való kísérletezés tilalmának enyhítésére vonatkozik. Jelenleg minden ilyen jellegű kísérletezés tilos, amennyiben nem magának az embriónak az egészsége és fejlődése érdekében történik. Tilos kísérleti, eugenikus céllal létrehozni embriókat, nem megengedett a klónozás, illetve hibridek létrehozása (emberi ivarsejt egyesítése más fajok ivarsejtjével), valamint az embriók kriokonzerválása (fagyasztva történő tárolása).
„Igen” válasz esetén az embriókkal történő kísérletezés, a klónozás és a kriokonzerválás tilalma megszűnne. Lehetővé válna a lefagyasztott embriók kutatási célú felhasználása, az úgynevezett terápiás klónozás, s általában a kísérletezés az embrionális állapotban levő személlyel.

A negyedik kérdés a heterológ megtermékenyítés tilalmának feloldására vonatkozik. Olaszországban a törvény jelenleg csak a gyermeket kívánó felek ivarsejtjeinek használatát engedélyezi. Amennyiben az igen győz, a páron kívüli harmadik személy mint donor ivarsejtjei is felhasználhatóvá válnak.
Ennek következtében több súlyos probléma is felmerülhet: a gyermek több szülővel rendelkezne, fennállna a veszélye annak, hogy a törvény szerinti, de nem biológiai apa elfogadja-e a gyermeket; ugyanattól az apától sok gyermek származhatna, akik nem tudnak egymásról, ami vérrokonok házasságához vezethetne. Mivel a donor személye titokban maradna, a későbbiekben – az apa kórtörténete ismeretének hiányában – nehéz lenne a gyermek esetleges gyógyítása.

SIR/MK

Mit jelent...? I. A klónozás
június 1. 12:48

Napjainkban egyre gyakrabban hallunk a bioetika fontos kérdéseit érintő eseményekről, vitákról: a koreai, angliai klón-kísérletekről, az olaszországi népszavazásról, az embrionális őssejt-kutatás körül újra és újra fellángoló vitákról Németországban, Amerikában, s a világ számos más országában.

Megengedhető-e a „terápiás” klónozás, miért kellene korlátozni a mesterségesen megtermékenyített petesejtek számát, hol kezdődik és meddig tart az emberi élet, van-e jogunk a halálhoz, az abortuszhoz, a halálos betegségek gyógyításához? A tudomány és a technika fejlődésével az ember egyre nagyobb hatalmat tart a kezében, de érdemes elgondolkodni azon, mit kezdjen vele.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2003 decemberében „Az élet kultúrájáért” címmel körlevelet adott ki „a bioetika néhány kérdéséről”. Ennek bevezető gondolatai között utal arra, hogy „az egyes bioetikai kérdések tárgyalásakor sokszor már a szóhasználat sem egyértelmű”, s a fogalmi zűrzavar könnyen vezethet a valóság téves megítéléséhez. Ennek kiküszöbölésében igyekszik segítséget nyújtani a körlevélen alapuló szakkifejezés-gyűjteményünk.

A klónozás

„A klónozás annyit jelent, mint másolatkészítés.
Világosan el kell különítenünk a molekuláris, sejtes, a szöveti, szervi, illetve önálló szervezetek szintjén végzett klónozást. A tudományos pontosság mellett ezek a szintek etikailag is teljesen mást jelentenek:
- A molekuláris klónozás nukleinsavak vagy fehérjék sokszorosítását jelenti, ezt a műveletet évtizedek óta végzik, és a termékek jól definiálható gyakorlati haszonnal rendelkeznek (pl. humáninzulin előállítása biotechnológiai úton).
- A sejtek klónozása minden kelő kenyérben, erjedő mustban megjelenő folyamat, de ide tartoznak a kórházi bakteriológiai vizsgálatok eljárásai is (hemokultúra készítése az egyes bakteriális fertőzések kiderítésére).
- A szervek klónozásának folyamatára sok növényi példa mellett állati, sőt emberi regenerációs példák utalnak.
A növények esetében a szervezet klónozása is ismert (pl. orchideák). Teljesen és alapvetően más a helyzet az emlős klónozással. 1993-ban a George Washington Egyetem két kutatója, Jerry Hall és Robert Stilman kettő-, négy- és nyolcsejtes állapotú emberi embriókon végrehajtott sejtszétválasztási kísérleteik adatait tette közzé („embriófelezés”). Ez az eljárás a szó szoros értelmében nem nevezhető klónozásnak, hiszen itt bár sokszorozásról van szó, de ez pusztán egy egyszerű mechanikus szétválasztást jelent.

A szó szoros értelmében vett klónozás aszexuális, ivarsejtek egyesülése nélküli sejtmagátültetésen alapuló szaporodási forma, amelynek célja, hogy a sejtmagot szolgáltató felnőtt egyeddel genetikailag azonos utódokat hozzanak létre.”
A módszer sikeres alkalmazásának első, világszerte feltűnést keltett példájáról a Nature című folyóirat számolt be 1997. február 27-i számában: ekkor jelent meg az edinburghi Roslin Intézet két skót kutatója, Jan Wilmut és K. H. S. Campbell, valamint munkatársaik tevékenysége során világrajött Dolly híre.

A szó szoros értelmében vett klónozás során tehát egy adott faj egy egyedétől petesejtet nyernek, majd ennek sejtmagját eltávolítják (enukleálják). Ebbe a sejtmagjától megfosztott petesejtbe juttatják be a klónozandó egyed egyik testi sejtjének diploid (2n – [két kromoszómasorozatot tartalmazó]) sejtmagját. A fejlődésnek induló sejt analóg a megtermékenyített petesejttel, a zigótával. A fejlődésnek indult embriót egy felnőtt női egyed petefészkébe viszik, ahol az tovább fejlődhet, és bizonyos valószínűséggel eljuthat a megszületésig.”

A klónozás két fajtáját különböztetik meg: a reproduktív klónozás új egyed létrehozására irányul, a terápiás klónozás a létrehozott embrió őssejtjeinek gyógyászati célú felhasználását célozza.

„A reproduktív (új egyed létrehozását célzó) klónozással kapcsolatos etikai aggályok nem a még tisztázatlan természettudományos ismeretekből, és nem is az esetlegesen klónozással létrehozott ember csökkent méltóságából fakadnak. Egy klónozott ember és a kiindulási diploid sejtmagot adó személy közötti hasonlóság nagyjából az egypetéjű ikrek közötti hasonlóságnak felelne meg, az időbeli eltolódást leszámítva. A klónozott ember méltósága sértetlen és független a módszer markánsan etikátlan és igazságtalan minőségétől. A klónozás nimbusza látensen a tudomány mindenhatóságába vetett hitet táplálhatja, valamint arra utal, hogy a természettudományos kutatás nélkülözheti az ember önértelmezését, az élet céljának keresését, és az ezen cél felé haladást biztosító értékrend kialakítását.”

A „terápiás” klónozás lehetővé teszi, hogy „alkalmazásával jól definiált genetikai információval rendelkező pluripotens humán embrionális őssejteket hozzanak létre, amelyek később a kívánt irányba differenciáltathatók”.

Az őssejtek ugyanis „omni- vagy pluripotens sejtek (ezekből a sejtekből minden vagy sokféle sejttípus differenciálódhat: pl. simaizomsejtek, kötőszöveti sejtek, idegsejtek stb.). Nem specializálódott (nem differenciálódott) sejt, amely hosszú ideig képes megőrizni osztódóképességét úgy, hogy közben nem differenciálódik. Meghatározott körülmények között néhány átmeneti stádiumon áthaladva a legkülönbözőbb szövetekké fejlődhet.”

A „terápiás” klónozás során „egy petesejt magját egy adott egyed felnőtt (differenciálódott) sejtjének magjával helyettesítenek, amelyet az egyedfejlődés blasztociszta [hólyagcsíra] stádiumáig terjedő szakasza követ. Ekkor a belső sejttömeget (ICM – inner cell mass) embrionális őssejtek kinyerésére használják föl, és ezekből különböző differenciált sejteket hoznak létre. Ez a módszer az embriók eszközként való felhasználása és szükségszerű elpusztítása miatt erkölcsi szempontból megengedhetetlen.”

„Nem katolikus érdekeket védünk!”
május 31. 10:22

Május 30-án és 31-én tartja 54. közgyűlését az Olasz Püspöki Konferencia. Az értekezletet, amelyen a 265 olasz egyházmegye püspökei vesznek részt, a CEI elnöke, Camillo Ruini nyitotta meg.

Megnyitó beszédében a bíboros hosszú szakaszt szentelt a június 12-13-ára kiírt bioetikai témájú népszavazásnak. A püspökök álláspontja már régóta világos: az emberek ne menjenek el szavazni. Ruini bíboros beszédében azt kérte: a polgárok vegyék figyelembe a főpásztorok álláspontját, mivel a szavazásra mondott „nem” nem a kérdés megkerülését jelenti. „Nem részérdekek mozgatnak bennünket, nem pártpolitikai megfontolásokat követünk, hanem kizárólag az emberi élet védelmét akarjuk előmozdítani” – hangsúlyozta a bíboros.

A bevezető előadás után XVI. Benedek pápa is szólt a püspökökhöz. A Szentatya beszédében szintén érintette a népszavazást, amely ezekben a napokban az olasz közélet érdeklődésének középpontjában áll. XVI. Benedek elismeréssel szólt az olasz főpásztorok az élet védelme mellett elkötelezett magatartásáról. Szavai szerint a püspökök mindent megtesznek annak érdekében, hogy az olasz katolikusokat és minden polgárt segítsenek a döntéshozatalban, a kérdés szempontjainak tisztázásával és érvek felsorakoztatásával.

XVI. Benedek pápa az életvédelem kapcsán a család védelméről is szólt. A családra, amely pedig a társadalom alapsejtje számos veszély leselkedik. A házasságok egyre instabilabbá válnak, és egyre nagyobb támadások érik a házasságon alapuló család fogalmát is. Olaszországban évről évre kevesebb gyermek jön a világra. Ebben a helyzetben a főpásztorok feladata, hogy védelmezzék az élet szent jellegét, ugyanakkor minden lehetséges módon felkarolják a család védelmében indult politikai és társadalmi kezdeményezéseket.

„Ezáltal mi nem katolikus érdekeket védünk – tette hozzá XVI. Benedek pápa –, hanem magát az embert, akit Isten saját képmására teremtett.” Ugyanez a gondoskodó szeretet megnyilvánul a közöttünk élő szegények, betegek, emigránsok és a betegségektől és háborúktól megtizedelt népek iránti nagylelkűségben is. „Ebben az elkötelezettségben, amely a pásztorok küldetéséhez és kötelességéhez szorosan hozzátartozik, mindig számíthattok rám” – zárta beszédét a Szentatya.

A pápa az olaszországi bioetikai népszavazásról
május 30. 15:43

XVI. Benedek pápa a püspökökhöz: az Egyház elkötelezett kiállása az élet védelmében „nem a katolikusokért, hanem minden emberért való”.

A Szentatya ma délelőtt köszöntötte az Olasz Püspöki Konferencia 54. általános ülésén
megjelenteket. Beszédében a 2004/40-es, a mesterséges megtermékenyítésről szóló törvénnyel kapcsolatos népszavazásról, illetve a katolikus egyház kötelességéről is szólt. „A ti kötelességvállalásotok” – mondta – „nem a katolikusokért, hanem minden emberért való, akik Isten teremtményei.”

Olaszország fontos bioetikai kérdésekben készül népszavazásra
május 30. 13:22

Róma: Hónapok óta foglalkoztatja az olasz közvéleményt a június 12–13-ra kiírt népszavazás körüli vita. Egyre több neves személyiség buzdít a szavazástól való tartózkodásra. Ezt az álláspontot képviseli a katolikus egyház is.

Olaszországban a 2004/40-es, a mesterséges megtermékenyítés kérdéseit szabályozó törvény jelenleg csakis akkor engedélyezi a beavatkozást, ha orvosilag más eszköz hatástalan, vagy nem alkalmazható. A törvény tiltja számfölötti embriók létrehozását, az embriókkal folytatott kísérletezést; valamint a heterológ (a házaspáron kívüli, harmadik személy ivarsejtjével történő) megtermékenyítést. A referendumon igennel voksolók e szabályozás enyhítésére szavaznak.

„Az egyetlen hatékony módja annak, hogy megakadályozzuk a törvény negatív irányú változását, az, ha távol maradunk az urnáktól, hiszen ha nemmel szavazunk, hozzájárulunk a szavazás érvényességéhez, és akaratlanul is a referendum támogatói mellé állunk” – nyilatkozta Camillo Ruini bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke.

„Nem pártérdekek mozgatnak minket, még csak nem is a katolikus oldal érdekei” – folytatta a bíboros. Elmondta: az emberi élet védelme és segítése szervesen kapcsolódik az Evangélium hirdetéséhez.

Az Egyház nem a tudomány fejlődését kívánja akadályozni, de azt kívánja, hogy „ne tévessze szem elől minden egyes ember értékét és méltóságát”.

A püspököket különösen is aggodalommal töltik el azok a hírek, amelyek az embriókon végzett, az emberi méltóságot figyelmen kívül hagyó kísérletekről számolnak be. Ezek megerősítik, mennyire szükség van olyan normákra, amelyek ezt a rohamosan fejlődő területet szabályozzák. Nélkülük ugyanis – valószínűleg korábban, mint gondolnánk – félelmetes fejleményekhez jutnánk.

Az Olasz Püspöki Konferencia tagjai az őssejtkutatással kapcsolatban emlékeztettek arra: konkrét klinikai eredmények bizonyítják, hogy a gyógyításban oly hasznosnak ígérkező őssejtekhez felnőtt szervezetekből is hozzá lehet jutni, az embriók elpusztítása nélkül.

Biztatónak nevezték azt a tudatos összefogást, amely a referendum körüli vitákban a katolikusok köreiben kialakult, s a különböző szakterületek képviseletében, eltérő kulturális háttérrel rendelkező neves személyiségek felszólalását az élet védelmében.

„Az olasz egyház kér mindenkit, azokat is, akik a leghatározottabban elutasítják nézeteinket és azt a jogunkat s egyben kötelességünket, hogy e témában hangot adjunk véleményünknek, gondolják át: nem lehetséges pozitív, elfogadható jövőt építeni úgy, ha elveszítjük az emberi élet mértékegységét. Biztosak vagyunk abban, hogy mostani állásfoglalásunkkal nem a maradiak közé tartozunk, hanem azok közé, akik a jövőért fáradoznak.”

Gyermek- áldással vagy anélkül: mesterséges megtermékenyítésről szavaznak az olaszok